Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 23-24. szám - Csődháritó kényszeregyezség Ausztriában

23—24. fájdalmasnak, — de természetesnek fogják találni. Ha volt esztendő, amelyben elnézéseket, tévedéseket jóvá lehet tenni, akkor ez az év bizonyul erre legalkalmasabbnak, a részvényesek az igazságnak minden irányban hozzáférhetőkké lettek. Épen azért irtóznék minden bóditó szertől, mely a szükséges operácziót bizonytalan időre elhalasztaná, anélkül, hogy feltétlenül biztos gyógyulást kilátásba helyezhetne. Némi nehézséget okozhatna a 199. §-nak 5-ik pontja is, amely szerint a kétes követelések valószínű értékük szerint veendők számításba, a behajthatatlanok pedig lejegyzendők. Kétségtelen, hogy a moratóriumról szóló rendeletek némi nehézséget okoztak a követelések behajtása és így azok bonitásának megítélése körül, de lehetetlenné azt nem tette. A jövőben lejáró követelések eddig is bizonytalanok voltak, másrészt az adós helyzete — a moratórium daczára — hitelezője által mindenkor mérlegelhető. Végeredményben tehát — némi kivételektől eltekintve — a társaságoknak a mérleget fel kell állítani, a közgyűlést összehívni és a mérleget a közgyűlés által megállapittatni. Más kérdés a nyereség felosztása és az osztalék fizetése. E tekintetben bizonyos és pedig valamennyi társaságra kötelező szabályt óhajtandónak tartanék, már csak a jövő megerősödés szempontjából. A háború vége egyelőre előre nem látható, a közgazdasági viszonyoknak a jövőben való alakulása kiszámíthatatlan, s különösen kiszámíthatatlan, hogy a legreálisabb értékelés, a legszigorúbb mérlegelés mellett is a latens tartaléknak mily százaléka használtatik fel és hogy amely társaság ily tartalékkal egyáltalán nem rendelkezik, a további küzdelemben nem lesz e rászorulva az idei osztalékra vagy annak egy részére ? Az alapszabályoknak az osztalékia vonatkozó intézkedését tehát revízió alá lehet és kell venni, nehogy a tartalékkal nem rendelkező társaságok esetleg hibájukon kivül a romlás széléré kerüljenek. De viszont nem lehet és nem szabad figyelmen kivül hagyni az osztalék közgazdasági szerepét sem és a részvényes helyzetét. Eltekintve a külföldi részvényesektől, a belföldi 357 részvényes helyzete nagyon megfontolandóvá teszi, hogy pusztán azért, hogy a társaság helyzetét talán felesleges módon biztosítsuk, a közgazdasági élet egy ütőerét lekössük. Másrészt meg kell fontolnunk, hogy a társaságnak a mérleg, de különösen az idei mérleg összeállításánál — az idézett nehézségek mellett is — annyi módja és oly sok utja van biztosítékot teremteni, hogy a részvényes minden esetre szintén bizonyos kíméletre tarthat számot. Hogy a határ a társaság és a részvényes érdeke között hol van, azt hivatott személyek ki fogják mutatni ugy, hogy a kibocsátandó rendelkezések remélhetőleg az összes érdekelteket ki fogják elégíteni. Az intézkedésnek kötelezőnek kell lennie az erős és gyengébb társaságokra egyaránt, nehogy a gyengeség tudata az egyes társaságot belekényszeritse túlságos megerőltetésbe, hogy azzal gyengeségét leplezze. Az ellen természetesen nem lehetne kifogást tenni, ha egyes csoportok között külömbséget tennének, sőt ha a háborúban előnyösen érdekelt társaságokat az osztalékra vonatkozó kivételes intézkedések alól egészen kivennék. Hogy mindezen rendszabályok daczára az érdemes, kisebb hitelintézeteknél tömegesebb bajok fel ne lépjenek, arról a moratóriumi rendeletekben lehetne gondoskodni — nézetem szerint — hasonlíthatatlanul előnyösebben, mint a biztos és egyetlen garantiának, a nyilvánosságnak kizárásával. # * * Lapzártakor értesülünk a Gy. O. Sz. állásfoglalásáról, mely minden tekintetben felfogásunkat megerősíti azzal, hogy az osztalék kérdésében sem kiván különös megszorítást. Hogy egy ily előkelő, nagy szervezet szavának mindenesetre meg lessz a kellő súlya illetékes helyen is, bizton elvárhatjuk. Ezenfelül a legkiválóbb gazdasági irók ugy a napilapokban, mint a folyóiratokban a kérdést annyira kimerítették, hogy a további intézkedést megnyugvással várhatjuk. Csődháritó kényszeregyezség Ausztriában. Irta: dr. Medgyes Simon, budapesti ügyvéd. Mint a hadsereg felszerelését béke idején, a kórház berendezését a betegek érkezte előtt kell beszerezni, ugy a fizetésképtelenség gazKereskedelmi Jog