Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 19-20. szám - Uj belga törvény a kiskereskedők és kézművesek hiteléről és a késedelmi kamatokról

19—20. sz. mindenféle kereskedelmi ügyletre egyaránt érvényes volna és amely alól kivételek csak a törvényhozási technika által általában elfogadott méretekben volnának megengedve, a legnagyobb nehézségbe ütköz'k. Az a rendelkezés, amely a felhozottak alapján, hogy ugy mondjuk, kívánatosnak látszik és amely szerint a kereskedelmi ügyletekre vonatkozó különleges szabályok mindig csak arra a félre nyernek alkalmazást, amelyik fél részéről az ügylet kereskedelmi, éppen a kiemelt példákra, a fuvarozási, szállítmányozási stb., tehát azon ügyletekre való tekintettel, melyeknek iparszerü megkötéséhez a nagyközönséggel való állandó érintkezés elengedhetetlen, ez ügyletek mindegyikénél kivételekkel volna és pedig a törvény egységességének rovására áttörve, mely kivételek imperative rendelkeznének abban az irányban, hogy az ügyletből származó jogviszonyok mindkét félre nézve a kereskedelmi jog szabályai alá tartoznak. Végeredményében, minthogy a kereskedelmi jog anyaga a legkülönbözőbb természetű rendelkezéseket öleli fel és mindegyik rendelkezés külön vizsgálandó abból a szempontból, hogy váljon annak mindkét félre való alkalmazása indokolt-e vagy sem, hogy nem állunk-e oly szabálylyal szemközt, amely az élet követelményeinek megfelelően csak arra a félre alkalmazható, kinek személyében az ügylet kereskedelmi minőségét megalapító jellegzetességek fenforognak; képzelhető volna a megoldásnak az a módja is, hogy a törvény szerkesztője eleve ne foglaljon állást az egyoldalú és kölcsönös kereskedelmi ügyletek egymáshoz való viszonyának kérdésében, hanem összes szabályainak megalkotása után mintegy mérleg volna felállítandó arra nézve, váljon egyik vagy másik szabálya van-e túlsúlyban és azt mondaná ki általános elvként, amely alól magában a törvényben kevesebb kivétel van felállítva, amely tehát az általánositást a kivételek csekélyebb számára való tekintettel inkább eltűri.6) (Folyt, köv.) KÜLÖNFÉLÉK. Kuszka Miklós. Akiről életében sohasem irtak, mert visszavonultan, kizárólag hivatásának élve, csendes munkában töltötte életét, kegyelettel és szeretettel kell megemlékeznünk elmúlásakor. Kuszka Miklós igaz biró volt, akinek a tudásánál, szorgalmánál, lelkiismeretességénél csak a szive 6) így Lévy : i. m. 139—141. lap. Í volt nagyobb. Ha a jogirodalomba nem is vonult | be hatalmas logikája, mindenkit meggyőző igazságérzete, bekapcsolódtak azok[a modern magyar keres, i kedelmi jogi birói gyakorlat történetébe, szilárd j alapot adva a tovább fejlődéséhez. A nagyközönség j előtt ő névtelen hős, akinek áldásos munkássága | minden nehézséget leküzdve vitte diadalra az igazságot, ismerői előtt a bon juge, a római praetor, a ; minta biró megtestesítője. Az a hatalmas fejlődés, amin kereskedelmi jogi judikaturánk az utóbbi évi tizedeken keresztül ment, igen tekintélyes részében j Kuszka Miklós munkásságának az eredménye s ha őt meg is akadályozta hosszas betegsége és halála abban, hogy a legfelsőbb birói szókben befejezze misszióját, ha az ő nagy szerénysége ós puritánsága félrevonulásra késztette őt a külső szerepléstől, örökké megmaradnak korszakos működésének eredményei, gazdagítva hazai judikaturánkat, amelynek fejlesztésére áldozta fel ő az életét. Uj belga törvény a kiskereskedők és kézművesek hiteléről és a késedelmi kamatokról. (Loi sur le crédit des petits commercants et artisans et sur les intérets moratoirea.) Belgium legújabban egy igen megszívlelendő, szoczialisztikus irányú törvénnyel vette oltalmába az ellátásban részesülő cselédeket, munkásokat, továbbá a kis kereskedőket ós kézműveseket az u. n. kikényszerítőit hitellel szemben. Mindennapi, nálunk — sajnos j — nagyon is elterjedt jelenség az, hogy a nagyi közönség hosszabb időn keresztül adós marad ezeknek a kis exisztencziáknak munkabéreivel, illetve a tőlük megvett áruk vételárával, hónapokon, sőt éveken keresztül kénytelenek azok várni esedékessé vált követeléseik kifizetésére és minthogy függő | viszonyuk, illetve a vásárló közönségük elvesztésétől való félelem igen megnehezíti, hogy a cseléd, a kiskereskedő stb. megintéssel kamatozóvá tehessék követeléseiket, ugy szólván minden esetben kamat nélkül kapják vissza azt a munkabért, illetve vételárat, ami már rég esedékessé vált és aminek hitelezése csakis az ö helyzetük, körülményeik kényszere folytán történt. Az uj belga törvény ezeknek a visszásságoknak, méltánytalanságoknak megszüntetését czélozza, amidőn a szóban forgó követelések pontos, készpénzfizetésének biztosításaként — szemben az általános magánjogi szabályokkal — minden külön megintés és eljárás nélkül is kamatozó követeléseknek nyilvánítja azokat. A törvény különbséget tesz a) a cselédek és főnöküknél lakó és táplálkozó munkások bérkövetelése és b) kereskedők és kézművesek áru-vételár, illetve munkadíj követelése között. ad a) A bérkövetelés esedékességének napját követő 8 nap elteltétől kezdve törvénynél fogva jár a törvényes kamat, anélkül, hogy az esedékesség I határozott időpontjának szerződéses kikötésére,avagy i a szabályszerű megintésre volna szükség. Itt tehát