Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 21-22. szám - Központi czégbiróság és központi czéglap [2. r.]

346 K e r e s k e d népek vívják meg csatáikat, melyeknek nagy kérdése : to be or not to be, azalatt az itthonmaradtak megfeszített erővel folytatják polgári foglalkozásukat, hogy ha a nagy küzdelemeknek végük lesz, a hazatérők ne romokat találjanak itthon. A törvényhozás gépezete lázasan dolgozik továbbra is. Többnyire ugyan par excellence a háborúval összefüggő számos kérdés kodifikálása köti le a legjobb erőket, de azért a jogélet egyéb fontos területei sem hevernek egészen parlagon. Nálunk az igazságügyi kormány keresztül akarja forcirozni a Pp. életbeléptetését, — legalább az összes jelek erre vallanak, — melynek időszerűsége nagyon is kétséges, Ausztriában pedig a csődjog reformját terjesztik az érdekképviseletek elé. A reform, melyért folyóiratunk is rendszeres agitácziót folytat, melynek eredményei a kérdés aktuálissá váltakor fogDak ismertekké válni, körülbelül azon csapáson halad," melyet nálunk is a szakirodalom megjelölt: a csődeljárás egyszerűsítése, különösen kisebb csődökben, egyes csődhitelezők privilégiumának megszükitése, a csődbiztos hatáskörének tágítása, a megtámadhatóság könnyitése stb. Érdekes újítása a reformnak, hogy oly zálogjogok, melyek a csődnyitást megelőzőleg 60 napon belül keletkeztek, automatikusan megszűnnek, kivéve a perenkivül szerzett biztosítékok, mint könyvkövetélések leszámítolása vagy elzálogosítása. A reform a tömeggondnoki dijak mérséklésével is foglalkozik s e tekintetben a csődválasztmány ós a közadós ingerencziáját a tömeggondnoki dij megállapításában teljesen kizárja. A dij magassága körülbelül azon irányban halad, mint Szászy-Schwarz Gusztáv ur az Omke ankétján megjelölte : a tömeg nagyságával, a kifejtett munkával s az elért eredménynyel hozatik összhangba. Különös figyelmet érdemel a csődön kivüli kényszeregyezségre vonatkozó rész azon rendelkezése, mely a 25°/o-os minimális quotát tartja fenn oly értelemben, hogy a csődbíróság egy 25°/o-on aluli quotás egyezség jóváhagyását megtagadhatja, amennyiben annak elérése a közadós rosszhiszeműségén vagy könnvelmüségén múlik. Ezen utóbbi rendelkezés 1915. január 1-én már életbe is fog lépni. — Mi a csődönkivüli kényszeregyezség intézményének sürgős behozatalát a háborúval járó nagy gazdasági megrázkódtatásban nemcsak aktuálisnak, de egyenesen szükségesnek tartjuk és reméljük, hogy igazsá?ügyi kormányunknak lesz ideje e kérdéssel foglalkozni. A vasúti fuvardíj moratórium alá esik-e ? Ezen szóles rétegeket érdeklő jogi kérdést az osztrák legfelsőbb biróság nemlegesen döntötte el. Az eset következő volt: A vasút beperelte alperest hátralékos fuvardíjra. A járásbíróság a kitűzött tárgyalási határnapot a moratórium rendelet folytán beállitotta. A vasút ez ellen felfolyamodással ólt, mire a felebbezési biróság az elsőbiróság végzését megváltoztatta s az elsőbiróségot a további eljárásra utasította. A felebbezési biróság indokolásában kimondta, hogy a fuvardíj, mint a fuvarozási szerződésből eredő tartozás a munkabértartozás fogalma alá esik s mint ilyen, moratórium alá nem esik. A legfelsőbb biróság alperes felülvizsgálati kórelme folytán ugyanezen álláspontot foglalta el, kimondván, hogy a vasúti fuvarozási szerződés a fuvarozási szerződésnek csupán egy faja. A fuvarozási szerződós pedig az Optk. 1151. §-a szerint mutikabérszerződésnek tekintendő. — Nálunk perel m i J o g 21 —22. sz. sze a III. moratóriumi rend. 4. §. 