Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 1. szám - Az ingó jelzálog intézményét ...

A budapesti kir. kereskedelmi ésváltótörvényszék: Felperest keresetével elutasítja s a perköltségeket a felek között kölcsönösen megszünteti. Elrendeli továbbá a kir. törvényszék jelen per iratainak az ítélet jogerőre emelkedése után a K. T. 110. §-ában előirt czéghivatalához leendő áttételét. Indokok: A nem vitás tényállás szerint a felek B. és N. czég alatt közkereseti társaságot alakítottak, mely társasviszonyt az 1905. évi deczember 31-én az ugyanakkor kelt A) alatti levél tanúsága szerint közös beleegyezéssel megszüntették. A czég, mint azt a bíróság a hivatalból betekintett czégjegyzékből megállapította, 1907. június 7-én töröltetett. A megszűnt czég üzleti könyvei ós iratai alperesnél maradtak. Felperes keresete arra irányult, hogy a volt 13. ós N. czégnek alperos birtokában levő könyvei mondassanak ki közös okiratoknak, alperes köteleztessék a válasziratban módosított kórelem szerint arra, hogy ezeket a könyveket a kir. törvényszék által kijelölendő módon tartsa felperes rendelkezésére, s végül, hogy tegyen esküt arra, hogy nincs a birtokában több könyv és nem tudja többnek a hollétét. Nincs ugyan kizárva, hogy a perrendtartás 188. §-ának analógiájára a közös okiratok felmutatatása és közlése iránti eljárás nem a kereset, hanem a kereset tárgyába tétessék, akkor, ha valaki nem perbeli ellenfelétől bizonyíték állítása czéljából, hanem olyantól, akivel perben nem áll, bármi okból okirat közlését követelni jogosult. Azonban ilyenkor elengedhetetlen kelléke a kereseti kérelemnek az, hogy az okiratok határozottan egyedileg megjelöltessenek, mert az összes könyvek felmutatásában való marasztalás, mint határozatlan, végrehajtható nem volna, ezt a kelléket nem pótolhatja a főeskü megitélése, mert a kérelem határozatlan lévén, nincs tényállás, amely a felfedező eskü lenem tétele esetén ennek következményeképpen megállapítandó lenne. De ettől eltekintve felesleges volt a kereset indítás arra nézve, hogy a megszűnt czég tagjai közt a volt czég könyvei közös okiratot képeztek-e, vagy sem ? A könyvek megtekintésére való jogot megadja a czégtagnak -a kereskedelmi törvény 83. és 111. §-aiban, még akkor is, ha a könyvek a másik czégtag birtokában vannak és az a könyveknek közös okirati jellegét tagadná is. Ha képezheti is vita tárgyát az, hogy a czég fennállása az egyik, vagy másik czégtag ellenállásával szemben, ezen jogát peres, vagy perenkivüli uton érvényesítheti-e, nem hagy fenn kétséget, az iránt a czég megszüntetése esetére a K. T. 120. §-a. Ezen szakasz szerint ugyanis a megszűnt czég könyvei, ha a tagok egymásközt megegyezni nem tudnak, a kir. törvényszék által kinevezendő gondviselőnek adatnak át megőrzés végett. Az ez iránti eljárás pedig a kereskedelmi eljárás 43. §-a b) pontja szerint perenkivüli útra tartozik. Felperesnek joga van ugyan az alperes birtokában levő könyveket megtekinteni és arra sem kötelezhető, hogy a könyveket alperes lakásán tekintse meg, mert alperes azt nem is állította, hogy a könyvek véglegesen a K. T. 120. §-ában megkívánt megegyezés folytán vannak a birtokában, felperesnek ezen jogának érvónyesitése végett azonban a K. T. 120. §-ában előirt eljárást kellett volna szorgalmaznia. Felperest tehát keresetével elutasítani s a kereseti kérelmet a kereskedelmi eljárás 30. §-a szerint a perenkivüli eljárás megindításához szükséges kérelemnek tekinteni, az iratokat a gondviselő kirendelése végett a czóghivatalhoz áttenni kellett. A budapesti kir. ítélőtábla: Az elsöbiróság Ítéletét megváltoztatja s kimondja, hogy van helye a keresetnek annak megállapítása iránt, hogy a megszűnt B. és X. czég összes kereskedelmi könyvei, mérlegei, levelezési és egyéb üzleti iratai közös okiratok, továbbá kimondja, hogy ez okiratok közlése és megtekintése iránti kereseti kérelem a jelen peres eljárásban elbírálható s az ítéletnek a perköltségre vonatkozó része hatályon kívül helyezésével az elsőbiróságot utasítja, hogy a kereset tárgyában a jelen ítélet jogerőre emelkedése után a felebezés költségeire is kiterjedő ujabb határozatot hozzon. Indokok: Az 1868. LIV. t.-cz. 188. §-a a közös okiratok előterjesztése iránti eljárást csak arra az esetre szabályozza, ha az okiratok közlését az egyik peres fél a másiktól a főügy folyama alatt követeli, ez a szakasz azonban nem zárja ki, hogy az okiratok közösségének kimondása és azok előterjesztése önálló per tárgya ne lehessen, akkor, ha a felek között per nincs folyamatban. A megszűnt közkereseti társaság tagjaira nézve a keresetben felsorolt iratok közösek, mert azok a peres felek által folytatott üzletre vonatkozván, a tagoknak kölcsönös jogviszonyait is tanúsítják, Igaz ugyan, hogy a K. T. 83., 119. és 120. §-ai a társasági tagoknak jogot adnak, hogy a társaság könyveit ós iratait nemcsak a czég fennállása és a felszámolás tartama alatt, hanem a felszámolás befejezése után is megtekinthessék és használhassák, ha azonban a közös okiratokat birtokában tartó társasági tag a másik félnek az okiratok betekintésére ós azoknak használatára módot nem nyújt, vagy abban megakadályozza, vagy az okiratok közösségét kétségbe vonja, abban az esetben a másik fél ezt a jogát csak peres eljárás utján érvényesítheti. A kereset elutasítását nem indokolhatja az sem,