Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 21. szám - Kereskedelmi üzlet átszállása öröklés utján. [2. r.]

Kereskedelmi Jog 397 21. sz. Kereskedelmi üzlet átszállása öröklés utján.*) írta : Dr. Szladits Károly egyetemi m. tanár, kir. ítélőtáblai biró. 5. Hasonlókép gondoskodni köteles az örö­kös arról, hogy az üzlet el ne értéktelenedjék, ha utóörökös nevezé:sel van terhelve. Ilyenkor az örökös az örökség tárgyairól szabadon ren­delkezhetik ugyan (ptk. II. terv. 1649. §.), de az utóörökössel szemben az örökség rendes ke­zelésére köteles (u. o. 1655. §.) Ezért egyelőre az üzemet fenn kell tartania sazt vagy maga folytathatja, vagy a kínálkozó lehetőségek sze­rint értékesítheti. Ha az üzemet egyszerűen veszni eDgedné, az utóörökös biztosítékadást, esetleg zárgondnoki kezelést kérhet (id. h 1661. §.) Az örökös e kötelessége a II. terv. körében nagy fontosságú, mert e szerint az örökhagyó özvegyét is özvegyi joga alapján az ivadékok­kal, mint örökösökkel szemben ugyanaz a jog­ál ás illeti, mint az egyenes örököst az utóörö­kössel szemben (id. h. 1557. § ) Ha az egye­nes örökös az üzletet folytatja, az utóörökösö­dés beálltával magát az üzletet kell kiadnia, de persze csak azokban a keretekben, amelyekben azt az örökhagyótól átvette ; az átvett üzleti vagyonra nézve a surrogatio elvei (II. terv. 1648. §) érvényesülnek. Azt egyébiránt még közelebbről kell megvizsgálni, hogy a ptk. terv. szabályai mellett az utóörökös nevezéssel ter­helt üzlet folytatása gazdaságilag egyáltalán lehetséges lesz e s nem kell-e az egyenes örö­kösnek messzebbmenő rendelkező jogot bizto­sítani, különösen az üzlethez tartozó követelé­sek, pénz és értékpapírok tekintetében. (II. terv. 1654, 1656, 1657. §.) 6. Talán legfontosabb a kérdés a hagya­téki hitelezők szempontjából. Jogunkban az örö­kös felelőssége a hagyatéki tartozásokért ipso jure korlátolt; ez a hagyatékba tartozó üzle­üzleti tartozásaira is áll. A polg. tvkv. tervezetét tartva szem előtt, mely szerint az örökös csak magával a hagyatékkal felel (II. terv. 1892. §.) e szabály czélja az, hogy az örökös ne káro­sodjék méltánytalanul az öröklés folytán, de viszont közbelépésével a hitelezőket se károsítsa meg. Mai jogunkban is lappang a tétel,6) melyet a ptk. terv. világosan ki is fejez, hogy az örö­*) Lásd előző közleményt f. évi október 1-i szá­munkban. 6) L. szerző a Fodor-féle Magánjog V. K-ben 622 — 623. 1. kös a hagyatéki hitelezőkkel szemben a hagya­ték kezelője (I. terv. 2009. §., II. terv. 1893. §.) Az örökséget elfogadó örökösnek a megbízás szabályai értelmében a legjobb tehetsége sze­rint kell gondoskodnia arról, hogy a hagyatékba tartozó gazdasági javak ne menjenek veszen­dőbe. Egyelőre tehát, amíg a passzívák felől nincs tájékozva, az üzemet fenn kell tartania. Ha azt látja, hogy az aktívák nem fedezik a passzí­vákat, csődöt vagy gondnoki felszámolást (II. terv. 1899. §.) kell kérnie, melynek során az üzlet eladásra kerül. Ha azonban alaposan felteheti, hogy az üzem folytatásával vagy az üzlet eladásával a hagyaték aktívvá válik, vagyis, hogy maga az üzem oly értéket képvisel, melynek felhaszná­lásával a hagyatéki tartozásokat ki lehet egyen­líteni : ily irányban is intézkedhetik. Csak akkor tekinthet el egészen az üzlet folytatásától vagy értékesítésétől, ha nyugodt lehet afelől, hogy a hagyaték passzívái e nélkül is fedezhetők, amit rendszerint csak a hitelezők összehívása utján (II. terv. 189«. §.) lehet megállapítani. Ha tehát az örökös az üzletet sem nem folytatja, sem nem értékesiti, sem kellő időben hagyatéki cső­döt nem kér, noha tudhatná, hogy a hagyaték e nélkül passzívvá válik : személyesen lesz fe­lelős a hitelezőknek azzal az értékkel is, amely az üzletnek mint egésznek (tehát nemcsak az üzleti vagyonnak) értékesítésével a hitelezők részére megmenthető lett volna. Minthogy e helyütt csak azt vizsgáljuk, mennyiben kell a jogokból nem álló üzletele­meket a hagyatékhoz számítani, vizsgálódásunk körén kivül esik az a kérdés, kielégitők-e az örökös felelősségének szabályai az esetben, ha az örökös a hagyatéki üzletet folytatja. Alig lesz nézetem szerint kikerülhető, hogy az üzletet folytató örököst bizonyos mértékig az öröklési jog szabályain túlmenően személyesen is ne tegyük felelőssé az örökhagyótól eredő üzleti tartozásokért.7) Minthogy a ptk. terv. szerint az örökös el­vileg csak a hagyatékkal (cum viribus) felel: mindenesetre lehetővé kell majd tenni, hogy a hagyatéki hitelezők magát a kereskedelmi üzle­tet mint egészet vethessék alá végrehajtás ut­ján, csődön kivül is, kényszerű elidegenítésnek. V. ö. e kérdésre német keresk. tv. 27. §., melv azonban — minthogy a személyes felelősség alapjául a ezégazonosságot veszi — üzletátruházási ' törvényünk ellenkező alapelve mellett baj. >san szolgálhat a megoldás mintájául.

Next

/
Oldalképek
Tartalom