Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 21. szám - Észrevételek a magyar polgári törvénykönyv második tervezetének kötelmi jogi részére. [2. r.]

21. 82. E szerint az 1153. §. első bekezdésének emiitett rendelkezése helyébe ezt tenném : „vagy amig az eladó a vevő által indított kereset következtében perbe nem bocsátkozott". 45. Az 1166 §. rendelkezik a szavatossági hiány miatt támasztható követelések elévüléséről és a második bekezdésben kimondja, hogy ez az elévülési idő szerződés által a rendes elévülési idő tartamáig meghosszabbítható. Az emiitett második bekezdés második sorában a „rendes elévülési idő" kitételt kételyek mellőzése végett ekként egészíteném ki: „az 1050. §-ban meghatározott rendes elévülési idő", nehogy egyes követelések elévülésének esetleg rövidebb időtartamára (1052. §.) lehessen itt gondolni, amire a tervezet nyilván nem czéloz. 46. A próbára való vételnél a vevő elfogadási nyilatkozatára szabott határidőt meghatározó 1174. §-t kiegészíteném a következő rendelkezéssel, mint harmadik bekezdéssel: „Elfogadásnak kell venni, ha a vevő oly esetben, amikor az eladó neki a nyilatkozás végett határidőt nem szabott, a vételárt fentartás nélkül egészben vagy részben kifizeti, vagy a dologgal sajátjaként rendelkezik". Ez megfelel a joggyakorlatnak és nem szorul bővebb megokolásra. Pótolja a tervezet hézagát, mert a tervezet nem szól arról, hogy mi legyen akkor, ha az eladó nem szab határidőt a vevőnek. 47. A bérbeadó törvényes zálogjogát szabályozó 1254. §-ba harmadik bekezdés gyanánt felvenném az 1258. §. első bekezdésének a törvényes zálogjognak a foglaltató hitelezőkkel szemben való hatályát meghatározó rendelkezését, mely itt jobban van helyén. (A megfelelő rendelkezés igy van elhelyezve a haszonbérletről szóló fejezetben is az 1288. §-nál.) Ez esetben az 1258. §-ból az első bekezdés kihagyandó. 48. Az 1259. §. negyedik bekezdésének első sorában, mely a főbérlő részéről a jövőre járó albérleti bérről tett rendelkezés hatályát a főbérbeadóval szemben szabályozza, e helyett: „bérről való rendelkezése" ezt mondanám „bérről az eltiltás előtt történt rendelkezése", mert nyilván csak a főbérbeadó által történt eltiltás előtti rendelkezést értheti itt a tervezet, mivel a főbérlő a jövőre járó albérleti bérről csak addig rendelkezhetik, mig a főbérbeadó az ő kezéhez való fizetést el nem tiltja, s ezt világosan ki kell fejezni. 395 49. Az 1265. §-hoz uj bekezdésként vagy más alkalmas helyen felvenném a következő rendelkezést: „A bérlő halála esetében örökösei úgyszintén a bérbeadó a bérletet — amennyiben a szerződés mást nem határoz, — a törvényes felmondási idő megtartásával felmondhatják." Hasonló rendelkezést tartalmaz a svájczi kötelmi jogi törvény 270. §-a s ezt üdvösnek tartom, mert a bérlő halála rendszerint mélyreható változást idéz elő a családi ós vagyoni viszonyokban, és számos esetben méltánytalanság volna, ha a bérlet ekkor is fentartatnék. Szerződésben különben is kiköthető volna az örökösökre való kiterjesztés. 50. As 1298. §. után uj §. gyanánt a tervezetbe, esetleg az életbeléptetési törvénybe felvenném a következő rendelkezést : „A bányabérletre és bányahaszonbérletre a jelen törvény rendelkezései csak annyiban alkalmazandók, amennyiben a bányatörvénynyel és a bányajogra vonatkozó egyéb törvényes jogszabályokkal nem ellenkeznek. Mindaddig, mig a bányajogot a törvényhozás újból nem szabályozza, arra vonatkozóan az eddigi jogszabályok irányadók." Szükséges ez a rendelkezés, mert a bányajog terén nálunk gyakoriak az örökbérleti és örökhaszonbérleti szerződések s a tervezet szabályaiba az azokból származó jogviszonyok be nem illeszthetők (igy az 1247., 1263., 1265. 1272., 1275., 1280. stb. §-ok azokra nem alkalmazhatók) és mert azoknak rögtönös megszüntetése a bányaipart veszélyeztető megrázkódtatásra vezetne. Megjegyzem itt még azt is, hogy a tervezetnek a jelzálogjogot szabályozó része is kiegészítést és módosítást igényel annyiban, a mennyiben szabályozni kell a bejegyzett bányahaszonbérleti jogra történő jelzálogi bekebelezést, s az abból való kielégítés módját, mert ily bejegyzések nálunk jelenleg szintén gyakoriak, a bányaipar szükségleteiből folynak és szabályozva jelenleg sincsenek, ugy hogy a gyakorlat e téren csak tapogatódzik. 51. A kereskedelmi és ipari alkalmazottakkal szemben a versenytilalom szabályozása a kereskedelmi jog körébe tartozván, a szolgálati szerződést szabályozó 1299. és következő §-okra, melyeknek rendelkezéseit általában helyeslem, észrevételt csak annyiban teszek, hogy az 1313. §. második sorába e szó u?án : „tudja" ezt szurKereskedelmi Jog