Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 1. szám - A részvénytársasági alapitók felelőssége

1- sz. Keresked valaki azon, hogy az alapitókat terhelő felelősség egyetemleges ? Mind ezzel tehát a törvény nem állított fel semmi specziális részvényjogi szabályt, pedig erre van szükségünk. Egyetlen egy specziális részvényjogi szabály van e kérdésre nézve, ez a 150. §. utolsó bekezdésében irt az a szabály, hogy az alapítók a tervezetben foglalt adatok valóságáért egyetemleg felelősek; (a 219. § szerinti büntetőjogi jellegű szabálytól ezúttal eltekintünk.) Ez egy feltétlenül helyes jogszabály. Csak •ez a szabály és az alapitóknak — becsületessége mentett meg minket nagyobb bajoktól, mert ez a különben helyes szabály elégtelen. Ez a szabály nem mondja meg, hogy az alapítók kivel szemben felelősek az illető adatok valóságáért ? A részvényesekkel, vagy a társasággal szemben e ? Azt mondják nálunk, hogy a részvényesek szembeni felelősségről van szó, holott mi azt hisszük, hogy ennél sokkal fontosabb az, hogy az alapítók a társasággal szemben legyenek felelősek. Ez igen fontos és egy reális alapítási folyamatnál egyike a legnagyobb biztosítékoknak, a mi mindenesetre abban rejlik, hogy a társaság későbben is, a megalakulás után, vonhassa felelősségre az alapitókat, ami természetesen bizonyos előfeltételekhez és határidőhöz kötendő, a mint látni fogjuk. Ezért nézetünk szerint ki lenne mondandó, 'hogy az alapitóknak az adatok valóságáért való felelőssége a társasággal szemben áll fenn. De ki lenne mondandó továbbá az is, hogy az alapítók a tervezetben foglalt adatoknak nem csak valóságáért, hanem helyességéért is felelősek, azaz, hogy el nem hallgattak oly körülményeket, melyek a részvényjegyzésre nagy befolyással lehetnek. Az ily módon körülirt felelősségnek egyik következménye az lesz, hogy az alapítók az alaptőkének azt a részét a társaságnak megtéríteni tartoznak, melyre nézve valótlanul azt állították, hogy be van fizetve, holott nincs befizetve. Ez t. i., hogy mennyi fizettetett be, a 150 § szerint nem képezi a tervezetben felveendő adatot, de azért az a felelősség az alakuló közgyűlés, illetve felmentés daczára fentartandó, mert lehetetlen, hogy ha az alapítók 30%-ot mondtak befizetettnek, holott tényleg csak 20% fizettetett be, a társaság a hie 1 m i J o g 5 ányzó 10%-ot ne követelhesse, mert hisz ez a sértetlenül megóvandó alaptőkéből hiányzik. Látjuk tehát, hogy a felelősségnek az alakuló közgyűlés utáni időben való fentartása feltétlenül szükséges. Az alapítók felelősségének helyes megállapítása czéljából továbbá különösen fontos az apport kérdése. A 150. §. ugyanis csak azt rendeli, hogy a tervezetben meg kell jelölni a nem készpénzbeli betételeket és azok értékét; ennek valóságáért felelősek az alapítók. Itt nagy fontossággal bir az érték kérdése. Egy tulmagasra becsült apporttal ugyanis már kezdettől fogva oly fiktív értéket csempésznek be a társaság mérlegébe, hogy az későbben megbosszulhatja magát és esetleg válságra vezethet. Itt is mutatkozik a törvény rendelkezéseinek elégtelensége ; mert az alapítók tényleg bizonyos értéket megállapítottak, a valóságnak az megfelel, hogy tényleg annyira becsülték; az objektív tényállás, tehát nem ellenkezik a valósággal, ugy hogy a mostani törvény alapján az alapitóknak felelőssége a társasággal szemben nehezen lenne megállapítható. Ezért a törvény e helyen ki lenne egészítendő abban az irányban, hogy az alapítók felelőssége megállapítandó lenne, mihelyt kétségtelen, hogy tudva túlbecsülték a betétel értékét. Az, hogy az érték szándékosan lett tulmagas összegben megállapítva, mindig csakis az illető konkrét eset összes körülményeinek figyelembevétele mellett lesz kimondható, az azonban bizonyos, hogy a szándékos túlbecslés rendesen rosszhiszeműnek tekinthető. („Eine Werthbemessung von Einlagen, welche zweifellos tibermassig ist, ist regelmássig eine börsliche Handlung" Staub 202. §-nál). Az apport értékének megállapításának, különösen nálunk nagy jelentősége van, mert az értékelés nálunk ellenőrzésnek alávetve nincs, mivel az alakuló közgyűlés — mint nehézkes gyülekezet — erre nem alkalmas, a felügyelő-bizottság akkor még nem létezik, az igazgatóságtól pedig, melyet talán épen az alapítók neveztek ki, sok jó nem várható. Az alapítók felelősségének kérdésénél ott van továbbá az a további fontos kérdés, vajon felelősek-e az alapítók a részvényjegyzők fizetőképességéért ? A mi törvényünk szerint ez a felelősség nem lenne megállapítható ; pedig ez nagyon fontos már azért, mert az alaptőke