Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 2. szám - A kereskedelmi üzlet fogalma

^J*^ Kereske* ket 1909. július 17-én adta fel, alperes azokat július 24-én vette át s az általa észlelt állítólagos hiányokról eladót a 6. a. szerint csak július 29-én, tehát öt nappal az átvétel után értesítette és bocsátotta eladó rendelkezésére, minek folytán a kifogásolás elkésettnek tekintendő. De egyébként sem volt elfogadható alperes azon kifogása, mert G. H. és K. J. tanú vallomása szerint felperes fatelepén történt selejtezésnél jelen volt alperesi czég képviselője és megbizottja ellenőrzése mellett adatta fel vasúton a kifogástalannak laitott tölgyfahevedereket s így a szállítmány a D) a. kötlevélben megállapított minőségnek és mértékeknek teljesen megfelelt. Mindezeknél fogva alperest alaptalan kifogásaival elutasítani s őt a kereset értelmében elmarasztalni kellett. (8034/911.) A győri hir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét anynyiban, amennyiben alperest 18 28 K tőke stb.meg izetésére kötelezte, helybenhagyja, egyéb felebbezett részében pedig megváltoztatja s felperest a 18-28 K követelést meghaladó 1159 90 K stb. keresetével elutasítja. Indokok: Az A) a. könyvkivonat „Tartozik'" rovatának 1. tételéből fennálló 18"28 K scontóra nézve az elsőbiróság Ítélete felhozott vonatkozó indokolásánál fogva hagyatott helyben. A 2. tételre nézve ellenben az elsőbiróság ítéletének megváltoztatásával felperest ezen tétel alatt követelt 1159 92 K iránti keresetével elutasítandó volt, mert a D) a. kötlevél tartalma szerint a rothadt és erősen ágas tölgyfahevederek lévén a szállításból kizárva, ebből a kikötésből nem következik, hogy a G H. és K. L. felperesi tanuk által bizonyított kiselejtezés u'án alperes távollétében K. L. által a felperes megbízásából Szombathelyen alperes vevő részére feladott tölgyfahevedereket más, esetleg csak értékét nevezetesen csökkentő vagy használhatóságukat korlátozó vagy kizáró minőségi kifogást alperes ne érvényesíthetne. Alperes az 1909. évi július 29-én kelt 6. a. levélben a küldött árunak rossz, repedezett voltát, majd u'óbb 1909. évi november 30-án kelt 10. a. levélben, de még a kereset megindítása előtt az árut amiatt is kifogásolta, hogy szuette és a méretet nem üti meg s az árut ugy akkor, mint a 6. alatti levélben minőségi hiánya miatt kifogásolva, felperesnek rendelkezésére bocsátotta. Igaz, hogy a perben nincs adat arra nézve, hogy az 5. a. fuvarlevéllel feladott s Budapestre mint az áru rendeltetési helyére 1909. évi július 24-én érkezett áru megérkezéséről a vasút alperest mikor értesítette, mindamellett az áru megérkezésétől ötödik napon az árunak megvizsgálásával és ennek nyomán a kifogásolás és rendelkezésre bocsátással az alperes el nem késett, mert arra való tekintettel, hogy a fuvarlevél szerint 3000 darabot megközelítő tölgyfahevederről van szó, ennek a mennyiségnek megvizsgálása a rendes üzleti kezelés mellett, még mi Jog 37 akkor is, ha alperes az árut a megérkezését követő vasárnap után nyomban, vagyis 1909. évi július 26 án átvehette, az átvétel után megvizsgálhatta volna, az ettől a naptól az értesítésig és rendelkezésre bocsátásáig eltelt három nap szükségesnek találtatott és nem tekinthető alperes késedelmesnek a kifogásolás és rendelkezésre bocsátás körül még azért sem, mert felperes ezt a 7. a. levélben nem is utasította vissza elkésés okából, hanem azért rem vette tudomásul, mert szerinte kikötésszerü árut szállított s mert utóbb felperes czég egyik tagja a kifogásolás alapos voltáról meggyőződés végett alperesnél meg is jelent, anélkül, hogy alperes késedelmét ellenvetette volna. Minthogy pedig az árunak kellő időben kifogásolása és rendelkezésre bocsátása esetén az eladó tartozik bizonyítani, hogy a küldött áru a kikötött vagy törvényes kellékeknek megfelelő, erre nézve pedig felperes bizonyítékot egyáltalán fel nem hozott, tehát a kifogásolt árunak vételárát nem követelheti, keresetének erre irányuló részével az elsőbiróság Ítéletének e részben való megváltoztatása mellett elutasítani kellett. (2622/911.) M. kir. Curia: A másodbiróság ítéletét indokai alapján helybenhagyja. 26. Ellenkező kikötés hiányában, a vétel ügyletből folyó jogok harmadik személyre joghatályosan átruháíhatók. (M. kir. Curia 350 1912. — 1912. deczember 19) M. kir. Curia: A másodbiróság ítéletének a felperest a felléphetési jog hiányából keresetével egészben elutasító felebbezett rendelkezését megváltoztatja s a felperes kereshetőségi jogát megállapító részében az elsőbiróság Ítéletét hagyva helyben, a másodbiróságot utasitja, hogy a per érdemében hozzon uj határozatot. Indokok : A vételi ügyletből folyó jogoknak harmadik személyre való átruházásától a vevőt jogszabály nem tiltja el; ha tehát a felek az átruházhatóságot külön kikötéssel ki nem zárták, az ily átruházásnak a másik féllel szemben való hatályossága akkor sem vitatható, ha annak az átruházáshoz való hozzájárulása meg nem szereztetett. Ebből következik, hogy a másodbiróság által a per adatainak helyes mérlegelésével megállapittatott az a körülmény, hogy a négy vasúti kocsi lisztet, melyeknek a szóban forgó vasúti kocsi liszt egyike, nem a felperes, hanem R. S. és tsa czég vette meg az alperestől, csak akkor gátolta voina a R. S és társa czéget abban, hogy a vételből folyó jogait alperesre átruházza, ha az átruházás szerződésileg eltiltatott volna, Az alperes által 9. a. és a R. S. tanú által vallomásához NB. a. csatolt, egymással tartalmilag teljesen megegyező kötéslevél és ellenlevélben azon az átruházást korlátoló kikötést felek nem vették be, sőt abból,