Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 17-18. szám - Az erőhatalom kihatása a kétoldalu szerződések teljesitésére

17-18. sz. Kereskedelmi Jog 309 maga után a biztosítási szerződésnek a KT. 505. § ának 3. pontja szerint hatályvesztését. M. kir. Curia: A másodbiróság ítéletét indokaiból helybenhagyja Váltó. 183. A váltón lévő ez a kitétel: „Kaposvárott az Osztrák-magyar bank kaposvári fiókintézeténél a Somogymegyei takarék­pénztár Kaposvárott girószámlája terhére", nem azt jelenti, hogy a fizetést a Budapesten lakó elfogadó fogja Kapos­várott az Osztrák-magyar bank helyiségében teljesíteni, hanem annyit jelent, hogy a fizetést az Osztrák-magyar bank fiókintézete fogja teljesíteni Kaposvárott. Az ily váltó tehát telepítve van, (M. kir. Curia 1143/1913. V. sz. — 1914. június 3.) M. kir. Curia: Mindkét alsóbiróság ítéle­tét megváltoztatja, a felperest keresetével el­utasítja. Indokok: A kereseti váltón ki van tün­tetve, hogy az „Kaposvárott az Osztrák-magyar bank kaposvári fiókintézeténél a Somogy­megyei takarékpénztár Kaposvárott girószámlája terhére" fizetendő. Ez nem azt jelenti, hogy a fizetést a Budapesten lakó elfogadó fogja Kapos­várott az Osztrák magyar bank helyiségében teljesíteni, hanem annyit jelent, hogy a fizetést az Osztrák-magyar bank fiókintézete fogja telje­síteni Kaposvárott. Minthogy pedig az elfogadó dr. M. Dezső B—n lakott, ennélfogva a váltó a V. T. 24 § a értelmében telepitett váltó lévén, az elfogadó elleni váltókereset fentaitá­sára a V. T. 43. §-a értelmében óvás volt szükséges. Ennélfogva az óvás felvételének hiánya miatt mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával a felperest keresetével el kellett utasítani és mint pervesztest a prts. 251. §-a értelmében az elsőbirósági és a felebbe­zési költség fizetésére kellett kötelezni. 184. Ha az óvatolt váltó azonossága kétségtelen, az óvásba fel­vett váltómásolav. keletébe becsúszott iráshiba (1912 február 21. helyett deczember 21) nem k^pez oly lényeges szabály­talanságot, amely miatt az óvás-levél érvénytelennek volna tekinthető. (M. kir. Curia 1142/913. V. sz. — 1914. jun 9.) A rimaszombati kir. törvényszék mintváltó­biróság itélt: A kir. törvényszék alperest ki­fogásaival elutasítja s őt, mint a két darab 12.000—12.000 koronáról kiállított váltó kibo­csátóit arra kötelezi, hogy a kereseti 24.000 korona tőkét stb. felperesnek fizesse meg. A kassai kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét részben megváltoztatja s a kibocsátott sommás végzés részben való halálytalanitása mellett az alperest a keresethez A. alatt csatolt 1912. évi február 21-én 12.000 koronáról kiálli­toti váltó alapján, mint kibocsátót arra kötelezi, hogy felperesnek 12.000 korona tőkét, ennek kamatait stb. fizessen ; ezt meghaladó kereseté­vel pedig felperest elutasítja. Indokok: Az elsőbiróság ítéletének azt a részét, amely szerint alperest az A. alatti váltó és C. alatti óvás elleni kifogásaival elutasitotta, a kir. Ítélőtábla vonatkozó teljes indokainál fogva helybenhagyta. A B. alatti váltó s a D. alatti óvás szabály­talanságára fektetett kifogásokat azonban a kir. ítélőtábla alaposaknak találta. A V. T. 99. §-a 1. pontja értelmében ugyanis az óvásnak a bemutatott váltó hü mását kell tartalmaznia; a D. alatti óvás azonban ezt nem tartalmazza, mert a másolat az állítólag rá vonatkozó B. alatti váltótól a váltó keletkezésének idejét, tehát a váltó egyik lényeges kellékét illetően eltér, amennyiben az óvás szerint egy 1912. deczember hó 21-én kelt váltó lett bemutatva, mig a ke­reseti váltó 1912. február 21-ről van keltezve; nincsen tehát magával az óvással bizonyítva, hogy a fizetés végett bemutatott és óvatolt váltó a kereseti váltóval azonos volna. Az óvást felvevő kir. közjegyzőnek a váltóperben tett az a vallomása, hogy ő fizetés végett a D. alatti váltót mutatta be, jelen esetben, midőn az eltérés a váltó egyik lényeges kellékére vonat­kozik, annál kevésbé lehet megnyugtató, mert saját vallomása szerint ugyanazon alkalommal négy 12.000 koronás, és a peresített váltón levő aláírásokkal azonos aláirásu váltóról készített óvás levelet. Minthogy pedig az óvásnak az a czélja, hogy a váltókötelezett ellenében bizonyítsa, miként a váltóbirtokos a viszkereseti joga fentartása czéljából az előirt bemutatást eszkö­zölte, ezt pedig a csatolt óvás nem bizonyítja, a felperesnek a kifogásoló alperes mint a váltó kibocsátója eilen, viszkereseti joga a V. T. 43. §-a alapján elveszett. M. kir. Curia: A másodbiróság ítéletének azt a részét, mely szerint az alperest 12.000 K tőke és a benne részletezett járulékok fizeté­sére kötelezte, helybenhagyja, azt a részét ellenben, mely szerint a felperest további 12.000 K és járuléka iránti keresetével eluta­sitotta, megváltoztatja és ebben a részben is, tehát egész terjedelmében az elsőbiróság ítéletét hagyja helyben. Indokok: A másodbiróság Ítélete az alperest fizetésre kötelező részében az elsőbiróság ítéletéből átvett indokok alapján volt helyben­hagyandó. Ellenben abban a részében, amely szerint a felperes 12.000 K tőkére és a járu­lékok egy részére irányuló keresetével eluta­sittatott, a másodbiróság ítélete megváltozta­tandó és ebben a részben is, tehát egész ter­jedelmében az elsőbiróság ítélete volt helyben­hagyandó az abban idevonatkozóan felhozott indokok alapján és azért, mert az, hogy a D)

Next

/
Oldalképek
Tartalom