Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 23-24. szám - Az idei mérleg és osztalék

Keresked 23—24. évi mérleget a közgyűlés elé terjesztendő jelen téssel együtt a közgyűlést nyolcz nappal megelőzőleg közzétenni. (K. T. 198. §.) Kérdés, vájjon a háború mennyire teszi lehetetlenné a nyilvánosságot, a szükséges ellenőrzést, a részvényesek egyetlen jogát és biztositékát, a hitelezőknek garancziáját. Tudtommal vannak társaságok, amelyeknél a közgyűlés megtartása, sőt maga a mérleg összeállítása fizikai lehetetlenségbe ütközik. A határozatképességhez szükséges részvények ellenséges külföldön vannak elhelyezve, a közgyűlésre való meghívó ellenséges földön megjelenő lapban teendő közzé, az igazgatósági tagok nagyobb száma az ellenséges külföld honosai. Mindezek oly körülmények, amelyek bizonyos kivételes intézkedést a társaságokra vonatkozólag szükségessé tehetnek, nehogy a belföldi honos igazgatósági tagok a K. T. 221. §-ával összeütközésbe kerüljenek. A többi társaságok a kötelező nyilvánosság, a részvényes és hitelező egyetlen garancziája alól, nézetem szerint felmentést nem igényelhetnek és arra szükség nincsen, sőt a háború által teremtett kivételes helyzet anyilvánosságot még inkább megköveteli Igaz ugyan, hogy a nyilvánosság legkiválóbb eszköze, a mérleg felállítása és megállapítása bizonyos nehézségekbe fog ütközni E nehézség azonban nem áthidalhatatlan. A K. T. 199. §-ának 1. pontja értelmében a társaság vagyona azon értékben veendő fel, mely az üzleti év utolsó napján az egyes tárgyak értékének megfelel. Ebből a szempontból csak egy nehézség merülhet fel az előző évekhez képest, ha a társaságnak ellenséges külföldön vagy az ellenség által megszállott területen van értékesebb vagyon tárgya. A háború, hir szerint a magánjog legerősebb oszlopait is halomra döntötte. A követelések, a szabadalom, a védjegy értéke az ellenséges külföldön kétségessé vált ép ugy, mint az ingatlan birtok, a gyári berendezések és felszerelések értéke. Hogy mindezek értékelése bizonyos normativümot óhajtandóvá tesz, kétségtelen, de a mérleg megállapítását lehetetlenné nem teszi, mert a vagyontárgyak szolid értekelés mellett fetvehető értéke ebben az esetben is megállapítható. Nézetem szerint a háború a részvényesek igényeit, különösen külföldön erősebben érdekelt társaságokkal szemben amúgy is a minimumra szállította le, ezeket a részvényeseket megfosztani attól, hogy a helyzetet, bármily sötét legyen, tisztán láthassák, még akkor sem szabad, ha a mérlegbe veszteséget kellene beállítani. Az idézett szakasz 2. pontja szerint az árfolyammal biró papírok legfeljebb azon árfolyamban vehetők fel, mellyel azok az üzleti év utolsó napján bírnak. Némelyek szerint a mérleg felállítását a törvény ez a rendelkezése is lehetetlenné teszi, mert a tőzsde nem működvén az árfolyammal biró papíroknak, az üzleti év utolsó napján birt árfolyama a mérlegbe be nem állitható. Nézetem szerint a mérleg összeállításának ez sem lehet akadálya. Eltekintve a hivatalos árfolyammal egyáltalán nem biró papírok értekelésétől, gondoljunk arra az eshetőségre, hogy a tőzsde közvetlenül az üzleti év bezárása előtt egyik vagy másik papir jegyzését beszünteti. Azt hiszem alig akad jogász, aki a törvényt akként magyarázná, hogy ez a papir az utolsó jegyzés szerinti árfolyamban a mérlegbe beállítható nem volna, hacsak közbe valamely esemény ezt lehetetlenné nem teszi. Az üzleti év utolsó napját nem lehet betűszerinti értelemben venni, mert különben a mérleg felállítása sok esetben béke idején is lehetetlenné válik. Nézetem szerint az utolsó jegyzés (julins 25.) kell, hogy irányadó legyen, s e tekintetben bármely messzemenő következményektől visszariadni nem szabad, mert bármely más dátumot állítunk be a mérlegbe, ez később — különösen a jövő évi mérlegnél — meg fogja éreztetni boszuló hatását. Hatalmi szóval a közgazdasági élet jelenségeit ideig-odáig irányítani lehet, de az állandó befolyásolás ki van zárva. Nemcsak a törvény szellemének felel meg ez a dátum, de olyan természetes követelmény, mely alól magunkat kivonni nem szabad anélkül, hogy egész közgazdasági életünket megrendülésnek ki ne tegyük. Akármilyen egyéb dátumot vennénk alapul, a mérleg megbízhatóságában mindenesetre erős kétség támadna, ami a mérleg által feltüntetett rózsás helyzetet mindenesetre nagyon meggyöngitenés a jövőre nézve súlyos következményekkel járhat. Ismétlem, alig lesz részvényes, aki az idén valami fényes mérleget várna, sőt ugy tudom, hogy a veszteséget az idén — bár