Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 8. szám - Orosz törvény az üzletátruházásról

154 Kereskedelmi Jog 8. sz. a többi személyektől a forgalomban való megkülönböztetés és találóbb megjelölés czéljából törvény által kötelezőleg használandó. Ebben a V. B. és társai, mint részvénytársasági czég felperesnek V. B. és társai al peresek elleni keresetének helyt adott s alperesek czégbitorlását megállapítja; mert a kereskedelmi forgalomnak biztonsága, a személyes hitel fontossága megkívánja, hogy bizonyos, a kereskedelmi üzletre vonatkozó tények oly módon hozassanak nyilvánosságra, hogy azokról mindenki tudomást szerezhessen s igy tájékozást nyerhessen annak viszonyai felől, akivel üzleti összeköttetésbe kiván lépni. Ezt az elvet juttatja érvényre s ezt a czélt kívánja szolgálni és biztosítani a K. T. 11. és 17. §-ai, amidőn egyfelől megadja a jogot, hogy czégül saját polgári nevét használhassa, de viszont más kereskedővel szemben a czéghez való jogát is biztosítja, amidőn kimondja, hogy minden uj czégnek a már bejegyezve levő czégtől világosan különböznie kell. A bírói gyakorlat a czégbitorlásnak a kérdését s igy a vitás két czégszöveg közti eltérést csupán azon szempontból tartja vizsgálandónak, hogy van-e a két czégnek külön jellege, illetve, hogy a megállapítható eltérés oly lényeges-e, hogy a két czég első tekintetre is mindenki által megkülönböztethető-e? Ezen kérdés tehát elsősorban nem a kereskedő, hanem a laikus közönség szempontjából bírálandó el. Ez utóbbi ugyanis a czéget nem egész szövegében, hanem rendesen csak annak lényegét kifejező részében használja, ebből folyólag csak a lényegében eltérő czégszövegeket tudja határozottan megkülönböztetni. Jelen esetben azonban az árjegyzék és körlevelekből megállapítható, hogy a fel- és alperesi két czéget még a kereskedőemberek is összetéveszthetik, kétségtelen, hogy az alperesi czég szövegében főjelzőként használt V. B. és társai kifejezés adja meg a czégnek jellegét, az pedig a felperes czég szövegével azonos s mert a további megkülönböztetésül felvett „szikvizgyárakat berendező stb." toldás jellegzetesnek s olyannak nem mondható, hogy azzal elég lenne téve a K. T. 17. §-ában foglalt s az ugyanazzal az iparággal foglalkozó kereskedők czégei tekintetében szigorú alkalmazást igénylő annak a rendelkezésnek, hogy minden uj czégnek az ugyanazon a helyen létező s a kereskedelmi czégjegyzékbe bevezetett czégtől világosan különbözni kell, ezeknélfogva alperest a rendelkezésben irt czég használatától eltiltani kellett. A nagyváradi kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét V. B. felperest keresetével elutasító részében helybenhagyja, ellenben a V. B. és társai, mint részvénytársasági felperest keresetének helytadó részét megváltoztatja s a felperes részvénytársaságot czégbitorlás iránti keresetével elutasítja. M. kir. Curia: A „V. B. és társai, mint részvénytársaság" felperesnek keresetére vonatkozó egyéb megtámadott rendelkezését megváltoztatja és ebben a részben is, tehát egészben az elsőbiróság Ítéletét hagyja helyben. Indokok: Helyes az elsőbiróságnak az az álláspontja, hogy a „V. B. és társai, mint részvénytársaság* felperes czége és a V. B. és alperes társai részéről használt be nem jegyzett czég („V. B és társai szikvizgyárakat berendező vállalat, szifonfej-öntőde, sörkimérőkészülékek, jégszekrénygyár és galvanizáló intézet'") nem különböznek egymástól oly mértékben, hogy a különbözőség a közönség előtt a rendes forgalomban világossá váljék; — egyrészről azért, mert mind a két czég jellegét a kezdő „V. B. és társai" szók adják meg, — másrészről pedig azért, mert oly hosszú és nem jellegzetes toldatot, mint amilyent a be nem jegyzett czég fenti szövege magában foglal, a közönség a rendes forgalomban rendszerint nem tart czégszövegnek, hanem csak az üzletkör megjelölésének. Erre mutat az is, hogy a be nem jegyzett czég az F) alatti körlevél fejezetén a fent körülirt czégszöveget használja ugyan, de a körlevél szövegében a czéget csak ,,V. B. és társai" névvel jelöli meg, amely alakban a czéget a „V. B. és társai, mint részvénytársaság" czéggel még inkább össze lehet téveszteni. Ezek szerint és ide vonatkozó indokai alapján helyesen mondta ki az elsőbiróság, hogy V. B. és alperes társai a fent körülirt be nem jegyzett szég használata által czégbitorlást követtek el. Üzletátruházás. 92. Az 190S: LVII. t -cz. hatálybalépése előtt keletkezett üzletátruházás esetében a tartozás-átvállalás alapján az átvállaló csak az általa tényleg átvállalt tartozások fizetésére kötelezhető. (M. kir. Curia 708/1913. V. szám. — 1914. február 12.) M. kir. Curia A másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság ítéletét hagyja helyben. Indokok: A V) alatt csatolt szerződés értelmében a Gyöngyösi gőzfürész- és faiparrészvénytársaság megbízta az elsőrendű alperesként perbevont czéget a neki leltár mellett átadandó összes nyers, félkész és kész áruinak s gyártási anyagainak a megbízott czég részére kikötött haszon biztosítása s a vételár előzetes meghatározása mellett leendő értékesítésével, úgyszintén a részvénytársaság künnlevőségeinek behajtásával és kiköttetett ebben a szerződésben az is, hogy a részvénytársaság gyári épületeit, gépeit és felszerelését tulajdonjogának fentartásával az üzem fentartása czéljából átengedi az alperesnek akként, hogy ez