Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 21. szám - Észrevételek a magyar polgári törvénykönyv második tervezetének kötelmi jogi részére. [2. r.]

Kereskedelmi Jog 21- sz894 elévülési idő nemcsak a szorosabb értelemben vett iparosoknak, hanem a kereskedőknek itt szóban forgó (kiszolgáltatott áruk, teljesitett szolgálatok és munkák és azokkal összefüggő kiadások fejében járó) követeléseire is kiterjed és mert ennek világos kifejezése czélszerü. 38. Világosság okáért az 1070. §. első bekezdésének második sorába az „elintézéséig" szó elébe és ugyané §. második bekezdésének harmadik sorába az „elintézésétől" szó elébe mindkét esetben beszúrnám ezt a szót „jogerejü", mert kétségtelen, hogy mindkét esetben az elintézés jogerejü elintézést jelent. (A jogerejü elintézésig tart az elévülés félbenszakadása stb.) 39. Az 1071. §. első bekezdésének utolsóelőtti sorában e szavakat „a végrehajtás iránti kérelem előterjesztésével" ezekkel pótolnám „a bíróság végrehajtást rendelő határozatának jogerőre emelkedésével", mert ez felel meg a tervezet 1066. § ában is kifejezésre jutó, annak a jogelvnek, hogy az elévülésnek azzal előidézett félbeszakadása, hogy a követelést a biróságnál érvényesitik, addig tart, mig a birói eljárás jogerős befejezést nem nyer. 40. Az 1080. §. első mondatát ekként szövegezném, illetve egészíteném ki: „Az elévülést jogügylet által sem kizárni, sem megnehezíteni nem lehet; meghosszabbítása csak oly esetben és csak annyiban lehetséges, ha és amennyiben azt a törvény kifejezetten megengedi". Szükséges ez a kiegészítés azért, mert már maga a tervezet is megengedi bizonyos esetben (1166. §.) az elévülés idejének szerződés által való meghosszabbítását és mert más hasonló esetek is fordulhatnak elő. 41. A tulajdonjog fentartásával történt eladást szabályozó 1128. §-t a következő rendelkezéssel egészíteném ki, mely mint harmadik bekezdés volna e § ba felveendő : „Ha az eladó ily esetben az elállás jogát gyakorolja, a 838. §. szabályait kell megfelelően alkalmazni. A vevő terhére ennél súlyosabb kikötés hatálytalan". Szükséges ez a rendelkezés, mert a tulajdonjog fentartásával történt eladásoknál az eladó a vevő szorult helyzetét köztudomás szerint gyakran felhasználja aránytalanul terhes és méltánytalan kikötésekre (igy pl., hogy a Vevő a vételárból már törlesztett összegeket teljesen elveszti ) A birói gyakorlatban ebből már számos nehézség származott, égetően szükséges tehát ennek az állapotnak a rendezése és a visszaéléseknek a törvény kifejezett, szigorú és feltétlenül parancsoló rendelkezésével való megakadályozása. A 838. §. szabályainak alkalmazása ezekben az esetekben kellő remediumul fog szolgálni, mert ez megadja a módot az előbbeni állapotba való helyezésre és a méltányos követelések kiegyenlítésére. 42. Az 1146. §. szövegezése homályos és enigmaszerü. A következő világosabb szöveget ajánlom, mely a szóban forgó § ban foglalt egyébként helyes jogelvet, ugy hiszem teljesen kifejezi: „Az, hogy az eladott dolog a vevő hibája nélkül oly időben pusztul el, mikor arra nézve a kárveszély már a vevőre szállt át, a vevőnek a szavatosságból eredő jogait nem szünteti meg akkor, ha az eladó jogátruházási kötelezettségét a dolog el nem pusztulása esetében sem teljesíthette volna". Ez fejezi ki világosan azt, hogy az eladó szavatol a jogátruházásért, tehát esetleg — pl. ha lopott dolgot adott el — kártérítéssel tartozik a vevőnek még akkor is, ha a dolog kárveszély átszállása után a vevő hibája nélkül elpusztult. Ha a vevő vétkesen maga okozza a dolog elpusztulását, nincs értelme az eladó szavatosságának. 43. Az 1147. §-ban a „kikötött" szó után közbeszúrnám e szavakat: „vagy törvényes", mert a dolog természetéből következik, hogy kikötés nem létében a törvényes kellékekkel kell birni a dolognak (pl. középfajú és minőségű.) Igen helyesen igy rendelkezik a keresk. törvény 343. §-a is, ennek helyes rendelkezését kár volna abrogálni. 44. Az 1153. §. első bekezdésének azt a rendelkezését, hogy a vevő a szavatossági hiány miatt gyakorolható jogok tekintetében választásától mindaddig eltérhet, amig őt a vevő kérelméhez képest jogerős ítélettel el nem marasztalják, aggályosnak tartom, mert ez szükség nélkül túlságosan hosszú ideig, sőt még a felebbezési eljárás folyamán is bizonytalanná tenné az eladó helyzetét. A polg. perrendtartás (1911. évi I. t. cz.) 188. § ához képest az eladó perbebocsátkozása után nem engedném meg a vevőnek, hogy a keresetben gyakorolt választástól eltérjen.