Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 19-20. szám - Vállalatok felügyelet alá helyezése a háboru idejére Németországban

19-20. sz. Kereskedelmi Jog 333 alperesnek saját gyártmányú lisztje, vagyis egyedi áru képezte. De ha az áru egyedi árunak nem, hanem helyettesíthető árunak minősíttetik is, az eladás tárgya speczializált génus, vagyis olyan helyet­tesíthető dolog, amely provenientia és minőség tekintetében szorosan meg van határozva, mi­után alperes csak magyar származású lisztet és pedig oly minőségben tartozik szállítani, mint amilyent a malmában előállítani szokott. Ez a specializált génus azonban ez idő szerint nem állitható elő és nem képezi a for­galom tárgyát, mert az az áru, amelyet az al­peresi malom, valamint a vele hasonló gazda­sági helyzetben levő budapesti malmok elő­állítanak, más áru. Lehetetlenné vált az alperes szerint a há­ború előtti határidőre eladott liszt szállítása azért, mert hiányzik a szükséges nyersanyag, nem áll kellő munkás rendelkezésre, nincsen zsák, a szükséges fuvareszközökben is hiány állott be, ezenfelül pedig az előállított és rak­táron tartott lisztet a katonai kincstár és a polgári hatóság zár alá vette, a malom tehát nem rendelkezik szabadon a liszt felett. Az az áru, amelyet alperes, valamint a többi budapesti malom redukált üzem mellett jelenleg az előre eladott lisztquantumnál sok­kal kisebb mennyiségben előállítanak, azért más áru, mert a malmok az előre eladott lisztet megfelelő fedezeti buzavételekkel fedezték. Ezen fedezeti bevásárlásokból a határidőre s a „span­nung"-ra szóló kötések a tőzdetanács által el rendelt kényszer-lebonyolitások folytán storní­rozva lettek, illetőleg megszüntettettek, az amerikai buza iránti kötésekből az eladók a háborús klauzula folytán elállottak, a román buza iránti kötésekre a Romániában elrendelt kiviteli tilalom miatt és a Dunán való fuvaro­zás lehetetlensége miatt nem történhetik szál­lítás. Az effektív buza iránti kötésekre pedig az eladók csak aránylag kis mennyiséget szál­lítanak. Megállapítható tehát, hogy a malmok a fedezeti búzákat nem kapták meg, lehetetlen tehát ezekből az előre eladott lisztet előállítani, már pedig az alperes szállítóképességének meg­ítélésénél nem a per tárgyát képező 170 zsák­nyi lisztmennyiség, hanem az előre eladott lisztquantum tartandó szem előtt. Jelenleg drá­gább a nyersanyag, drágább az üzem, drágáb­bak a zsákok, nehézségekbe ütközik a szállí­tás, a hatóság az előállított liszt felett a mal­mok rendelkezési jogát korlátozza: változott tehát az egész gazdasági helyzet ugy, hogy az áru, amelyet a malmok most előállítanak, más áru. Az áralakulás tekintetében is megszűntek a normális viszonyok, mert a budapesti piacz más piaczoktól el van zárva, a budapesti áruk tehát nem állanak többé a világpiacz kontrolja alatt, a forgalomba beleavatkozik a hatóság is így az áralakulásban nem érvényesülnek sza­badon a kínálat és kereslet hatásai. A szerződés megkötésének időpontja és a teljesítés időpontja között ennélfogva a viszo­nyok oly lényegesen változtak meg és a mal­moknak oly nehézségekkel kell megküzdeniök, amelyeket a legnagyobb körültekintéssel sem láthattak előre, amelyek leküzdésére kötelezett­séget nem is vállaltak, erre tehát jogilag sem kötelezhetők, sőt ezen nehézségek folytán sza­badultak a szállítás elől. Vitatta alperes, hogy az eladás alkalmával a malmok egy bizonyos meghatározott erő kifejtésére kötelezték magu­kat, nevezetesen kötelezettséget vállaltak arra, hogy az előre eladott liszt gyártásához szük­séges búzát megveszik, azt megőrlik s az elő­állított lisztet a vevőknek át fogják adni. Mint­hogy az eladás alkalmával normális viszonyok uralkodtak, a malmok a szerződés teljesítése végett csakis oly erő és energia kifejtésére vállaltak kötelezettséget, mint a milyet a ren­des kereskedő normális időben és rendes vi­szonyok között kifejteni szokott, nem követel­het tehát a vevő szállítást akkor, ha a szer­ződés teljesítésének oly jelentékeny nehézsé­gek állják útját, amely nehézségeket az eladó malom anyagi létét is koczkáztató áldozatok árán tudna csak leküzdeni. Alperes statisztikai adatokra hivatkozással, iparkodott bizonyítani azt, hogy ilyen nagy­mérvű nehézségek tényleg felmerültek. Alperes, bár a teljesítésre menő jelen ke­reset elutasítását és alperesnek a költségekben való marasztalását kéri, késznek nyilatkozott az előállott vétlen kárnak a bíróság által meg­állapítandó részét viselni, daczára annak, hogy erre jogilag nem kötelezhető. Kijelentette ennél­fogva, hogy nincs kifogása az ellen, hogy a bíróság őt a tőzsdetanácsnak 2932/1914. T. számú hirdetményében közzétett stornó árak alapján megállapítandó árkülönbözet megfize­tésében marasztalja. Felperes tagadta, hogy alperest a szerző­dés teljesítésében vis major gátolná, mert a háború vis majornak nem tekinthető, mint a hogy ez a tőzsdetanácsnak a 2860/1914. sz. hirdetményben közzétett teljesülési határozatá­ból következik, amelyben a tőzsdetanács nem azt mondotta ki, hogy a függő ügyletek telje­sítése a háború kitörése folytán lehetetlenné vált, hanem azt jelentette ki, hogy a tőzsde­bíróság semmiesetre sem fog segédkezet nyúj­tani ahhoz, hogy az egyik vagy másik fél az ügy kötésekor előre nem látott rendkívüli ese­mények következtében méltánytalan előnyök­höz jusson. Tagadta felperes, hogy az eladás tárgyát egyedileg meghatározott áru képezte, valamint hogy az általa alperestől vásárolt liszt speczia­lizált génusnak volna minősíthető, mert a

Next

/
Oldalképek
Tartalom