Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 2. szám - A kereskedelmi üzlet fogalma

2. n. Kereskedelmi Jog 39 állapitható meg, hogy jó minőségű és kellően öntözött szénnel fűtöttek. De mentesiti alperest a felelősségtől az üzl. szab. 96. §-a értelmében azon körülmény is, hogy a tanuk vallomásából igazoltan az áruk között calcium és carbid is volt, melyet felperes nem vallott be ; a calcium carbid pedig az üzl. szab. 54 §. C. melléklet I. e. 3. pontja szerint feltételes szállítható áru, melynek más tárgyakkal együvé való csomagolása nincsen megengedve s mely csak biztosan elzárt vasedényben csomagolható; a tanúvallomásokból pedig megállapítható, amit az alperes közegei által felvett jegyzőkönyvbe tett nyilatkozatában maga felperes is előad, hogy egy doboz már nyitva volt. Azon felperesi érvelés, hogy a fuvarlevél szerinti bevallásból: „látványossági kocsi felszereléssel" már következtetni lehet, hogy a felszerelés között világításra szolgáló calcium carbid is van vagy lehet, alaptalan, mert a világításra szolgáló sokféle anyag közül nem kell éppen a carbidra gondolni, de az áru bevallása nem is eszközölhető oly módon, hogy a vasútnak még logikai következtetésekkel kelljen dolgoznia az áru minőségének megállapítása végett, hanem ezt határozottan néven kell nevezni. Ezen kötelezettség elmulasztásának következménye pedig csak a feltételesen szállítható áruknál nem mint felperes állítja, hanem a 96. §. határozott rendelkezése értelmében a vasútnak mentesítése a fuvarozási szerződés alapján őt terhelő felelősségtől. Miután a fuvarozási szerződés alapján az üzletszabályzat 86. és 96. §. értelmében alperest felelősség nem terheli, kérdés, hogy megállapítható-e a felelősség alperesnek felperes által vitatott vétkessége alapján. Felperes alperes vétkességét megállapíthatónak véli azon körülményekből, hogy a gyúlékony áruval terhelt nyitott kocsit a mozdony után a harmadik helyre sorozta, hogy rossz minőségű szénnel fűtött s hogy midőn a tüzet észrevették nem állottak meg. hanem az állomásra jártak be. Az ezen tényekből levont felperesi következtetés azonban helytelen, mert jelen esetben a fuvarozás tárgya — ami annak minőségéből következik — nem volt gyúlékony, tűzveszélyes, csak meggyúlható s igy a felhívott azon rendelkezés, hogy a gyúlékony anyagokkal terhelt kocsi a vonat második felében sorozandó, jelen esetre nem vonatkozik; az, hogy a vonatot rossz szénnel fűtötték, a fentiek szerint megczáfolást nyert ; azzal, hogy a vonatot nem állították meg. midőn a tüzet észrevették, alperes nem követett el mulasztást, mert a nyilt pályán viz és kellő ember hiányában az oltás sikerére nem lehetett kilátás és igy, mivel a kihallgatott vonatkísérő személyzet vallomása szerint a tüzet az előjelzönél vették észre, a kellő gondosság mellett helyesebb volt bemenni a már közellévő állomásra, hol viz és ember rendelkezésre állott. Igy alperes felelőssége nem lévén megállapítható, a bíróság, mivel tárgytalan, nem bocsátkozott annak megvizsgálásába, hogy a tüz, amint alperes állította, bár bizonyítani nem kívánta, keletkezhetett-e a feladott kocsi belsejében, amit támogatni látszik a tüzet észrevevő tanuk azon vallomása, hogy előbb égett rongyszagot éreztek, sem annak megállapítására, hogy a kocsiban miféle tárgyak voltak milyen értékben s igy mennyi kára volt felperesnek. (15.066/1911.) A temesvári kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyta. Indokok: Az általános díjszabási határozmányok VI. alatti rendelkezései értelmében a vasút jogosítva van nyitott kocsikban szállítani mindazon tárgyakat, melyek rendkívüli terjedelmüknél fogva közönséges fedett kocsikba az oldalajtókon át nem rakhatók be; a per adatai szerint pedig a kereseti áru olyan terjedelmű volt, hogy nyitott kocsiba berakni nem lehetett, alperes tehát a felperes különös hozzájárulása nélkül is azt nyitott kocsiban jogosan szállította, minél fogva az elsöbirósáj? helyes kifejtése szerint az üzletszabályzat 86. §-a értelmében a fuvarozás eme módjával járó tűzveszélyből keletkezett veszélyért nem felelős, annál kevésbbé, mert az áru nem lévén gyúlékony, azzal, hogy a kocsit a mozdony utáni harmadik helyen kapcsolta be, valamint azzal, hogy a távjelzőnél viz hiánya miatt meg nem állva, az állomásra, mint ahol az oltásra szükséges viz legközelebb állott rendelkezésre, a vonattal befutott, mulasztást nem követett el, ezért az elsőbiróság Ítélete indokainak a felhívásával helybenhagyatott. (110/1912.) M. kir. Curia : A ' másodbiróság Ítéletét indokolása alapján helybenhagyja. Váltó. 28. Ha a váltót aláíró személy kiskorú volt ugyan, de a lejáratkor nagykorúságát már elérte, ugy az illető váltoalairot terheli a bizonyítás a tekintetben, hogy névaláírását még kiskorúságában vezette a váltóra (M. kir. Curia 127 1912. — 1912. szept. 17.) A szabadkai kir. törvényszék mint váltöbiróság: 19.038.. 19 039., 19,040 ,19,041,19,042. és 19,043/1907. V. számú sommás végzéseknek a tőkére és a kamatra vonatkozó részét M. K.nal szemben hatályon kivül helyezi, felperest M. K. alperessel szemben összesen 44,000 K tőke s kamata iránt támasztott keresetével elutasítja, egyéb részeiben azonban a sommás