Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 19-20. szám - Vállalatok felügyelet alá helyezése a háboru idejére Németországban

330 Kereskedelmi Jog 19—20. sz. vények ellenében eszközlendőnek határoztatott, mert a közgyűlési határozat esetleges hiányos szövege megtámadási per tárgyát nem képezheti. A 7. pont alatt jelzett határozat megsemmisítésére irányuló kérelem sem bir - megállható alappal, mert a közgyűlési határozat csak azon alapon támadható meg, hogy az törvénybe vagy alapszabályba ütközik, felperes azonban arra nézve, hogy a kérdéses határozatok bármely jogszabályba ütköznének, adatot fel nem hozott. A győri kir. ítélőtábla: Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja. M. kir. Curla: A másodbiróság ítéletét megváltoztatja s az elsőbiróságnak a keresetet elutasító rendelkezését helybenhagyja. Indokok: A m. kir. Curia az alperes r.-t. tulajdonát képező gyár, gyári felszerelések és berendezések, ingatlanok és egyéb berendezések eladását, továbbá az alapszabályok 16. §-ának módosítását a másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróságnak a felperest keresetével elutasító rendelkezését hagyta helyben az abban erre nézve felhozott indokoknál fogva és azért, mert az alapszabályok módosítása a K. T. 179. § ának utolsó bekezdésében foglalt korlátozással a közgyűlés szabad elhatározási körébe tartozván, az alapszabályok 16. ~-ának a szavazás módját meghatározó, de a keresettel összefüggésbe nem hozható rendelkezését a közgyűlés érvényesen módosíthatta. 190. A közgyűlési határozat megtámadására irányuló pernek a közgyűlési határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya — Nem támadható meg az a közgyűlési határozat, hogy a felügyelő-bizottság tagjai a felszámolás egész tartamára választattak, mert a r -t. közgyűlése a felszámolás alatt is évente összehívandó s igy a következő évi közgyűlés újból határozhat a felügyelő-bizottság megválasztása tárgyában, ha addig a felszámolás nem fejeztetett be. (M. kir. Curia 823/V. 1913. szám. — 1914. május 26-án.) A szombathelyi kir. törvényszék, mint kereskedelmi bíróság: Felperest keresetével el utasítja. Indokok: Felperes az alperesi felszámolásban levő r.-t.-nak 1912. május 14-én tartott közgyűlésén hozott azokat a határozatait, hogy a közgyűlés határozatképesnek mondatotki, a felszámolás és a társaság gyárának elt adása elhatároztatott, az előző évi mérleg ugy a nyereség- és veszteség-számla, mint az igazgatósági és felügyelő-bizottsági jelentés jóváhagyatott, a felszámolók s az ezek ellenőrzésével megbízott, az alapszabályok 40 §-ában meghatározott bizottság tagjai megválasztattak s azok díjazása megállapittatott, azon az alapon támadta meg, hogy a közgyűlés az alapszabályok 20. §-a szerint nem volt határozatképes, amennyiben ennek intézkedése szerint az összes részvények 1/3 a képviseletének jelenléte mellett azok 2/s többsége lett volna szükséges. Felperes jogi álláspontja é részben azonban nem volt elfogadható, mert az alapszabályoknak az 1911. évi június 8-án tartott közgyűlése által módosított 16. §-a szerint oly esetben, midőn a már összehívott közgyűlés a feloszlás kérdésében kellő számú tagok jelenlétériek hiányában nem határozhatott, az újonnan egybehívott közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül a feloszlás kérdésében is érvényesen határozhat. Miután pedig az 1912. május 14-én tartott közgyűlés mint a 6 •/• és 7 •/• a. okiratokból kitűnik, azért hivatott össze, mert az előző közgyűlésen kellő számú részvényes nem jelent meg, a feloszlás kérdésében, tekintettel az alapszabályok módosított 16. §-ára, érvényesen hozhatott határozatot s ezt nem zárta ki az a körülmény, hogy az alapszabályok 16. § ára vonatkozó közgyűlési határozat perrel támadtatott meg, mert a közgyűlési határozat megtámadására irányuló pernek a határozat végrehajtására a kereskedelmi jog általános elvei és a törvényes gyakorlat szerint halasztó hatálya nincs. Felperes az 1912. május 14-én tartott közgyűlésnek azt a határozatát, hogy a felszámolók ellenőrzésére az alapszabályok 40. §-ában meghatározott bizottságot küldte ki s annak díjazását is megállapitotta, azon alapon támadja meg, hogy ez a határozat a közgyűlésnek a K T -ben és az alapszabályokban meghatározott jogkörét sérti. Ez a jogi álláspont sem fogadható el, mert az alapszabályok 40. §-a szerint a bizottság a közgyűlés által reá ruházott hatáskörben jár el anélkül, hogy működése a közgyűlésnek törvényes jogkörét és határozathozatali jogát csorbítaná. A bizottság dijának megállapítása pedig sem a törvénybe, sem az alapszabályokba nem ütközik. Felperes megtámadta végül a közgyűlésnek azt a határozatát, hogy a felügyelő-bizottság tagjait a felszámolás egész tartamára választotta meg, holott az alapszabályok 29. §-a értelmében a felügyelő-bizottság a közgyűlés által egy évre választandó. Felperes álláspontjának e részben sincs jogszerű alapja. A K. T. 206. és 211. §-ainak egybevetéséből kitűnik, hogy a r.-t. közgyűlése a felszámolás alatt is évente összehívandó. A következő évi közgyűlésnek joga nyilt a felügyelő-bizottság újból való megválasztása tárgyában az alapszabályok értelmében határozni, amennyiben a felszámolás egy éven belül be nem fejeztetett. Az a joga sincs korlátozva, hogy a felügyelő-bizottság díjazása iránt az előző évi közgyűlés határozatától eltérően határozzon. A győri kir. ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét abban a részében, mely szerint az al-