Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1913 / 21. szám - Kereskedelmi üzlet átszállása öröklés utján. [2. r.]
Kereskedelmi Jog 397 21. sz. Kereskedelmi üzlet átszállása öröklés utján.*) írta : Dr. Szladits Károly egyetemi m. tanár, kir. ítélőtáblai biró. 5. Hasonlókép gondoskodni köteles az örökös arról, hogy az üzlet el ne értéktelenedjék, ha utóörökös nevezé:sel van terhelve. Ilyenkor az örökös az örökség tárgyairól szabadon rendelkezhetik ugyan (ptk. II. terv. 1649. §.), de az utóörökössel szemben az örökség rendes kezelésére köteles (u. o. 1655. §.) Ezért egyelőre az üzemet fenn kell tartania sazt vagy maga folytathatja, vagy a kínálkozó lehetőségek szerint értékesítheti. Ha az üzemet egyszerűen veszni eDgedné, az utóörökös biztosítékadást, esetleg zárgondnoki kezelést kérhet (id. h 1661. §.) Az örökös e kötelessége a II. terv. körében nagy fontosságú, mert e szerint az örökhagyó özvegyét is özvegyi joga alapján az ivadékokkal, mint örökösökkel szemben ugyanaz a jogál ás illeti, mint az egyenes örököst az utóörökössel szemben (id. h. 1557. § ) Ha az egyenes örökös az üzletet folytatja, az utóörökösödés beálltával magát az üzletet kell kiadnia, de persze csak azokban a keretekben, amelyekben azt az örökhagyótól átvette ; az átvett üzleti vagyonra nézve a surrogatio elvei (II. terv. 1648. §) érvényesülnek. Azt egyébiránt még közelebbről kell megvizsgálni, hogy a ptk. terv. szabályai mellett az utóörökös nevezéssel terhelt üzlet folytatása gazdaságilag egyáltalán lehetséges lesz e s nem kell-e az egyenes örökösnek messzebbmenő rendelkező jogot biztosítani, különösen az üzlethez tartozó követelések, pénz és értékpapírok tekintetében. (II. terv. 1654, 1656, 1657. §.) 6. Talán legfontosabb a kérdés a hagyatéki hitelezők szempontjából. Jogunkban az örökös felelőssége a hagyatéki tartozásokért ipso jure korlátolt; ez a hagyatékba tartozó üzleüzleti tartozásaira is áll. A polg. tvkv. tervezetét tartva szem előtt, mely szerint az örökös csak magával a hagyatékkal felel (II. terv. 1892. §.) e szabály czélja az, hogy az örökös ne károsodjék méltánytalanul az öröklés folytán, de viszont közbelépésével a hitelezőket se károsítsa meg. Mai jogunkban is lappang a tétel,6) melyet a ptk. terv. világosan ki is fejez, hogy az örö*) Lásd előző közleményt f. évi október 1-i számunkban. 6) L. szerző a Fodor-féle Magánjog V. K-ben 622 — 623. 1. kös a hagyatéki hitelezőkkel szemben a hagyaték kezelője (I. terv. 2009. §., II. terv. 1893. §.) Az örökséget elfogadó örökösnek a megbízás szabályai értelmében a legjobb tehetsége szerint kell gondoskodnia arról, hogy a hagyatékba tartozó gazdasági javak ne menjenek veszendőbe. Egyelőre tehát, amíg a passzívák felől nincs tájékozva, az üzemet fenn kell tartania. Ha azt látja, hogy az aktívák nem fedezik a passzívákat, csődöt vagy gondnoki felszámolást (II. terv. 1899. §.) kell kérnie, melynek során az üzlet eladásra kerül. Ha azonban alaposan felteheti, hogy az üzem folytatásával vagy az üzlet eladásával a hagyaték aktívvá válik, vagyis, hogy maga az üzem oly értéket képvisel, melynek felhasználásával a hagyatéki tartozásokat ki lehet egyenlíteni : ily irányban is intézkedhetik. Csak akkor tekinthet el egészen az üzlet folytatásától vagy értékesítésétől, ha nyugodt lehet afelől, hogy a hagyaték passzívái e nélkül is fedezhetők, amit rendszerint csak a hitelezők összehívása utján (II. terv. 189«. §.) lehet megállapítani. Ha tehát az örökös az üzletet sem nem folytatja, sem nem értékesiti, sem kellő időben hagyatéki csődöt nem kér, noha tudhatná, hogy a hagyaték e nélkül passzívvá válik : személyesen lesz felelős a hitelezőknek azzal az értékkel is, amely az üzletnek mint egésznek (tehát nemcsak az üzleti vagyonnak) értékesítésével a hitelezők részére megmenthető lett volna. Minthogy e helyütt csak azt vizsgáljuk, mennyiben kell a jogokból nem álló üzletelemeket a hagyatékhoz számítani, vizsgálódásunk körén kivül esik az a kérdés, kielégitők-e az örökös felelősségének szabályai az esetben, ha az örökös a hagyatéki üzletet folytatja. Alig lesz nézetem szerint kikerülhető, hogy az üzletet folytató örököst bizonyos mértékig az öröklési jog szabályain túlmenően személyesen is ne tegyük felelőssé az örökhagyótól eredő üzleti tartozásokért.7) Minthogy a ptk. terv. szerint az örökös elvileg csak a hagyatékkal (cum viribus) felel: mindenesetre lehetővé kell majd tenni, hogy a hagyatéki hitelezők magát a kereskedelmi üzletet mint egészet vethessék alá végrehajtás utján, csődön kivül is, kényszerű elidegenítésnek. V. ö. e kérdésre német keresk. tv. 27. §., melv azonban — minthogy a személyes felelősség alapjául a ezégazonosságot veszi — üzletátruházási ' törvényünk ellenkező alapelve mellett baj. >san szolgálhat a megoldás mintájául.