Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 1. szám - Az ingó jelzálog intézményét ...

14 1. sz. hogy felperes nem jelölte meg egyedileg azokat az üzleti iratokat, amelyeknek közlését kéri. Felperes ugyanis a közös czégre vonatkozó összes kereskedelmi könyvek, mérlegek, levelezések s egyéb üzletiiratoknak előterjesztését kérvén, a kereset nem határozatlan, miután az a megjelölés meghatározza, hogy a czég által a társasviszony fennállása alatt vezetett egész könyvelés a társasági üzletre vonatkozó egész levelezés s a mérlegek közlendők; az okiratok számát ós minőségét pedig azok felmutatása ós az alperes rószére megítélendő eskü fogja megállapítani. M. kir. Curia: A másodbiróság itóletót indokai alapján helybenhagyja. 6. A társaság fennállása alatt annak tagjai a társas viszonyból folyó követelésükkel csak a társaság ellen, s nem annak tagjai ellen léphetnek fel. (M. kir. Curia 91/1913. V. szám. — 1913. okt. 29-én.) A szegedi kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: A közkereseti társaság tagjainak a kereskedelmi törvény 88. §-án alapuló korlátlan ós egyetemleges felelőssége a közkereseti társaság fennállása alatt csupán abban az esetben áll fenn, ugyanazon közkereseti társaságnak valamely tagja irányában, ha ez utóbbi tag, mint harmadik személy által egy különálló követelés érvényesíttetikHa a közkereseti társaságnak valamely tagja a K. T. 88. §-ánál fogva a társaság hitelezőjét saját vagyonából kielégíti, a többi társtagok ellen ebből támadt követelése nem a fent jelzett természetű követelés, hanem az ilyen követelés a K. T. 71. §-a értelmében a társaság fennállása alatt csupán a társaság ellen érvónyesithető, míg a többi társtag ellen csakis a közkereseti társaság feloszlása után és ekkor is csak az egyes társtagra abból eső rész arányában. M. kir. Curia: A másodbirósár ítéletét, az abban felhozott és felhívott indokai alapján helybenhagyja. Részvénytársaság. 7. A részvényeknek harmadik személyek részére avégből való átadása, hogy ezek a közgyűlés határozatképességének biztosítása végett ott mint részvényesek megjelenjenek, önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy pusztán ez alapon a közgyűlés határozatai megsemmisíttessenek, mivel a részvényeknek ilyen u. n álrészvényeseknek való átadása és ezeknek a közgyűlésen részvényesi minőségben történt szerepeltetése csak akkor szolgálhat alapul a közgyűlési határozat megsemmisítésére, ha a részvények ilyen átruházása valamely visszaélés keresztülvitele vagy valamely jognak kijátszása czéljából történt. (M. kir. Curia 217/1913. V. sz. — 1913. november 18.) A debreczeni kir. törvényszék, mint kereskedelmi bíróság: Felperest keresetével elutasítja. Indokok: Az A) a. csatolt s nem kifogásolt közgyűlési jegyzőkönyv tanúsága szerint dr. B. E. az alperesi pénzintézetnek 1903. márczius 8-án tartott közgyűlésén indítványozta, hogy az ügyész és a titkár, mely állást felperes 1886. február 2-ika óta töltött be, állásától felmentessék s e végett rendkívüli közgyűlés hivassék össze. A közgyűlésen 104 részvényes 932 részvénynyel jelentkezett és pedig 76 személyesen, 28 megbízatás alapján. P. K. kifogásolta a jelenlevők egy részének szavazóképessógót, mert a jelenlevők nem mindegyike volt részvényes. A közgyűlés 695 szavazatából 636 a D. indítványára esvén 636 szavazattal ez az inditvány 59 ellen, vagyis túlnyomó többséggel elfogadtatott. Felperes, aki részvényesi minőségét a letétbe helyezett részvónynyel igazolta, a K. T. 174. §-ban meghatározott időben beadott keresetében a fentebb ismertetett közgyűlési határozatot abból az okból kéri hatálytalanítani, megsemmisíteni, mert az indítványt elfogadó részvényesek nem részvényesek s a részvényeket szavazás végett ideiglenes használatul kapták, csak azért, hogy a D. indítványának elfogadásával felperest 17 éven át viselt állásából kibuktassák s helyébe S. G.-t válasszák meg, ami meg is törtónt. Nem lévén vitás, hogy az alperesi intézet részvényei bemutatóra szólnak s tekintve, hogy a K. T. 172. § a szerint a bemutatóra szóló részvények átruházása átadás által történik, közömbös az, hogy a részvények a közgyűlés előtt másnak a tulajdonát képezték. Az ily módon megszerzett részvények alapján a részvényesek szavazatainál csak az jöhet figyelembe, vájjon az alapszabály 17. §-a meg van-e sértve, oly módon, hogy egyes részvényesek az alapszabály szerint őket megillető szavazatoknál többet gyakoroltak azáltal, mert a szavazataik maximumához szükséges részvényeiket színlegesen másokra átruházták és azokkal, a kikre az átruházás törtónt, a D.-féle inditványra szavaztattak. Minthogy felperes nem bizonyította azt az első fő körülményt, hogy a sérelmes határozat oly módon jött. létre, hogy a nagyobb számú részvények tulajdonosai bemutatóra szóló részvényeiket a szavazatok megszerzése végett az alapszabályok kijátszásával nem részvényeseknek osztották ki s ekként a határozat hozatalban résztvettek s hogy a határozat végeredményét az ily módon előre elkészített eljárás létesítette, ezeknél fogva a keresetet elutasítani kellett. Nem kerülte el a kir. törvényszék figyelmét az a körülmény, hogy amennyiben való volna az, hogy a sérelmezett határozatot hozott közgyűlés elnöke nem volt részvényes, hanem a rendelkezése alatt álló részvények alapján folyt be a közgyűlés