Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 21. szám - A magyar polgári törvénykönyv javaslata

21. sz. Kereskedelmi Jog 407 B. működésének megszűnte után az ügyeket vezették, kellő gondosság mellett tudomást szerezhettek a H) D) és E) alatti levelek irása idejében a G) alatti okirat létezéséről, felperes pedig e levelek vételekor joggal hihette, hogy alperes részvénytársaság ügyvezetősége érvény bei állónak tartja a C) alatti okirat szerinti rendelést. Ez annyival inkább áll, mert a H) alatti levél bekezdése szerint e levél feleletül szolgál felperesnek a C) alatti tárgyában alpereshez irt levelére, már pedig a részvénytársaság igazgatóságának kell gondoskodni arról, hogy a részvénytársasághoz czimzett levelek oly egyén kezébe jussanak, aki azok átvételére jogositva van és igy felperes abból, hogy alpereshez intézett levelére a H) alatt csatolt választ kapta, joggal követelhette azt, hogy levele az alperesnél intézkedésre hivatott egyénhez jutott. Ennélfogva alperesnek az 1910. január hó 10-én kelt 3. alatt csatolt levelében foglalt és a G) alatti okirat érvénytelenségére alapított rendelkezésre bocsátást már ebből az okból is joggal utasította vissza. M. kir. Curia : A másodbiróság Ítéletét felhozott indokainál fogva helybenhagyja. Fizetési késedelem. 268. A jogfentartás nélkül elfogadott részletfizetés késedelme esetében az elengedett összeg iránti követelési jog nem éled fel. (M. kir. Curia 231/1913. V. sz. — 1913. okt. 1.) Vétel. 269. Árleszállitási igénynél a minőségi hiányértesités elkésettsége vitatható-e? (M. kir. Curia 1070/912. — 1913. június 17.) A szegedi Jcir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, a felperesnek árleszállitási és kártérítési kereseti jogát az alperessel szemben megállapítja. Indokok: Ahhoz, hogy a vevő a K. T. 348. § a értelmében árleszállítást igényelhessen, az árunak az eladó rendelkezésére bocsátása nem szükséges, elegendő lévén a K. T. 346. §-ban előirt kifogásolás (hiányértesités.) Viszont az a tény, hogy a vevő az árut megtartotta és azzal rendelkezett, árleszállitási jogát nem érinti. Ha a vevő az árut megtartja, de mert az áru a kikötött minőségnek meg nem felel, a K. T. 348. § a alapján a vételár aránylagos leszállítását igényeli, a K. T. 346. § nak az azonnali értesítésre vonatkozó rendelkezése alkalmazást nem nyerhet ugyan, mégis a dolog természetéből s következik a kereskedelmi forgalom biztonsága és a kereskedelmi ügyletek lebonyolítása körül minden egyik féltől elvárható jóhiszemű magatartás követeli, hogy a vevő az eladót hosszabb ideig bizonytalanságban ne tartsa az iránt, hogy az áruban tapasztalt hiányok miatt a vételár leszállítását igényeli, miért is az eladót erről minden indokolatlan késedelem nélkül értesíteni tartozik, mert különben az áru nem kifogásoltnak tekintetik. A fenforgó esetben a felperes vevő a tojásárut a vasúttól 1910. évi október hó 13-án átvévén, annak egy részét október 14 én több vevőjének eladta, akik közül egyesek már október 15 én tudomására adták a tojás hiányait, annak romlott voltát, mire a vevő felperes a vevői állal napról-napra visszahozott és még el nem adott árut szakértő egyénekkel (lámpázással) megvizsgáltatta és e részletes vizsgálat befejeztével október hó 21-én értesítette az eladó alperest az áruban talált hiányokról és arról, hogy a lefizetett vételár visszatérítését és kártérítést igényel. A meghallgatott H. K. és M. K. szakértők véleménye szerint a meszes tojások minősége teljes biztonsággal csak lámpázással állapitható meg és a romlott tojásoknak, ha nagyobb mennyiségben vannak is, csak ugy van érezhető szaguk, ha azokból 1—2 feltörik. A tojásoknak belső megromlása tehát olyan rejtett hibának tekintendő, mely annak átvételekor és azonnali megvizsgálásakor a rendes üzleti kezelés szerint felismerhető nem volt és midőn a felperes a hiányokról a vevőktől nyert értesülése után az összes árut lámpázással megvizsgáltatta és a vizsgálatnak 4—5 napi tartama után minden indokolatlan késedelem nélkül közölte alperessel a vizsgálat eredményét és arra alapította kifogásait, a rendes kereskedő gondosságát nem mellőzte és az áru minősége hiányát az átvétel után néhány nappal felfedezettek alapján a K. T. 346. § nak megfelelő kellő időben közölte az eladó felperessel. A felperes keresete tehát abból az okból, hogy az árun minőségi kifogásolása elkésetten történt, el nem utasítható. M. kir. Curia: A másodbiróság ítéletét indokai alapján helybenhagyja. 270. A vevő az áru átvételét nem tagadhatja meg azon czimen, hogy azt az elaló által maga helyett megjelölt más személy ajánlja fel. (M. kir. Curia 247/1913. V. sz. — 1913. szept. 11Ugyanaz 348/1913. sz.) A csíkszeredai kir. törvényszék, mint kereskedelmi bíróság. Alperes köteles 2908 kor. 35 fill. kereseti tőkét stb. megfizetni. Indokok: I. Nem vitás peres felek között, hogy D. A. G. F.-töl 1907. június havában 50 kocsi faragott fát vásárolt. Erről a vételügyletről felek kölcsönösen kicserélt okiratokat állítottak ki. Nem vitás ezek után az sem, hogy mindkét okirat egy és ugyanazon vételügyletre vonatkozik. Egyezik peres felek előadása a tekintetben is, hogy D. A. azt a vételügyletet, 1907. június 17-én az ebből folyó összes jogokkal és kötelezettségekkel, alperes czégre ruházta. Viszont alperes tagadásával szemben bizo-