Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1913 / 17. szám - A mozgófénykép-színházak. [Rövid ismertetés]
310 Kereskedelmi Jog gálhatnak, s a hiteles okmányok őrzésére ren delt okmánytárba el nem he.yezhetök. A megtámadott végzés egyéb részét meg kellett változtatni, mert a közgyűlési határozatok — a K. T. 209. §-ának esetét kivéve, mely jelen esetben fenn nem forog — a birói jóváhagyás tárgyát nem képezik, hanem amennyiben meg semmisítés esete fenn nem forog, szabályszerűen okmánytárba teendők. A K. T. 198. § a értelmében csak a fel ügyelőbizottságnak a mérlegre vonatkozó jelentését kell közzétenni, az igazgatósági jelentésnek közzétételét a 198. § elő nem irja, miért is az igazgatóságot a közzététel igazolás alól fel kellett menteni. Az igazgatóság és felügyelő bizottság jelentésének bemutatásától nem tehető függővé a különben szabályszerűen módosított alapszabályok bejegyzése s így az a körülmény, hogy a kérdéses bejelentéseket az igazgatóság be nem mutatja, az alapszabályok bejegyzését meg nem gátolja. Az alaptőke felemelése esetén a társaság alapítására vonatkozó szabályok alkalmazását a törvény nem rendeli s igy az igazgatóság nem kötelezhető az uj részvényjegyzésre vonatkozó eredeti aláirási felhívás bemutatására, úgyszintén annak igazolására sem, hogy az uj részvények kik által s mily számmal jegyeztettek s hogy azokra kik s mikor, mily összeget fizettek be? A felemelt alaptökét feltüntető alapszabályok bejegyzéséhez az igazgatóság, amennyiben az eddig meg nem történt, a régi és minden esetben az uj alaptőke teljes befizetését tartozik igazolni. Ennek igazolására pedig elegendő, ha annak megtörténtét az igazgatóság megállapítja és az erre vonatkozó igazgatósági ülés jegyzőkönyvi kivonatát a részvénytőke-számla kapcsán, vagy az igazgatósági tagok által aláirt s a régi és uj alaptőke befizetését feltüntető mérlegszámlát bemutatja. Jelen esetben az igazgatóság ugy a régi, mint a felemelt alaptőke befizetését a szabályszerűen aláirt mérlegszámlával bizonyította : ennélfogva ebből a szempontból az alapszabályok bejegyzésének akadálya nincsen. Egyszersmind figyelmezteti a kir. Ítélőtábla az elsőbiróságot, hogy a czégügyekben hozott végzések nem az egyes igazgatósági tagoknak, hanem a K. T. 186. §-a értelmében az igazgatóságnak kézbesítendők. 229. A KT 179. §-a nem zárja ki azt, hogy a közgyűlés olyan tárgy felett is határozhasson, amit a törvény vagy az alapszabályok a közgyűlés hatáskörébe kifejezetten nem utalnak. Az ilyen tárgy felett is azonban a KT. 177. §-ában megjelölt kivételektől eltekintve, a közgyűlés csak akkor határozhat, ha az a meghívásban henne foglaltatik. (Budapesti kir. tábla 4163/912. sz, — 1913. január 9.) 17. sz. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék: A közgyűlésen hozott azokat a határozatokat, melyek szerint F. F. örököseivel és B. I.-czal folytatott perekben az egyezség megkötését határozta el, a kir. törvényszék hivatalból megsemmisíti és ezt a körülményt a közgyűlési jegyzőkönyvre feljegyezni rendeli, mert a fentebb emiitett egyezségek tárgyában való határozathozatal kifejezetten nem volt felvéve a közgyűlés összehívásáról szóló s az A. alatti hirlappéldány szerint közzétett közgyűlési tárgysorozatban, a közgyűlés pedig a K. T. 177. § ának rendelkezése miatt nem hozhat érvényes határozatot oly tárgy felől, mely a meghívóban általános kifejezéssel (jelen esetben a közgyűlés által meghatalmazottak jelentése) ugyan jelezve, de tüzetesen körülírva nem volt. (61.424/912.) A budapesti kir. Ítélőtábla: Az elsöbiróság végzését helybenhagyja. Indokok: A K. T. 179. § a azokat a tárgyakat sorolja ugyan fel, melyek felett a közgyűlésnek minden esetben kell határoznia, mi nem zárja ki azt, hogy a közgyűlés olyan tárgy felett is határozhasson, amit a törvény vagy az alapszabályok a közgyűlés hatáskörébe kifejezetten nem utalnak. Az ilyen tárgy felett is azonban a K. T. 177. §-ában megjelölt kivételtől eltekintve, a közgyűlés csak akkor határozhat, ha az a meghívásban benne foglaltatik. Miután pedig az 1911. évi márczius hó 6. napján tartott közgyűlésen megválasztott külön meghatalmazottak csak a perindításra kaptak megbízást s ekként a részvényesek a közzétett meghívóból nem szerezhettek tudomást arról, hogy a közgyűlés egyezség tárgyában fog határozni, ennélfogva az elsöbiróság végzését indokai alapján helybenhagyni kellett. Vétel. 230. A vevő a további teljesítéstől való visszalépése mellett az addig származott kárát is igényelheti. (M. kir. Curia V. 564. 912. — 1913. április 8.) A budapesti kir. Ítélőtábla : Az elsöbiróság ítéletét megváltoztatja, felperest abból az okból, hogy a 3. alatti levéllel a szerződéstől elállott, keresetével elutasithatónak nem tartja. Indokok: A szerződéstől való elállás a K.