Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)
1914 / 19-20. szám - Vállalatok felügyelet alá helyezése a háboru idejére Németországban
325 a) az 1914: XVII. t.-cz. 22. §-ábsn emiitett jóléti intézetek tagsági dijait és járulókait az illető intézetek alapszabályai szerint a csökkent illetményekből is változatlanul le kell vonni; b) a zálogjoggal biztositott követelések levonásánál ügyelni kell arra, hogy — a katonai havidijnak évi összegét teljesen figyelmen kivül hagyva — fizetésnek nem a fizetés természetével biró állandó illetményeknek eredeti összegét, hanem csak a szabályoknak megfelelően leszállított összegét lehet tekinteni, s hogy ennélfogva a zálogjoggal biztositott követeléseket — minden ujabb birói eljárás nélkül — az 1908 : XLI. t.-cz. 6. §-a értelmében csak ennek a leszállított összegnek egyharmada erejéig, de évi kétezer koronának érintetlenül hagyásával lehet levonni. E határozmány alól kivétetnek azok a zálogjoggal biztositott követelések, a melyeknél a levonás, a fizetésnek emelkedése esetén sem változó egyenlő havi részletekben történik, amelyeket tehát a fizetés természetével biró állandó illetményeknek csökkenése daczára továbbra is a biróilag előjegyzett havi részletekben kell levonni, de az 1914: XVII. t.-cz. 25. §. IV. pontjában megállapított korlátok sérelme nélkül; c) a vasutak kebelében vagy az alkalmazottak körében létesült és az 1914: XVII. t.-cz. 22. §-ában nem említett jóléti intézmények, jótókonyczélu egyletek és szövetkezetek követeléseinek, valamint tagsági dijainak (1914 : XVII. t.-cz. 25. §. III. 5. pontja) levonását be kell szüntetni. III. A jelen rendelet életbelépése előtt teljesített levonásokat visszakövetelni nem lehet, valamint az ezt megelőző időre levonásokat sem lehet utólag követelni. 23. §. A munkásbiztositó pénztáraknak és a bányatársládáknak járulékköveteléseire, valamint segély- és járadóktartozásaira ez a rendelet nem terjed ki. 24. §. Ez a rendelet nem érinti az erőhatalom (vis major) hatására vonatkozó jogszabályokat. A nem-teljesítés esetére megállapított jogkövetkezmények — a késedelmi kamat fizetésére irányuló kötelezettséget kivéve — nem állanak be azon idő alatt, amig az adós lakóhelyén vagy üzleti telepén a bíróság möködóse a háborús események következtében szünetel. 25. §. A pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy közterhek kivetésére jogosított testületeknek a 4. §. 3. pontjában említett olyan tartozásaik fizetésére, amelyek e közterhekből fedeztetnek, halasztást engedhessen, amennyiben e közterhek fizetésére halasztás adatott. 26. §. Amennyiben e rendelet fennállásának ideje alatt a moratórium alá eső tartozások körének kiterjesztése vagy megszorítása válnék szükségessé, ebben a tárgyban a minisztérium a felmerült szükséghez képest kiadandó rendelettel intézkedik. 27. §. Amennnyiben a m. kir. minisztérium másként nem rendelkezik, külföldi államok polgárainak vagy lakosainak követeléseire és tartozásaira az alábbi bekezdésekben foglalt megszorításokkal szintén a jelen rendelet szabályai irányadók. Ha magyar állampolgár vagy a magyar szent korona országainak lakosa más államban valamely magánjogi követelést csak kisebb mértékben, vagy messzebbmenő korlátozásokkal érvényesíthet, mint a hogyan azt a jelen rendelet megállapítja, az ily állam kötelékébe tartozó hitelezőnek követelései és az ily állam területén lakó oly hitelezőnek követelései, aki valamely ellenséges állam kötelékébe tartozik, a magyar szent korona országaiban hasonló megszorítások alá esnek. Ha magyar állampolgárnak vagy a magyar szent korona országai lakosának valamely magánjogi tartozására más államban az ott engedett moratórium vagy egyáltalában nem terjed ki vagy az általánosnál szűkebb körben érvényesül, az ily állam kötelékébe tartozó adósnak tartozásai és az ily állam területén lakó oly adósnak tartozásai, aki valamely ellenséges állam kötelékében áll, a magyar szent korona országaiban hasonló megszorítások alá esnek. Nem esnek a 2. és a 3. bekezdésben foglalt megszorítások alá külföldi államok polgárainak vagy lakosainak oly követelései és tartozásai, amelyek a magyar szent korona országaiban folytatott kereskedelmi vagy ipari üzletükből vagy gazdaságukból származnak. A jelen §. rendelkezéseit a jogi személyekre megfelelően kell alkalmazni. 28. §. Minden olyan birói intézkedést, amely az adóst a magyar szent korona országaiban irányadó moratóriumtól vagy az ezzel kapcsolatos jogoktól akarata ellenére megfosztaná, hazai tiltó törvénybe (hazai közrendbe) ütközőnek és hazai törvény czéljával ellenkezőnek kell tekinteni. 29. §. A moratórium következtében a peres és nem peres eljárásban szükséges szabályokat az igazságügyminiszternek, Horvát-Szlavonországokbtn a bánnak külön rendelete állapítja meg. 30. §. A moratórium lejártával kapcsolatos rendelkezéseket annak idején külön rendelet fogja megállapítani. 31. §. E rendelet hatálya, amennyiben a magyar szent korona országainak egész területén hatályos törvényben szabályozott jogviszonyokra vonatkozik, Horvát-Szlavonországokra is kiterjed. A 8. §. értelmében a közalapok, a városok és községek, valamint a gyámpénztárak folyó szükségletei mértékének megállapítására hivatott hatóságot Horvát-Szlavonországok területére nézve a bán határozza meg. 32. §. Ez a r«ndelet — melyet harmadik moratóriumi rendeletként kell idézni — 1914. évi október hó 1. napján lép életbe.