Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 19-20. szám - Vállalatok felügyelet alá helyezése a háboru idejére Németországban

332 Kereskedelmi Jog 19—20. sz. felszámolási ülésen kimondatott, hogy ez a megbízatás, mely az ügyvezetőnek rendes munkaidejét egészben igénybeveszf, valóságos szolgálati viszony jellegével bir, miért is részére a felszámolók a közgyűlés által megállapítandó jutalomdijon felül rendes ügyvezetői illetmény gyanánt havi 500 koronát állapítanak meg. Helyes ugyan az elsőbiróság ítéletének az a megállapítása, hogy felperes jogelődének, B. L.-nak, ügyvezető felszámolóvá történt megválasztása az alapszabályok rendelkezésének megfelelően, tehát szabályosan történt és minthogy alperes felebbezésében maga sem vonta kétségbe, hogy a közadós szövetkezet alapszabályainak az elsőbiróság ítéletében felhívott §-ai az ítéletben közölt rendelkezéseket tartalmazzák, az elsőbiróság Ítéletének fent említett megállapítását a kir. ítélőtábla is elfogadta vonatkozó indokai alapján. Azonban annak daczára felperest el kellett utasítani keresetével. Felperes jogelődének, B. L. ügyvédnek, aki különben a közadós szövetkezet egyik felszámolója volt, ügyvezető felszámolói megbízatása az A) és B) alatti jegyzőkönyvek vonatkozó tartalma szerint nem valamely meghatározott időre szóllott, amely esetben természetesen, amennyiben a megbízatás nem az ő hibájából szűnt volna meg, járna is neki a megállapított javadalmazás, hanem minden időbeli meghatározás nélkül a felszámolók részéről megbízatott az adminisztratív természetű ügyek elintézésével oly korlátozás mellett, hogy a nagyobb fontosságú ügyeket a felszámolók ülésén tartozik elintézni. A B. L. részére ekként körülirt és meghatározott munka- és hatáskör azonban szolgálati viszonyt nem létesített és a felperes jogelődjét megilletett jogok és kötelezettségek tekintetében ez lényegileg egyébnek, mint a felszámolókat közösen megillető jogok és terhelő kötelességek egy része tekintetében való különös felszámolói megbízatásnak nem tekinthető s így a dolog természete szerint is időbelileg sem terjedhet tul a felszámolás tartamánál; következésképen felperes jogelőde ebből a viszonyból, az állandó szolgálati viszonyból folyó felmondáshoz való jogot nem is származtathat, csupán az a jog illette meg, hogy arra az időre, melyre felszámolói tiszte és működése terjedt, a közgyűlés által megállapítandó jutalomdijon felül a felszámolók által megállapított havi javadalmazását kérhesse. A kereset azonban nem erre a jogos követelésre irányul, a melyet felperes jogelőde kereseti előadásából kivehetően megkapott, hanem a csődnyitás folytán megszűnt ügyvezetői felszámolói alkalmaztatásból az egy évi felmondási időre származtatott havi 500 kor. fix fizetésből előálló követelés valódiságának kimondására irányul. M. kir. Curia: A másodbiróság ítéletét átvett és felhozott indokainál fogva helybenhagyja. Tőzsde. 194 A háború nem vis major. — Eladó nem köteles a szerződést teljesíteni, ha az egyrészt reá önhibáján kivül oly súlyos terheket róna, melyeknek viselésére méltányosan nem kötelezhető, másrészt pedig az áralakulás folytán felperes a tényleges szállítás esetén oly nyereséghez jutna, melyre igazságosan nem tarthat igényt. — A tőzsdeszokványok «5. §-ának a) pontja ily esetben nem alkalmazható, mert a tőzsdetanács 2860 1914. T. számú hirdetményében közzétett teljes Uiési határozata szerint a tözsdebiróság nem nyújthat segédkezet ahhoz, hogy akár felperes, akár alperes az ügylet megkötésekor előre nem látott rendkivüli események következtében méltánytalan előnyökhöz jusson, illetőleg kárt szenvedjen. — A tözsdebiróság az előállott kárt vétlen kárnak tekintette és méltányosnak tartotta annak megosztását s annak mértékére nézve pedig elfogadta irányadókul azon árakat, melyeket a tőzsdetanács 2932/1914. sz. hirdetményében a függő lisztkötések egyezségi stornirozása tekintetében megállapított. (A budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága 2977/1914. sz. a. — 1914október 1-én.)1) A budapesti áru- és értéktőzsde választott bitósága: Alperes végrehajtás terhe mellett köteles felperesnek 224 kor. 31 fillér tőkét, 14 kor. 24 fillér kereseti költséget és 48 kor. ügyvédi dijat 3 nap alatt megfizetni. Ez az ítélet a moratóriumra való tekintet nélkül végrehajtható. Indokok: Alperes az A. alatti kötlevél szerint 1914. évi május—július hónapokban való szállításra 615 zsák, a kötlevélben megjelölt fajú búzalisztet adott el a felperesnek. A kötlevélre vezetett nyilatkozat szerint az ezen kötlevélre július hó végén fenmaradt hátralék augusztusra prolongáltatott. Minthogy a hátralék szállítása nem történt meg, felperes keresetében kérte alperest 113 zsák 6-os, 40 zsák 772-es és 17 zsák 73/i-es lisztnek a kötlevélbeli egységárak és feltételek mellett három nap alatt végrehajtás terhével való szállítására, valamint az összes perköltségek megfizetésére kötelezni. Alperes kérte a kereset elutasítását, mert az 1914. évi április hó 27. napján kötött ezen ügylet létrejöttének időpontja, valamint a teljesítés időpontja között a háború kitörése folytán a termelési viszonyok oly lényegesen változtak meg, hogy a szerződés teljesitése alperes részéről lehetetlenné vált, miért is szállítási kötelezettsége alól vis major folytán szabadult. Előadta alperes, hogy ő csak saját őrlet ményeivel kereskedik, az eladás tárgyát tehál) Lásd mai különféle rovatunkat. Szerk.)