Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 1. szám - Az ingó jelzálog intézményét ...

1- sz. K e r e s k e d vezetésébe; ez a körülmény azonban érvénytelenítési okul azért nem szolgálhat, mert bár a részvénytársaság fogalmából következik, hogy az intézeti ügyek irányítása a részvényesek hatáskörébe tartozik, minthogy az alapszabály abban a tekintetben, hogy a közgyűlés elnöke csak részvényes lehet s abból más harmadik egyén ki volna zárva, tiltó rendelkezést nem tartalmaz, mint alapszabálylyal nem ellenkező eljárás nem képez sérelmet. A debreczeni kir. Ítélőtábla. A kir. törvényszék Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Felperes a H. R. T.-nek 1903. évi márczius hó 8-án tartott rendes közgyűlésén hozott azt a határozatot támadja meg, amelylyel az intézeti titkár és egyúttal az ügyész felmentése és állásának betöltése czéljából rendkívüli közgyűlés egybehívására rendeltetett el. Alaki szempontból az alapszabályok 15. § a kijátszása mellett jött létre oly módon, bogy egyes részvényesek az alapszabályok emiitett szakaszában meghatározott szavazatoknál több szavazatot gyakoroltak olyképpen, hogy a megengedett 20 szavazathoz szükséges részvényt meghaladó részvényeiket színlegesen másokra ruházták át és azokat, akikre a részvények ily szinlegesen átruháztattak, a megtámadott határozat alapjául szolgáló indítványra leszavaztatták. Kétségtelen ugyan az, hogy amidőn az alapszabályok a részvényesek akarata érvényesítésének korlátot szabnak olyképen, hogy a részvényes a közgyűlésen való szavazati jogát nem összes részvényei, hanem azoknak csupán bizonyos meghatározott száma után gyakorolhassa, az alapszabályok vonatkozó rendelkezésének kijátszását jelenti az, ha egy vagy több részvényes részvényeit, avagy azok bizonyos számát szinlegesen, egyedül abból az okból ruházza át harmadik személyre, hogy az azok által beadandó szavazatok utján az alapszabályokban megengedett szavazatnál több szavazati jogot gyakoroljon és ennek folytán ezeknek az egyéneknek ily módon beadott szavazata érvényesnek nem tekinthető. Egymagában azonban az a körülmény, hogy valamely határozat meghozatalánál ilyen szabályellenes szavazatok is érvényesíttettek, a hozott határozat megsemmisítésére még nem vezethet, hanem a megtámadás sikerének biztosítása végett ki kell mutatni azt is, hogy a közgyűlésen hozott határozatnak többsége az ilyen szavazatokból került ki. A per adatai alapján megállapítandó ugyan, hogy egyes részvényesek részéről mutatkoztak ugyan törekvések arra nézve, hogy részvényeik színleges átruházása utján a szóban forgó indítványra több szavazat legyen beadható, mint amennyit egy részvényes számára az alapszabályok megengednek, azonban ilyen érvénytelen szavazatul M. D., F. I. e 1 m i J o g 15 és dr. B. J. tanuk vallomása alapján csupán az M. D. és N. R. által beadott 20 szavazat, az F. I. által saját részvényén tul beadott 9 szavazat ós a dr. B. J. által beadott 7 szavazat együtt tehát csupán 36 szavazat tekinthető. Miután azonban, a mindkét irányban szükséges többség az emiitett szavazatok kihagyása nélkül is meg volt, ennek következtében a közgyűlési határozat e szavazatok érvénytelensége okából meg nem semmisíthető. Nincs ugyan az alperes társaság alapszabályaiban kifejezetten kimondva az, hogy a közgyűlés elnökének szintén részvényesnek kell lenni, azonban épen a közgyűlés fogalmából, amelynek értelmében a közgyűlés a társaságot alkotó jogok gyakorlására kirendelt szervezet, a dolog természete szerint az következik, hogy a közgyűlésen való elnökléssel, — amennyiben az nem az igazgatóság valamely tagjára van bizva — csupán részvényes bizható meg ós hogy így kívánták ezt meg a társulat alapszabályai is, mutatja azt az a körülmény, hogy a 16. §. rendelkezése értelmében még a képviseleti jog is a részvényesi minőséghez köttetett. Ezek szerint kétségtelenül szabálytalanság volt ugyan az, hogy a szóban forgó közgyűlésen egy nem részvényes elnökölt, minthogy azonban felperes ezt a tényt a megsemmisítés alapjául keresetében fel nem hozta, a biróság pedig a K. T. 174. §-a alapján megindult perekben a keresetben megjelölt tényeken felül más tényekre ki nem terjeszkedhetik, a most említett szabálytalanság alapján erre fektetett külön kereseti kérelem hiányában a megtámadott határozatot érvénytelennek kimondani nem lehetett, hanem dr. B. J. ténykedése csupán abból a szempontból volt elbírálható, hogy az általa beadott szavazatok a határozat erejét mennyiben érintik. M. kir. Curia: A másodbiróságítéletét helybenhagyja indokai alapján és azért, mert a részvényeknek harmadik személyek részére avégből való átadása, hogy ezek a közgyűlés határozatképességének biztosítása végett ott, mint részvényesek megjelenjenek, önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy pusztán ezen az alapon a közgyűlés határozatai megsemmisíttessenek, mivel a részvényeknek ilyen u. n. álrószvényeseknek való átadása és ezeknek a közgyűlésen részvényesi minőségben történt szerepeltetése csak akkor szolgálhat alapul a közgyűlési határozat megsemmisítésére, ha a részvények ilyen átruházása valamely visszaélés keresztül vitele, vagy valamely jognak kijátszása czéljából történt, ez az eset azonban itt fenn nem forog.