Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 18. szám - Teljesítésre irányuló igények érvényesítése a tőzsdei szokásokban

KERESKEDELMI JOG A hiteltörvények (kereskedelmi, váltó-, csőd-, ipar-, szabadalmi jog stb.) minden ágára kiterjedő folyóirat. SZERKESZTŐSÉG ES KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, V., Visegrádi-utcza 14. Telefon : 71-65. FŐSZERKESZTŐ: GRECSÁK KÁROLY KIR. CURIAI BIRÓ. SZERKESZTŐK: Dr. KUNCZ ÖDÖN ÉS Dr. SZENTÉ LAJOS EGYETEMI M. TANÁR UGYVED, FELELŐS SZERKESZTŐ, ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre .... 20 K. Félévre 10 K. Egyes szám ára 1 K. TIZEDIK ÉVFOLYAM. 18. SZ. MEGJELEN MINDEN HO 1-EN ES 15-EN. BUDAPEST, 1913. SZEPTEMBER 15. Teljesítésre irányuló igények érvényesítése a tőzsdei szokásokban. Irta: Dr. Franki Pál, budapesti ügyvéd. A szerződéshez hü fél a megkötött ügylet teljesítését a budapesti tőzsde áruüzleti szokásainak általános határozatai értelmében a késedelmes féltől csak azon esetben követelheti, ha 1. őt, a késedelmes felet legkésőbb a késedelem beálltát követő hétköznapon arról értesiti, hogy a szerződés teljesítéséhez ragaszkodik és 2. ha a teljesítési határidő lejártát követő 30 nap alatt ebbeli igényét bírói uton érvényesiti. A szokások szabta ezen két feltétel bármelyikét mulasztja el a szerződéshez hü fél, vagy bármelyikével késik meg, elveszti a teljesítés követeléséhez való jogát. Épen azért, mert a szokások a cselekvési időpont, az időbeli joghatárolás eme vasgyűrűjével veszik körül a fél azon jogát, hogy a szerződésadta igényét érvényesíthesse, vizsgálat alá óhajtom venni a szokások vonatkozó szakaszait. I. Mint már említettem volt, annak a félnek, ki a szerződés teljesítéséhez a másik fél késedelme daczára ragaszkodni kiván, az általános határozatok 66. §-a értelmében legkésőbb a késedelem beálltát követő hétköznapon óvással kell élnie. Az ily tőzsdei óvásnak a váltóóvással közös czólja az, hogy egyrészt a történt szerződésszegés megállapittassék, másrészt pedig az, hegy a késedelmes fél alkalmas módon értesítést nyerjen arról, hogy a teljesítés elmulasztásából eredő joghátrányok őt terhelni fogják. Egyébként azonban ugy alakilag, időbelileg mint tartalmilag különbözik egymástól a két óvási nem. Míg ugyanis a váltóóvás egyedül az ily okiratok felvételére jogosult, hatósági személy közbenjöttével vehető fel, addig a tőzsdei óvást rendszerint maga a jogaiban sértett fél veszi fel, bár felvehető a tőzsdetitkári hivatal, sőt közjegyző utján is. Időbeli különbség a váltó és a tőzsdei óvás között az, hogy míg a váltóóvás a váltó lejártát követő második hétköznapon is felvehető, addig a tőzsdei óvás csak a késedelem beálltát követő hétköznapon veendő fel. Hogy a másik szerződő fél késedelme mikor állott be, azt az óvást felvevő fél egyoldalulag állapítja meg a szokások rendelkezéseinek figyelembevételével. Természetesen kifogásolás folytán a tőzsdebiróság dolga annak elbírálása, hogy a megállapítás helyesen, illetőleg az óvás felvétele a kellő időben történt-e ? Tartalmi különbség a két óvási nem között az, hogy míg a váltótörvény 99. §-a kifejezetten előírja annak kellékeit, addig a tőzsdei óvásnak semminemű formasága nincs, rendszerint egy egyszerű kereskedelmi levél és tartalma az, hogy az egyik szerződő fél értesiti a másikat, hogy eljárása, vagy mulasztása ellen tiltakozik, megállapítja a másik fél késedelmét és bejelenti, hogy a szokások 65. §. a) pontjára hivatkozással a szerződés teljesítéséhez ragaszkodik További különbség, hogy a tőzsdei óvás és értesítés egységes jogcselekmény, míg ellenben a váltóóvás felvétele és a váltói értesítés két különálló cselekmény. A tőzsdei óvás felvétele önmagában még joghatályt nem szül, mert ez a hatály csak az értesítéssel, az óvásnak postára adásával, vagy ami ezzel egyjelentőségü, a keresetnek a késedelem beálltát követő hétköznapon történt be-