Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 19-20. szám - Vállalatok felügyelet alá helyezése a háboru idejére Németországban

Kereskedelmi Jog 19—20. sz. 328 Az árak 50 kilogrammonként értendők. Ezen árak megállapításánál a tanács a budapesti malmok gyártmányainak átlagos minőségót vette alapul és azt, hogy a teljesités helye Budapest. Budapest, 1914. évi augusztus hó 27. napján. 290. Hirdetmény. 3137/1914. T. szám. A tőzsdetanács az 1914. évi augusztus hó 18-án 2860/T 1914. szám alatt közzétett hirdetményében a háború kitörése előtt létrejött, még függő ügyleteknek peren kivül való rendezésót ajánlotta az érdekelt feleknek. E békés rendezést a tanács elősegiteni óhajtván, a következőket határozta el: Ha a felek valamely ügyletet tényleges teljesités helyett bizonyos stornó összeg lefizetésével kívánják rendezni s csak a stornó összege tekintetében nem tudnak megállapodásra jutni, ugy közös kérelmükre ezen összeget a tőzsdetanács tagjaiból alakuló bókéltető bizottság fogja megállapítani. E bizottság 1914. szeptember hó 25. napjától fogva további intézkedésig héti öznapokon délelőtt 10-től 12 óráig fog működni a tőzsdetanács helyiségeiben. A bizottság megalakulására és eljárására nézve a következő szabályok irányadók : 1. A bizottság csak az esetben alakul meg, ha a felek a bizottság hivatalos helyiségében együttesen megjelennek s az ezzel megbízott tőzsdei tisztviselő által felveendő, általuk aláirt jegyzőkönyvben kijelentik, hogy a bizottság határozatát magukra nézve kötelezőnek elismerik. 2. A bizottság három tagból alakul oly módon, hogy abba mindegyik fél a tőzsdetanácsosok sorából egy-egy tagot választ és ezek választják meg a bizottság elnökét, ugyancsak a tőzsdetanács tagjai közül. Nem lehet a bizottság tagja az a tőzsdetanácsos, kinek személye tekintetében a tőzsdebiróság eljárási szabályainak 12. §-ában felsorolt érdekeltségi esetek valamelyike fenforog. 3. A bizottság eljárásáról az ezzel megbízott tőzsdei tisztviselő által felveendő jegyzőkönyvhöz a felek az ügyletről kiállított kötlevél egyszerű másolatát csatolni és azt — hitelessége jeléül — aláírni kötelesek. A bizottság az eredeti kötlevél felmutatását is követelheti. Ha az ügylet írásba foglalva nem lett, annak lényeges tartalmát a felek előadása alapján kell a jegyzőkönyvbe foglalni. Ha a felek az ügylet tartalmát nem egyértelműen adják elő, a bizottság nem alakul meg, illetőleg nem hoz határozatot. A jegyzőkönyvbe az ügylet tartalmán felül csak az vétetik fel, hogy a felek mily mennyiségű ós minőségű áru tekiutetében kérik a bizottság határozatát. 4. A bizottság előtt a felek vagy személyesen jelennek meg, vagy a hatályban lévő jogszabályok szerint képviseletükre jogosított személyek által. Képviseloti dijakata bizottság nem állapit meg. 5. A bizottság csak abban a kérdésben határoz, hogy az ügylet mily egységár alapul vétele mellett stornirozandó. 6. A bizottság határozatát a felek meghallgatása után szótöbbséggel hozza, azt a felek előtt kihirdeti ós jegyzőkönyvbe foglalja. Az a körülmény, hogy az egyik fél a határozat kihirdetésénél nincsen jelen, annak kötelező erejét nem érinti. A jegyzőkönyvet a bizottság minden tagja és a jegyzőkönyvvezető Ttőzsdei tisztviselői aláírják. A bizottság a határozatot nem indokolja. 7. A bizottság eljárásáért a tőzsde pénztára javára fizetendő illetéket ró ki, mely a bizottság által megállapított stornó összeg 1/2°/o-a, de legalább 10 korona. Az illeték a feleket egyenlő arányban terheli, de annak megfizetéséért egyetemlegesen szavatolnak s a jegyzőkönyv aláírásával magukat az illetéknek végrehajtás terhe mellett egyetemleges megfizetésére kötelezik. 8. Ha a fél a tőzsde titkári hivatalának előzőleg bejelenti azt, hogy a tőzsdetanácsosok közül kit kiván a bizottság tagjául megválasztani, a titkári hivatal a megválasztott tőzsdetanácsost a bizottságban való közreműködésre a lehetőség szerint külön is meghívja. 9. A bizottság határozatáról, illetve a felvett jegyzőkönyvről a tőzsde titkári hivatala a kiadványdij lefizetése ellenében kívánatra hiteles másolatot ad ki. Budapest, 1914. évi szeptember hó 18. napján. IRODALOM. I. Hazai irodalom. A harmadik moratórium-rendeletben foglalt szabályok gyakorlati alkalmazására nézve figyelemreméltó magyarázatokat találunk abban a rendelet teljes szövegét is tartalmazó kis füzetben, amelynek szerzői dr. Nádas József budapesti ügyvéd és dr. Vincenti Gusztáv kir. kereskedelmi és váltótörvényszéki jegyző. Különösen a biztosítási ügyletből eredő tartozások kérdésének világos taglalására ós az áruváltó (malomváltó)' körül támadt széleskörű vitához fűzött tüzetes magyarázatokra kivánunk rámutatni. Még csak azt jegyezzük meg, hogy a füzetben helyet talál a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszóknek a rendelet néhány intézkedése tekintetében elfoglalt álláspontja is. A füzet ára 60 fillér és a szerzőknél rendelhető meg. II. Külföldi irodalom. Gallozzi: Gli in ortunii sul lavoro nel diritto internazionale. Torino (Unione tip) 1914. — 4 L. E. Josef: Die freiwillige Gerichtsbarkeit. 1913. Hannover. (Helwing) 6 M.