Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 19-20. szám - Vállalatok felügyelet alá helyezése a háboru idejére Németországban

19—20. sz. Kereskedelmi Jog 329 HRZfll JOGGYAKORLAT. Üzletátruházás 187. Alperes és férje egyetértöleg az üzletátruházás palástolása végett választották azt a módot, hogy alperes az üzleti vagyont érverés utján megszerezze Ennélfogva a törvény kijátszására irányuló vagyonszerzés alapján ép ugy felelős alperes az üzleti tartozásokért, mintha a férjével kötött szerződés utján jutott volna az üzlet birtokába. (A budapesti kir ítélőtábla mint felülv. biróság határozattárába felvett elvi jelentőségű határozat. 1913. G. 1177. — 1913. május 25 .) Főnök és alkalmazott. 188. Nincs oly jogszabály, mely az alkalmazottat arra kötelezné, hogy a főnökének bejelentett betegséget ennek kívánságára igazolja is. Annál kevésbé fűzheti a főnök a vélt mulasztáshoz azt a következményt, hogy az alkalmazottat e miatt felmondás nélkül elbocsássa (A budapesti kir. ítélőtábla mint felülv. biróság határozattárába felvett elvi jelentőségű határozata. 1914. G. 338 sz. — 1914. május 23) Részvénytársaság. 189. A K T. 174. §-a alapján megtámadási kereset tárgyát csak közgyűlési határozat képezheti; megtámadási alapot nem nyújthat az, hogy a közgyűlés valamely ügyben nem határozott. Az a tény, hogy a megválasztott keresztneve nem tűnik ki a jegyzőkönyvből, midőn egyébként a megválasztottak személyazonosságához kétség nem fér, nem magára a közgyűlési határozatra vonatkozik, megtámadás tárgyát nem képezheti. A gyári részvénytársaság gyárának eladása még nem jelenti a r.-t feloszlását, ahhoz tehát nem kell a minősített határozati többség. (M. kir. Curia 201/914. V. sz. — 1914. május 26.) A szombathelyi kir. törvényszék, mint kereskedelmi biróság ítélt: A kir. törvényszék felperest keresetével elutasítja. Indokok: Felperes keresete odairányul, hogy alperes r.-t. 1914. június 8-án tartott közgyűlésének 1. az igazgatóság 1910. évi jelentését jóváhagyó határozata ; 2. a felügyelő-bizottság jelentését jóváhagyó határozata; 3. a mérleg, a nyereség és veszteségszámlát jóváhagyó és a nyereség hovaforditása, ugy az igazgatóság és felügyelő-bizottság részére felmentvény megadása iránt hozott határozata ; 4. az a határozata, mely szerint Vicomte de M. és Marquis de S. igazgatósági tagokul 5. és dr. V. Gy. Qu. A., R. F. felügyelőbizottsági tagokul, D. pedig póttagul megválasztattak ; 6. az a határozata, melylyel a gyár eladására és azzal kapcsolatos teendőkre nézve az igazgatóság indítványát elfogadta; 7. végül, melylyel az alapszabályok 16. §-át módosította, — megsemmisíttessék. Az összes határozatok megsemmisítését felperes azon alapon kérte, hogy a közgyűlésen a résztvevők részvényes minősége a részvények letétele által nem igazoltatott s igy a kö?gyülés határozatképes nem volt. Felperesnek ezt a jogi álláspontját azonban elfogadni nem lehetett. A B) alatt csatolt, nem kifogásolt jegyzőkönyv tartalma szerint, a megjelentek részvényesi minősége a közgyűlés által törvényszerűen megállapittatott. A 3. pont alatt jelzett határozat megsemmisítését felperes azon alapon kéri, hogy a közgyűlés az alapszabályok 34. §-a értelmében a törlesztési hányadok leírása iránt nem intézkedett. Felperesnek ez az álláspontja is alaptalan. Felperes azonban nem mutatta ki, hogy a mérleg, nyereség- és veszteségszámla e czimen vagy egyébként valótlan adatokat tartalmazna, illetve, hogy azok mily összeggel helyesbítendők. Egyébként a fennálló gyakorlat szerint a K. T. 174 §-a alapján megtámadási kereset tárgyát csak közgyűlési határozat ké pezheti; megtámadási alapot nem nyújthat az, hogy a közgyűlés valamely ügyben nem határozott. A 4. és 5. pontban emiitett határozatok megsemmisítését felperes azon alapon kéri, mert a megválasztott egyének mellékneve nem lett megjelölve. Miután felperes a megválasztás tényére nézve jogi szabálytalanságot fel nem hoz s azt nem hozza fel, hogy a megválasztotok személyazonosságához kétség férne, ez esetben csak arról lehetne szó, hogy a megválasztottak nevei a jegyzőkönyvben hiányosan lettek megjelölve, ez azonban mint nem magára a közgyűlési határozatra vonatkozó kérdés, megtámadás tárgyát nem képezheti. A kereset 6. pontjában emiitett közgyűlési határozatot felperes azon alapon kéri megsemmisíteni, hogy azzal a gyár eladása mondatott ki, holott az ily határozat hozatalához az alapszabályok 20 ik §-ában előirt kellékek és pedig a részvényesek legalább egyharmadának jelenléte és a jelenlévők legalább kétharmadának hozzájárulása hiányzott Azonban felperesnek ez a kérelme nem bír jogszerű alappal. Az alapszabályok 20. § a ugyanis a fentemiitett minősített többséget csak oly határozat hozatalánál irja elő, melylyel a társaság megszűnése mondatik ki. A társaság gyárának eladása egymagában véve azonban nem egyérlelmü a társaság feloszlásával és megszűnésével. A határozat megsemmisítésének alapjául az sem szolgálhat, hogy az elfogadott igazgatósági indítványtól: eltérőleg az eladás a jegyzőkönyv szerint a Fabrique de Soie artificielle de Tubize részvényei ellenében és nem elsőbbségi rész-