Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 19-20. szám - Vállalatok felügyelet alá helyezése a háboru idejére Németországban

Kereskedelmi Jog 19—20. sz. 324 egész szerződés tekintet ében pedig csak akkor, ha a szolgáltatás oszthatatlan 14. §. Az elállás joga a nem pénzbeli szolgál­tatásra kötelezett felet akkor is megilleti, ha pénz­tartozással terhelt felet már a teljesitós felajánlása előtt nyolcz napi határidő kitűzésével n} ilatkozatra hivta fel az iránt, hogy hajlandó e tartozását mo ratórium igénybe vétele nélkül (13. §. 1. bekez­dése) teljesíteni, a határidő poriig sikertelenül telt le. Ugyanez az előzetes elállási jog megilleti a pénztartozással terhelt felet is, ha másik felet nyolcz napi határidő kitűzésével nyilatkozatra hivta fel az iránt, hogy a lejáratkor kész-e abban az esetben is teljesíteni, ha a pénztartozással terhelt fél morató­riumot vesz igénybe (13. § 2. bekezdése), a határidő pedig sikertelenül telt le. Az elállást az 1. ós 2. bekezdés eseteiben ma­gában a felhívásban előre is ki lehet jelenteni. A felhívott fél nyilatkozata nem késett el, ha a fél az azc tartalmazó ajánlott levelet a nyolcz napi határidő alatt postára adta. Az 1. és 2. bekezdésben emiitett felhívásnak nincs helye, amennyiben a nem-pénzbeli szolgálta­tás csak 1914, évi augusztus hó 30. napja után vá­lik esedékessé. A 13. §. 3, bekezdésének szabályát e §. ese­teiben is megfelelően alkalmazni kell, azzal a hozzá­adással, hogy az elállás jogát csak azon részletek tekintetében lehet gyakorolni, amelyekre a felhívás kiterjed és az előbbi bekezdés értelmében nincs kizárva. 15. § Ha az 1914. évi augusztus 1. napja előtt kötött kétoldalú szerződés alapján nem pénzbeli szolgáltatásra kötelezett fél késznek nyilatkozik arra, hogy a szolgáltatást a lejáratkor abban az esetben is teljesiti, ha a pénztartozással terhelt fél morató­riumot vesz igénybe, a szerződés érintetlenül ma­rad, a pénztartozással terhelt fél azonban saját tar­tozására nézve a moratóriumot még akkor is igénybe veheti, ha a pénztartozás lejáratkor már nem esnék a jelenleg fennálló moratórium alá, de a moratórium esetleges meghosszabbítása vagy megszüntetése tár­gyában kiadandó rendelet értelmében részesül ha­lasztásban. 16. §. Az állam vagy állami intézmények és vállalatok részére szükséges szállítások iránt el­vállalt kötelezettségek teljesítését a 12—15. §-ok szabályai nem érintik; az ilyen kötelezettséget a fél a moratóriumra való tekintet nélkül köteles tel­jesíteni. Nem terjednek ki a 12 — 15. §-ok szabályai az olyau kétoldalú szorződósekre sem, amelyeknél a pénztartozás lejáratára való tekintet nélkül ki van véve a moratórium alól. A 12—15. §-ok szabályai ingatlanok adásvéte­lére azzal a módosítással terjednek ki, hogy el­állásnak más megállapodás hiányában nincs helye, ha a vevő ingatlannak birtokába lépett. IV. Vegyes és záró rendelkezések. 17. §. A lejáratkor való nem teljesitós esetére bárminő módon megállapított jogkövetkezmények nem állanak be, ha a pénztartozással terhelt fél a moratóriumot vette igén) be. 18. §. Abból az okból, hogy az adós a 4. §. 3., 10 , 12. vagy 13. pontja, avagy az 5. §. szerint halasztás alá nem eső tartozásokat nem teljesitette, a hitelező nem teljesitós esetére megállapított jog­következményeket a minisztérium további intézke­déséig nem érvényesítheti, kivéve a lejárt kama­toknak és tőkerészleteknek, valamint járulékaiknak érvényesítését, ideértve a kamat vagy tőkerészlet nem fizetése esetére ez után kikötött kötbért is. Ez a rendelkezés visszaható hatállyal azokra a tar­tozásokra is áll, amelyek 1914. évi augusztus hó 1. napja óta voltak fizetendők. 19. §. A moratórium alá eső biztosítási dijak­nak fizetését a biztosított a halasztás idejének el­telte után nem tagadhatja meg arra való hivatko­zással, hogy a biztositás a díj nem fizetése követ­keztében megszűnt; kivéve, ha a biztosított a biz­tosítási dij lejáratának napját vagy a biztositótól en­gedett avagy a törvényes halasztás (1875 : XXXVII. t.-cz. 505. §. 3, pontja) leteltét követő tizenöt na­pon belül a biztositóval Írásban közli, hogy a biz­tosítást megszüntetni kivánja, vagy e határidőn be­lül a biztosító czimére ily tartalmú ajánlott levelet postára ad. 20. §, Az a körülmény, hogy valamely követe­lés moratórium alá esik, nem zárja ki a követelés­nek beszámításra való felhasználását. 21. §. A halasztás ideje a moratórium alá eső tartozások tekintetében sem az elévülés idejébe, sem a jogok érvényesítésére vagy fentartására meg­állapított határidőbe nem számitható be. 22. §. A vasutak alkalmazottainak illetményei­ből az 1914: XVII. t.-cz 25. §-a alapján engedett levonásokat a moratórium ideje alatt a következő szabályok szerint kell eszközölni: I. A hadba nem vonult alkalmazottaknak illet­ményeiből a levonásokat — a moratóriumra való tekintot nélkül — ezután is változatlanul kell esz­közölni. II. A mozgósítás folytán katonai szolgálatra bevonult alkalmazottak illetményeiből teljesítendő levonások a következőkép szabályoztatnak : 1 Mindaddig, amig a hadba vonult alkalma­zott állandó illetményeit a vasúttól csorbítatlanul rnogkapja, a levonásokat az illetményekből válto­zatlanul, azaz ugy kell teljesíteni, mintha az illető katonai szolgálatra be nem vonult volna. 2 Azoknál az alkalmazottaknál, akiknek állandó illetményei a hadbavonulás folytán csökkenést szen­vednek, az állandó illetmények csökkenésének idő­pontjától kezdve a levonásokat a következőkép kell teljesíteni;

Next

/
Oldalképek
Tartalom