Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 21. szám - A magyar polgári törvénykönyv javaslata

406 Kereskedelmi Jog 21. SZ. Ebből az 1550 korona átalányárból 1740 korona szerelési költség levonása után fenmaradó 13.760 kor. megfizetését követeli felperes a jelen keresetében azon az alapon, hogy a megrendelt berendezést elkészítette és alperes trencséni telepére elszállíttatta, de fel nem szerelhette, mert alperes a szerelés előfeltételeit nem teljesítette, utóbb pedig a megrendelés érvényét el nem ismerve, a küldött árut felperes reudelkezésére bocsátotta. Alperes a kereseti követelés ellenében első sorban azzal védekezik, hogy a C) alatti megrendelő levél az alperest a felperes czéggel szemben nem kötelezi, mert a C) alatti okiraton levő alperesi czégaláirásban egyik aláíróként L. J. felperesi czégtag szerepel, már pedig az alperes részvénytársaságnak, B. I. és L. J. felperesi czégtagok, mint alperes igazgatóságának tagjai részvételével hozott 2. alatti igazgatósági határozata értelmében a felperes czéggel kötendő megállapodást tartalmazó okiratokon az alperes czégaláirásában B. I. vagy L. J. igazgatósági tagok aláírásai nem szerepelhetnek. Alperesnek ez a védekezése nem vezethet annak megállapítására, hogy a C) alattiban foglalt megrendelés alperesre nem kötelező. Ugyanis a H), D) és E) alatt csatolt és valódiság tekinteteben vitássá nem tett levelekben, amelyeket már nem L. J. irt alá mint második aláiró s amelyekre vonatkozólag alperes azt az előadását, hogy azok „nincsenek czégszeriileg aláírva" kimutatni meg sem kísérelte, alperes a C) alatti kelte 1909. évi június hó 16-ika utáni időpontokban, nevezetesen 1909. augusztus 10 én felhívta a felperest a trencséni kapcsolótábla munkálatainak folytatására (H) alatti levél) 1909. augusztus 17-én megküldte a felperesnek a trencséni kapcsoló táblára vonatkozó, a C) alattiban is emiitett 5 drb rajzot, (D) alatti levél), végül 1909. november hó 11 én arról értesítette a felperest, hogy a Trencsénbe szállítandó kapcsoló tábla alkatrészei vasállványokkal és hozzá való kábelekkel együtt Trencsénbe megérkeztek és felhívta felperest, hogy a szerelés irányában haladéktalanul intézkedjék (E) alatti levél.) Másrészről alperes nem tagadta s igy a perrendtartás 159. § a értelmében beismerte azt a felperesi előadást, hogy a C) alatti levélnek másolatai alperesnél meg voltak és felperesnek a G) alatti megállapodást tartalmazó ellenlevelet alperes megkapta. E másolatokból és ellenlevélből az alperes társaság ügyeit intéző igazgatóságnak tudomást kellett szereznie a C) alatti megrendelés egész tartalmáról s amidőn ily körülmények között alperes a H), D) és E) alatti leveleit felpereshez intézte, ezzel a C) alatti megrendelést magára kötelezőnek ismerte el s igy alperes azzal, hogy a C) alattin levő czégaláirás a 2. alatti igazgatósági határozatnak meg nem felel, sikerrel nem védekezhetik akkor sem, ha nem is állhat meg felperesnek az az érvelése, hogy a 2. alatti határozat 2. pontjában foglalt czégjegyzési korlátozás a felperes czégnek adandó árurendelésre nem vonatkozik. Alperesnek E) alatti leveléből kitűnik, hogy felperes a kapcsolótábla alkatrészeit e levélnek kelte, vagyis 1909. november Il ike előtt Trencsénbe, alperes telepére elszállíttatta. Alperes a felperes által szerelési költség czimén a 15.550 korona átalányösszegből levonásba hozott 1740 korona összeget mennyiségileg nem tette kifogás tárgyává illetőleg azt, hogy a czimen ennél több esnék javára, nem vitatta. Ez alapon a kir. Törvényszék megállapította, hogy a kereseti számitásnak megfelelőleg (15.500-1740) 13 760 korona az a tőkeösszeg, amely a felperest a C) alatti megrendelés alapján a megrendelt berendezés és tartozékainak vétaláraként, beleértve a csomagolási és szállítási költségeket a szerelés elvégzése nélkül megilleti. A budapesti Jcir. Ítélőtábla: Nem érinti az elsőbiróság itéleténeü felperes részéről meg nem támadott elutasító rendelkezését, az elsőbiróság ítéletének egyéb rendelkezését pedig helybenhagyja. Indokok : Nem vitás, hogy B. I. és L. f. 1909. évi július hó 3. napja óta, amikor alperes részvénytársaság közgyűlése az ő elmozdításukat kimondta, az alperes ügyeinek vezetésében többé nem vettek részt. Ezen időpont után alperes és a felperes közt a H), D) és E) alatt csatolt 1909. augusztus 10. és 17., illetve november 11-én kelt levelekből kitűnően levélváltás folyt a G) alatti okirat szerint elkészítendő kapcsolótábla tárgyában, amely levelezés szerint alperes a C) alatti okirat szerinti szerződés érvényét nem vonta kétségbe, sőt a levelezés tartalma szerint annak teljesítését kívánta. A viszonválaszban alperes tagadta, hogy a levelek aláírása czégjegyzékszerü, és a felebbezésben arra hivatkozott, hogy a hivatalból figyelembe veendő czégjegyzékből kitűnik, hogy E. M. és Bondi czégvezetők, akik e ieveleket aláírták, nem egymással, hanem csak egy igazgatósági taggal együtt jegyezhették érvényesen alperes czégét. Ha való is alperesnek a czégjegyzékre vonatkozó ez az előadása és ha nincs is bizonyítva felperesnek az S) alatti kérdőpontokra felhívott tanúval bizonyítani kívánt az az előadása, hogy a C) alatti okirat másolata és a C) alatti okirat ellenlevele állandóan meg volt alperesnél, a H) D) és E) alatti levelek tartalma mindenesetre bizonyít annyit, hogy alperes czégvezetői L. és B. igazgatósági tagok működésének megszűnte után a C) alatti okirat tartalmának ismeretében az abban foglalt kötelezettség teljesítését kívánták felperestől. Következik ebből az is, hogy alperes részvénytársaságnak azok az igazgatósági tagjai, akik L. és