Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 17-18. szám - Az erőhatalom kihatása a kétoldalu szerződések teljesitésére

310 Kereskedelmi Jog 17—18. sz. alatti óvással valóban a B) alatti kereseti váltó óvatoltatott meg dr. M. Sándor kir. közjegyző vallomásával kétségen felül bizonyítva lévén, nyilvánvaló az óvatolt váltónak a kereseti váltóval való azonossága és igy nyilvánvaló leirási hiba az óvásban az, hogy az óvatolt váltó kelte 1912. február 21. helyett 1912. deczember 21-nek íratott, ez pedig nem képez oly lényeges szabálytalanságot, amely miatt az óváslevél érvénytelennek volna tekinthető és igy a másodbiróság a felperest 12.000 K-ra irányuló keresetével pusztán az óvás ezen szabálytalansága okából tévesen utasította el. Csőd. 185. A bérlő 3000 korona kölcsönt adott bérbeadójának s a bérszerződésben kiköttetett, hogy a bérlő az általa fizetendő bérösszeget beszámíthatja a 30'JO korona kölcsönkövetelésébe vagyis lelakhatja ezt. A bérlő az ekként még le nem törlesztett követelése alapján a bérbeadó ellen csődöt nem kérhet. (M. kir. Curia 715/914. sz. — 1914. június 18.) A győri kir. Ítélőtábla végzést hozott: A kir. ítélőtábla az elsőbiróság végzését megváltoztatja, a csődöt kérő hitelezőt csődnyitás iránti kérelmével elutasítja stb. Indokok: A tárgyalás folyamán becsatolt és valódiságára nézve nem kifogásolt okirat szerint a bérbeadó adós és a csődöt kérő H. testv. czég, mint bérbevevő között 1913. évi július hó 1-én létrejött és ezen év szept. 1 tői 1919. szept. l-ig terjedő időtartamra a czég által már addig is bérben birt üzleti és pinczehelyiségre és a közölt terv szerint építendő földszinti és emeleti helyiségekre 1300 korona évi bér mellett bérleti szerződés köttetett. Az adósnak panaszos hitelező által nem tagadott állítása és a bemutatott szerződés szerint az építésre az utóbbi által kölcsön adott 3000 korona és ennek kamatai felét az adós, a bérlő által fizetendő bérösszeggel törleszti, illetve a hitelező ezt a követelését a bérösszegbe beszámítás utján elégíti ki. Ebből a tényállásból tehát kitűnik, hogy csődöt kérő az adóstól bérelt üzleti és mellékhelyiségek évi 1300 kor. bérösszegére 3000 koronát előre kifizetett, e szerint panaszos hitelező követelése az általa bérelt helyiségek használatával fedezve van s ezt az előre kifizetett összeget, amelynek egy része a bérelt helyiségek tényleges használata utján már kielégítést is nyert, a panaszos vissza nem követelheti, hacsak azt nem igazolja, hogy a szerződést felbontották, vagy a bérelt helyiséget az adós hibájából egyébként nem használhatja, amely esetben az előlegezett bérnek még eddig ki nem elégített része kártérítésként illetné meg. Ez utóbbi tények megtörténtét panaszos nem is állította, ekként neki az adós ellen a Cs. T. 84. §-a értelmében a csődnyitás alapfeltételét képező kellően igazolt követelése ez idő szerint nincs s ha van, arra nézve az adós által, a saját választotta módon biztosítva van. M. kir. Curia: A másodbiróság végzését indokai alapján helybenhagyja. Tőzsde. 186. Az 1881: LIX. t. cz. 91. és következő § ai nem zárják ki azt, hogy a felek a szerződésből eredő egyes vitás kérdéseket a választott bíróság illetékessége alá utalják, mások pedig a rendes bíróság illetékessége alá tartozzanak. — Az áru perlése tekintetében a kötlevélben foglalt alávetés neu terjed ki a kötbérre is. (M. kir. Curia 324/914 V. sz. — 1914. április 2.) A budapesti kir. tábla: A választott-bíróságot ebben a perben illetéktelennek mondja ki stb. Indokok: Az 1881 : LIX. t.-cz 94. és következő §-ai nem zárják ki azt, hogy a felek a szerződésből eredő egyes vitás kérdéseket a választott-biróság illetékessége alá utalják, mások pedig a rendes bíróság illetékessége alá tartozzanak. A kötlevél szerint „az áru utánvét mellett fizetendő és a budapesti tőzsdebiróságnál perlendő." Habár az ügylet a kötlevél szerint a hátlapján foglalt szállítási feltételek elfogadása mellett jött létre, azok tehát a szerződésnek részét képezik, s a szállítási feltétel 6. pontja szerint felperes az ott meghatározott esetben kötbért érvényesíthet; az alperes késedelme folytán kötbér iránt indított jelen perben a választott-bíróság azért nem illetékes, mert a tőzsdebiróság csak azon perekben járhat el, melyekre nézve a szigorúan értelmezendő alávetés kifejezetten történt, már pedig a kötlevél csak az áru perlése tekintetében tartalmaz kifejezett alávetést, de nem egyúttal a szerződésből eredhető egyéb peres kérdések tekintetében is, s mert a kötbérkövetelés a kötlevélben foglalt alávetési kikötésben kifejezetten megjelölt peres kérdés keretébe nem vonható. M. kir. Curia: A másodbiróság végzését indokaiból helybenhagyja.