Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 19-20. szám - Vállalatok felügyelet alá helyezése a háboru idejére Németországban

19—20. sz. Kereskedelmi Jog 331 peres r.-t.-nak 1912. május 14-én tartott évi rendesközgyülésén az igazgatóságnak,felügyelő­bizottságnak 1911. évi üzletévről szóló jelen­tését, valamint az ezen üzletévről felállított mérleg és nyereség- veszteség-számla jóvá­hagyására, valamint az alapszabályok 6 § ának az elsőbbségi kölcsönről szóló utolsó pontja kihagyásával történt módosítására és ezen tárgy­sorozatra nézve a közgyűlés határozatképes­ségének megállapítására s a felmentvény meg­adására vonatkozóan hozott határozatai meg semmisítésére irányuló keresetével felperest elutasította, helybenhagyja; egyéb részében ellenben megváltoztatja s a közgyűlésnek azt a határozatát, mellyel a társaság feloszlása és felszámolása kimondatott, a felszámolás egész tartamára négy felszámoló, valamint az ezeket ellenőrző választmány, valamint négy felügyelő­bizottsági tag választatott s ezeknek díjazása fejenkint és évenkint 1000 koronában, illetve utóbbiaké 800-800 koronában megállapittatott, megsemmisiti. M. kir. Curia: A másodbiróság ítéletének az elsőbiróság ítéletét megváltoztató részét megváltoztatja s e részben is az elsőbiróság ítéletét hagyja helyben Indokok: A felperes által az alperes r.-t ellen az 1911. évi június hó 8. napján tartott rendes közgyűlésen hozott határozatok meg­semmisítése iránt folyamatba tett perben a magy. kir. Curia az egyidejűleg meghozott 201/1914. V. sz. a. kelt ítélettel érvényesnek fogadta el a közgyűlésnek az alapszabályok 16. §-ának olyatén módosítására vonatkozó határozatát, hogy az első közgyűlés határozat­képtelensége esetén a második közgyűlés, tekintet nélkül a képviselt részvények számára, határozatképes legyen és általános többséggel hozhasson határozatot akkor is, ha más társa­sággal való egyesülésről, vagy a társaság fel­oszlásáról van szó. Ebből folyólag az 1912. évi május hó 14-én megtartott közgyűlésnek a r.-t. feloszlását kimondó határozata a módosított és a czégjegyzékbe be is vezetett 16. §-ának rendelkezése szerint érvényesség szempontjából kifogás alá nem eshetik. Vétel. 191. A budapesti kereskedelmi és iparkamarának értesítése sze­rint „baisse klauzula" mellett való üzletkötésnél abban az esetben, ha az áru a tényleges teljesítés idején a szerző­dési árnál alacsouyabbra szállna, az eladó az említett klau­zulának a keresk. forgalomban elfogadott értelme szerint a vételárat alacsonyabban számítja. — A tényleges teljesí­tés idején az áru vételárát a baisse klauzula szempontjá­ból nem lehet abból az ügyletből meghatározni, amelyet al­peres az eladónál elért, hanem a forgalomban elérhető szo­kásos árat kell figyelembe venni. (A budapesti kir. ítélő­tábla mint felülv. bíróság határozattárába felvett elvi jelentőségű határozat. 1914. G. 492. sz. — 1914. jun 23.) Váltó. 192. Egymagában az a körülmény, hogy felperes az alperesnek elfogadótársa, nem lehet akadálya annak, hogy felperes, aki a váltót magához váltotta s ezáltal a kereseti váltóból eredő összes jogokat megszerezte, a váltón alapuló jogait érvényesíthesse. — Alperes csupán oly kifogásokat emelhet, melyek a közte s felperes között fennálló köztörvényi viszo­nyon alapulnak. (M. Kir. Curia 1103/V. 1913. sz. — 1913. 1914. május 20-án). A budapesti kir. ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével az okból, mert alperesnek elfogadótársa, elutasit­hatónak nem találja, az elsőbiróság ítéletének a perköltség felől rendelkező részét hatályon kívül helyezi s az elsőbiróságot utasítja, hogy ezen ítélet jogerőre emelkedése után alperes nek egyébb kifogásait elbírálva hozzon az ösz­szes per és fellebbviteli költségre is kiterjedő határozatot. Indokok : A kereseti váltó tartalmából ki­tűnik, hogy a rendelvényes kibocsátó ezt a vál­tót felperesre forgatta, ki alperesnek elfogadó­társa. Minthogy ezek szerint a felperes a kere­seti váltót magához váltotta s minthogy ez által felperes a kereseti váltóból eredő összes jogokat megnyerte, ennélfogva egymagában ez a körülmény, hogy ö az alperesnek elfogadó­társa, nem lehet akadálya annak, hogy felperes a váltón alapuló jogait érvényesíthesse, hanem csupán oly kifogásokat emelhet, melyek a közte s felperes között fennálló köztörvényi viszonyon alapulnak. — Alperes tehát azt a kifogását, hogy felperesnek váltói uton kereseti joga nincs, sikeresen nem érvényesítheti: Minthogy azonban az elsőbiróság jogi ál­láspontjánál fogva alperes egyébb kifogásait el nem bírálta, az elsőbiróságot további meg­felelő eljárásra kellett utasítani. M. kir. Curia: A másodbiróság ítéletét indokolás alapján helybenhagyja. ­Csőd. 193. A határozatlan időre kirendelt felszámoló csupán a csőd­nyitásig lejárt tiszteletdijának megállapítását és kifizetését kérheti; a csődnyitós folytán a felszámolói megbízás meg­szűnt. (M. kir. Curia 430/V. 1914. szám. — 1914. jun. 5-én.) A budapesti kir. ítélőtábla: Az első­biróság Ítéletét megváltoztatja, felperest kere­setével elutasítja. Indokok: Felperes jogelőde az A) és B) alatt csatolt eredeti jegyzőkönyvek tanúsága szerint a felszámolás alatt álló szövetkezet köz­adós czég felszámolói által 1912. január 25-én az adminisztratív teendők ellátására meghatá­rozatlan időre ügyvezető felszámolóvá megvá­lasztatott; az 1912. évi febr. hó 17-én tartott

Next

/
Oldalképek
Tartalom