Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 2. szám - A kereskedelmi üzlet fogalma

képezett, Sétatér-utcza 12. szám alatt fekvő házban levő zongora-raktár üzlete a N. ö gyám által 4604/1895. szám alatt beadott kérés módozatai szerint folytattassék és miután a hivatkozott kérés tartalma szerint az egész üzlet a cselekvő és szenvedő vagyonnal együtt T. J. birtokába adandó át, aki ezek ellenében a testvérei és örököstársai részére az ott részletezett ellenszolgáltatásokat tartozik teljesíteni és mi után Kolozsvár szab. kir. város árvaszéke a kiskorúak, tehát az akkor szintén kiskorú felperes nevében is jóváhagyta, miután a zongora eladási, bérbeadási, hangolás és javítás iránti üzlet T. J. alperes tulajdonába adassék át azzal, hogy az átvett zongoraüzletet el nem idegenítheti, amíg kiskorú testvéreivel szemben fennálló kötelezettsége meg nem szűnik, az iratok között elfekvő és G. I. dr. kir. közjegyző által 1895. évi deczember hó 31-én 50/1895. ügyszám alatt felvett közjegyzői okirat azon tartalmára is tekintettel, hogy T. J. a kérdéses üzlet további folytatására kötelezettséget vállalt azzal, hogy azt mindaddig el nem idegeníti, amig testvéreivel szemben elvállalt kötelezettségeinek eleget nem tett: a kir. ítélőtábla nemcsak azt látja bizonyítottnak, hogy alperes a kérdéses üzletet tulajdonul megszerezte, hanem azt is, hogy az üzletnek az addigi czég alatti folytatásához is az összes érdekelt örökösöktől beleegyezést nyert. Nem tartalmazzák a fentebb hivatkozott okiratok ugyan szó szerint azt, hogy a néhai özv. T. F.-né jogutódai örökösei, az addigi czég használatába kifejezetten beleegyeznek, azzal a tényükkel azonban, hogy az üzletet alperesnek eladták és jogot adtak ahhoz, hogy az üzletet folytathassa, de sőt kikötötték, hogy azt kötelezettségének teljesítéséig el sem idegenítheti, kétségtelenül beleegyezett abba, hogy az üzlet az eddigi czég alatt nyerjen folytatást. Az ekként kifejezésre juttatott beleegyezés pedig, mint szerződésen alapuló, kétségtelenül joghatályos, annál is inkább, mert a szerződő felek azzal, hogy az üzlet átruházásakor alperest a czéghasználatától kifejezetten el nem tiltották vagy ehhez való jogukat későbbi időre fenn nem tartották, de sőt a beszerzett korábbi czégnek törlését sem kérték, alperes jogát elismerték. E részben sulylyal nem bir, hogy felperes az üzlet átruházásakor kiskorú volt, mert nevében gyámja jogszerűen ténykedett s e ténykedést az illetékes árvaszék is jóváhagyta s a szerződés érvénye meg sem lett támadva. Az a körülmény pedig, hogy alperes czégtulajdonosi minőségét csak 1908. évben tüntette czégkönyvben ki s hogy erről felperes külön értesítést nem nyert, sulylyal a fentiek után annál kevésbbé bir, mert ha az üzletet az eladáskor addigi czég alatt folytatni jogosult volt, e jogával bármikor élhet. M. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét indokolása alapján helybenhagyja. Közkereseti társaság. 24. A czégtagok által a társaság megalakulása előtt kötelezett ügynöki dij a czéget kötelezi. (M. kir. Curia 341/1912. —1912. november 7.) Vétel. 25. 2900 darab fának az átvételétől számított ötödik napon történt rendelkezésre bocsátása el nem késett. (M. kir. Curia 284/912. — 1912. október 16.) A szombathelyi kir. törvényszék: Kötelezi alperest, hogy 1178 20 kor. tőkét stb. felperesnek fizessen meg. Indokok: Felperes a tőle meg- és átvett faáruk vételára fejében alperesnek az A) alatti könyvkivonatban feltüntetett egyenlegnek, azaz 1178 20 kor. tőkének stb. megfizetésében való marasztalását kérte. Alperes azon az alapon kérte a kereset elutasítását, hogy az A) a. könyvkivonat „Tartozik" rovatának 1. tétele alatt feltüntetett 127128 K-t 18'20 K hijján, mely utóbbi összeg készpénzfizetés fejében alperest engedmény czimén illeti meg, a könyvkivonat .Követel" rovatának 1. és 2. tétel alatt javára irt öszszegekkel teljesen kiegyenlítette. A könyvkivonat „Tartozik" rovatának 2. tétele alatt feltüntetett 1159 92 K összeg tekintetében a keresetet azon az alapon kérte alperes elutasítani, hogy az 1. a. számla kapcsán felperes által szállított tölgyfahevederek, amelyeknek ezen összeg vételárát képezik, nem feleltek meg a szerződésszerű minőségnek és mórtéknek s mint ilyent, a kifogások közlése mellett felperesnek rendelkezésére bocsátotta. Alperesnek a 18'28 K-ra vonatkozó kifogását a kir. törvényszék el nem fogadta, mert ha a számla keltétől számított 30 napon belül teljesítendő fizetéseknél pénztári engedmény levonásának helye volna is, a jelen esetben a könyvüivonat „Tartozik" rovatának 1. tétele alatti számla 1909. június 2-án kelt, a fizetés pedig csak 1909. július 29-én, vagyis ezután több mint 30 nappal történt. Nem fogadta el a kir, törvényszék alperesnek a könyvkivonat „Tartozik" rovatának 2. tételére vonatkozó kifogását sem, mert a K. T. 346. és 347. § -ai szerint, melyek a jelen esetben alkalmazást nyernek, a vevő az eladót hosszabb ideig megrendelt áru sorsa iránt kétségben nem hagyhatja, hanem az árut annak átvétele után azonnal megvizsgálni s annak minőségére alapított kifogásairól az eladót azonnal értesíteni, de az értesítésen felül az árut az eladó rendelkezésére bocsátani is köteles, mert ellenkező esetben az áru hiányosságából eredő jogait sikerrel nem érvényesítheti. A 13. alatti fuvarlevél tanúsága szerint felperes a kereset tárgyát képező tölgyfahevedere-