13. pontja irányadó (havi 10%). Szállítási szerződés és kocsihiány. A vis major kérdések most várható tömkelegében érdekkel fog birni a Rechsgericht alábbi döntése. Az eset a következő: Az Sch. és St. Maatschappy czég Rotterdamban az St. ós F. Bingerbrücki czógnek eladott összesen 13.000 tonna Yorkshire-légszeszszenet, frei Schiff Gustavsburg, Mannheim vagy Frankfurt a. M. Az egész mennyiségre a rotterdami kirakás határidejéül 1907. május—augusztus volt kikötve ós pedig „in annáhernd gleichen Monatsraten". Azonkivül ki volt kötve, ^ hogy kocsihiány vagy más előre nem látható esetekben, amelyek a vizi vagy szárazföldi közlekedés korlátozását vagy megszűntét vonnák maguk után, a szállítás a fennakadás tartama alatt beszüntethető. A szállításra kötelezett rotterdami czég a kikötött részletekot sohasem pontosan, az augusztusi részletet pedig egyáltalán nem szállitotta. — Azzal védekezett, hogy a forgalmi korlátozások miatt nem birt s igy nem is volt köteles szállítani. Később szállítani akart, de a vevő elállott az üzlettől. Erre eladó keresetet indított annak megállapítására, hogy a vevő köteles a szenet átvenni vagy pedig kártérítést fizetni. Mindhárom fokon olutasittatott felperes ketesetével. Afi. G, ítéletének indokolásából kiemeljük a következőket: A felebbezési biróság az elállást a Bgb. 326. §. 2. bekezd, alapján tartja jogosnak ; eladó köteles lett volna 1907. május és aug. hónapokban szállítani s minthogy ezt nem tette, késedelembe esett. Igaz utryan, hogy e hónapokban a kérdéses angol kikötőhelyeken kocsihiány miatt a vasutakon forgalmi zavarok voltak ; ezek azonban nem voltak oly jelentékenyek, hogy ezek feljogosították volna felperest arra, hogy egyáltalában ne szállítson. A felébb, biróság elfogadja, hogy 1907. máju-ban kocsihiány miatt Hullban, a kirakásnál nehézségek voltak. Kifejti azonban, hogy a szerződós tartalma szerint nem minden forgalmi akadály mentesiti felperest a szállítás alól. Kiindulva abból, hogy a szerződések a Treu und Glauben figyelembevételével teljesitendők, elfogadja a felébb, biróság. hogy a felperesnek meg kellett volna kísérelni a kirakást Goole kikötőben. Figyelembe vette a biróság, hogy felperes „Yorkshire-Gaskohle"-t tehát nem egy bizonyos tárnából való szenet tartozott szállítani, tehát elég nagy származási helyről szállíthatott, hogy neki figyelemmel kellett volna lenni alperesre, aki bizton számitott a szállitásra, s hogy azért, mert Hullban nehézségek voltak, nem hagyhatta megkísérlés nélkül, hogy oly tárnákból szállítson szenet, melyek a Goole felé vezető csatorna mentén feküsznek. .New minden forgalmi zavar jogosította fel felperest a szállítás abbanhagyására, hanem csak olyan, melynek elhárítása a körülmények figyelembe vételével, különösen jelentékeny többlet-költségek miatt át nem hárítható. (II. 420/13.) IRODALOM. Részletes tárgymutató a Polgári Perrendtartásból és az életbeléptetési törvényből: készítette: Csongrádi Schopf Endre kir. törvényszéki biró Budapesten. Grill Károly könyvkiadóvállalata 1914. Ára 4 korona.