Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 1. szám - A tökekamat- és járadékadó tekintettel a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokra

!• 8z. Kerei Alperesnek mint volt csődtömeggondnoknak azt az eljárását tehát, hogy a csődtömeghez tartozott, 1910 január 3-ik napján leltározott és ugyanazon hó 9 én tüz következtében megsemmisült tárgyakat tüz ellen nem biztosította, a kir. Curia sem ttkinti oly mulasztásnak, melyből folyólag az alperes kártérítési felelőssége megállapítható volna. Ebből az okból a másodbiróság Ítéletét helyben kellett hagyni, 13. A kereskedő, aki az ellene foganatosított végrehajtások előtt ismeretlen helyre költözött, fizetéseit kétségtelenül megszüntette. (M. kir, Curia 301/912. — 1912. október 3. M. kir. Curia: A közadós tulajdonaként felvett cs—i ingatlanokra az alperes javára bekebelezett végrehajtási zálogjogot a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak mondja ki. IndoTeok : A közadósnak kereskedelmi áruczikkei 1910. évi július 22-én lefoglaltattak és boltja bezáratott. Az a kereskedő, akinek áruczikkeit akár biztosítás, akár kielégítés utján bíróilag lefoglalják és üzletét bezárják és aki már ezt megelőzőleg lakóhelyéről ismeretlen helyre távozik, fizetéseit kétségtelenül megszüntette ; megszüntette tehát a fent említett napon a közadós is. Alperes a zálogjogot a fizetések megszüntetését megelőző napon július 21-én, tehát a csődtörvény 27. §-ának 3 pontjában megjelölt időponton belül egy lejárt váltó alapján a telekkönyvi rendtartás 88. §-a értelmében jegyeztette elő s az ekként előjegyzett zálogjogot augusztus 7-én, tehát a fizetéseknek megszüntetését követő időben igazolta, illetve a végrehajtási zálogjogot a most említett időben kebeleztette be. Minthogy eszerint az alperes a fizetések megszüntetését megelőző 15 napon belül olyan biztosítást nyert, amelyhez akkor még joga nem volt, mert ezt a biztosítást nem szerződés vagy anyagi jogi törvény rendelkezésén alapuló s a válságos 15 napot megelőző időben keletkezett joga alapján nyerte (csődtörvény 27. §-ának 3. pontja és az 56. számú curiai döntvény), minthogy ebből folyólag a csődtörvény 27. § ának 3. pontja szerint a szóban levő jelzálogi biztosítás sikeresen csak akkor nem volna megtámadható, ha az alperes olyan tényeket bízó nyitott volna, melyekből meg volt volna állaedeimi Jog pitható az, hogy az alperes a közadósnak a ; hitelezőket károsító szándékáról tudomással nem bírt: a megtámadott jogcselekményeket a csődhitelozőkkel szemben hatálytalanoknakkellett | kimondani. 14. I A csőd megszüntetése után a már folyamatban lévő megtámadási pert a közadós nem folytathatja. (M. kir. Curia 182/1912. — 1912. október 30.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék : A keresetet elutasítja. Indokok : A csődtörvény értelmében a megtámadási pernek az a czélja, hogy hatálytalanítsa a közadósnak azon cselekményeit, amelyekkel valamely hitelező az összes hitelezők aránylagos kielégítésére szolgáló vagyonból a többi hitelező rovására kielégítést nyert és hogy az ekként az illető hitelező kezéhez jutott vagyont a csődtömeg részére megszerezze ; éppen ezért a megtámadási pert a csődválasztmány megalakítása után, az összes hitelezőket képviselő csődválasztmány felhatalmazása alapján indítja a tömeggondnok. A sikerre vezető megtámadási per eredménye pedig ennek megfelelően az, hogy a törvény szerint a közadósnak a megtámadott cselekménye, a csődhitelezőkkel szemben mondatik ki hatálytalannak, amely megállapítás azonban a dolog természete szerint nem érinti a közadós és a megtámadó közti jogviszonyt. Ezek szerint a megtámadási jog gyakorlása csak a csődeljárás keretén belül és csupán a hitelezők érdekében történhetvén, a csőd megszüntetésével egyidejűleg megszűnik a megtámadási per jogalapja s ezzel folytatásának lehetősége is. Nincs tehát törvényes alapja annak, hogy a megtámadási pert a csőd megszüntetése után a közadós folytassa. A perbe lépett közadós, miután az ellene nyitott csőd kéayszeregyezség folytán szűnt meg, a csődtörvény 225. §-ára hivatkozik, amelynek értelmében a csődnek kényszeregyezséggel történt befejezése esetében a folyamatban levő perek abban az állapotban mennek át a közadósra, amelyben azok a csőd befejezésekor voltak. Azonban a törvénynek ezen intézkedése csak oly természetű perekre vonatkozhatik, amelyekben a közadós peresfél lehet, már pedig a fentiekből kétségtelen, hogy a közadós maga a megtámadási pert folyamatba nem tehetné,