Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 8. szám - Orosz törvény az üzletátruházásról

8 sz. Kereskedelmi Jog 153 HAZAI JOGGYAKORLAT. Czégbitorlás. 91. A részvénytársaság, mely czégszövegét az általa átvett közkereseti társasüzlet tagjainak beleegyezésével vette fel, e czéget akkor is használhatja, ha az a társasági tag, kinek neve a czég szövegében foglaltatik, megszűnt a részvénytársaság alkalmazottja és részvényese lenni. — A czégbitorlás kérdésénél az döntő, hogy van e a két vitás czég között oly eltérés, mely a laikus közönség által első pillanatra szembeötlő. Ehhez képest czégbitorlást állapit meg a „V. B. és társai mint részvénytársaság" czéggel szemben a „V. B. és társai sz>kvizgyárakat berendező vállalat, szifonfej-öntöde, sörkimérc készülék, jégszekrénygyár és galvanizáló-intézet" czégszöveg használata. (M. kir. Curia 489/1913. V. sz — 1914. február 25.) A gyulai kir. törvényszék: V. B. felperest keresetével elutasítja, viszont a V. B. és társai mint részvénytársaság felperes keresetének helyt ád s alperesek czégbitorlását megállapítja s őket a V. B. és társai szikvizgyárakat berendező vállalat stb. czég használatától 500 K birság terhe alatt eltiltja s felperest feljogosítja, hogy ezen Ítéletet a lapokban közzétegye. Indokok: B—n 1906-ban egy közkereseti társaság keletkezett, melynek tagjai V. B , V. L. és J. J. voltak. Ez a társasczég „V. B. és. társai szikvizgyárakat berendező vállalat, szifonfej-öntőde, elektrogalvanitikai, nikkelezési és fémcsiszoló intézete" czég alatt a társas czégjegyzékbe be is vezettetett, működését 1910. augusztusig folytatta, amikor is az eddigi közkereseti társaság részvénytársasággá alakult át „V. B. és társai mint r.-t." czég alatt, ezen czég a czégjegyzékbe bevezettetvén, az előző közkereseti társas czég pedig a czégjegyzékből töröltetett. Ezen részvénytársaság megalakítására a részvényaláirási felhívást 1910-ben, midőn a közkereseti társaság még működött, V. B. és V. L, mint a közkereseti társaság tagjai bocsátották ki, kijelentvén, hogy eddigi intézetüket az üzletkör folytatására és növelésére részvénytársasággá alakítják át s ez a részvénytársaság az eddigi vállalat összes vagyonát s tartozását átveszi, kikötötték, hogy a részvénytársaság az eddigi czéget viseli mint részvénytársaság toldattal, kikötötték azt is, hogy V. B. a társaság eddigi egyik tulajdonosa és üzemvezetője továbbra is mint üzemvezető alkalmaztassák stb. A részvénytársaság V. B. és társai, mint részvénytársaság czég alatt kezdette meg és folytatja ma is működését. V B.-nek üzemvezetői alkalmaztatása 1912. márcziusban megszűnvén, részvényeit másra átruházván, hatodmagával egy teljesen hasonló üzletkörrel működő közkereseti társaságot alakított, mely ,V. B. és társai" szikvizgyárakat berendező vállalat, szifonfej-öntőde, sörkimérőkészülék, galvanizáló czég alatt működését megkezdette s czégüknek bejegyzése végett folyamodtak is, de a czégbiróság kérelmüket a czég azonossága s összetéveszthetősége miatt elutasította. Ezekután V. B. felperes folyamatba tette keresetét a V. B. és társai, mint részvénytársaság czég alperes ellen, előadván, hogy miután ő ma már sem mint üzletvezető, sem mint részvényes az alperes társaságnak tagja nem lévén, a K. T. 15. §-ának 2. bek. szerint megkívántató beleegyezését a czég további használatához alperes meg nem szerezvén,kérte alperest annak tűrésére kötelezni, hogy alperes czégéből a V. B. név töröltessék. A kereset el volt utasítandó, mert alperes részvénytársaság az eddig létező V. B és társai közkereseti társaság üzletét összes berendezésével és tartozásaival együtt szerződés utján megszerezte, ezen részvénytársasági működést a felperes és társai mint volt tulajdonosok, azon tényei által igazolt beleegyezésével folytatja, mely szerint a részvényaláirási felhívást ők bocsájtották ki, abban az eddigi czég használatát mint részvénytársaság toldattal ők maguk kötötték ki, a részvénytársaságnak felperes továbbra is üzletvezetője maradt, részvényeket jegyzett, az alakuló közgyűlésen, hol ezen czégszöveg megállapítást nyert, felperes is jelen volt s ahhoz szavazatával hozzá is járult; már pedig a K. T. 12. §-a szerint alperes a V. B. és társai, mint részvénytársaság czég alatt még az esetben is folytathatja most már üzletét, ha felperes akár mint üzemvezető, akár mint részvényes megszűnt a társaság alkalmazottja, illetve részvényese lenni; mert a K. T. 15. §-ának 2. bekezdése csak a közkereseti és betéti társaságokra nyer alkalmazást. Ugyanis az idézett rendelkezés összevetve a 13. § al, továbbá a 64. és 125. §-beli meghatározásokkal, nyilvánvaló, hogy akkor, midőn az idézett bekezdés társtagok kilépéséről intézkedik, az csak az olyan kereskedelmi üzletekre vonatkozik, melyeknek keletkezéséhez egy vagy több személynek, tagnak az egyesülése szükséges, mig a K. T. 147. §-a már csak bizonyos számú és egyenértékű részvényekből álló alaptőkével rendelkező társaságról tesz említést s nem társtagokat, hanem részvényeknek a tulajdonosait emliti s igy, amidőn egyfelől a K. T. 12. §-a alapján alperes jogosítottnak tekintendő a mai czég használatához, másfelől a felperesnek ujabb beleegyezése az eddigi czég használatához nem szükséges s igy felperes keresete elutasítandó volt. A saját névhez való jogára történt hivatkozás pedig meg nem állhat, mert a czég a kereskedőnek kereskedelmi neve, melynek hivatása a kereskedőt, mint olyant jelezni s más kereskedőtől megkülönböztetni, mig a polgári név csupán a személy megjelölésére szolgál, amely csupán