Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 17. szám - A mozgófénykép-színházak. [Rövid ismertetés]

Kereskedelmi Jog 17. sz. 304 hivatal jogi értelemben vett oknak és mellék-oknak csakis azokat a körülményeket tekinti, amelyek az eredmény lótrejövételénél lényegesen közrehatottak ; viszont más körülményeket kizár az okozati összefüggés lánczolatából, amelyeket csakis tiszta bölcsészeti, de nem egyúttal jogi alapon lehet oknak minősíteni. Az állami munkásbiztositásnak az 1907. évi XIX. t.-cz.-ben megvalósított szabályozása ellen több oldalról merültek fol már régebb óta kifogások és panaszok; legújabban az illetékes ki'rök is belátták emez intézmény alapos megreformálásának szükséges voltát. Nem kell azonban azt hinnünk, hogy a munkásbiztositás gyakorlati keresztülvitele csak nálunk okozott visszáságokat és legkevésbé sem szabad ezeknek a gyakorlati tökéletlenségeknek alapján magát a munkásbiztositást, a szocziálisbiztositás hatalmas eszméjét is cserbenhagyni. Akiket ennek a kérdésnek a külföldön való állása is érdekel és akik a munkásbiztositásnál irányadó szempontokat nagyobb távlatból akarják megismerni, olvassák el Kaufmannak, a német birodalmi biztositási hivatal elnökének „Licht und Scliatten bei der deutschen Arbeiterversicherung. Berlin. Springer. 60 pf." czimü brosúráját és Moldenhauer egyetemi profeszornak „Internationale Fortschritte der Sozialversicherung. Hannover. Helwing. 2. M." czimü tanulmányát, amelyek nagy avatottsággal mutatják ki az ezen intézmény ellen felhozni szokott igen sok vád alaptalanságát ós magának a szocziális biztosítás eszméjének rendkívüli nagy horderejót. Az erőhatalom kérdését részletesen szabályozza a hágai váltójog 53. czikkében, amely rendelkezést törvényhozásunk — figyelemmel a balkáni háborús helyzetre —• már előzetesen is életbe léptette. Most csak az 53. czikk utolsó bekezdésével foglalkozunk, amely kimondja, hogy : „Nem tekinthetők erőhatalom eseteinek azok az események amelyek merőben a váltóbirtokos személyét, vagy annak személyét érintik, akit a váltóbirtokos a váltó bemutatásával vagy az óvás felvételével megbízott." Attól félünk, hogy ez a rendelkezés, amely a váltóbirtokos visszaéléseit akarja lehetetlenné tenni, a gyakorlatban igen sok bonyodalomra ós beretvaélen forduló birói döntésekre fog vezetni. Az kétségtelen, hogy az 53. czikk arra helyezi a súlyt, hogy olyan esemény forduljon elő, amely nemcsak az érdekelt személyeket, hanem „másokat" is érint. Ha tehát a váltóbirtokos súlyosan megbetegszik és ennélfogva képtelenné válik a váltóbemutatásról gondoskodni, erőhatalommal nem védekezhetik, ellenben, ha nemcsak ő, hanem környezetében és tartózkodási helyén mások is ugyanabba a betegségbe esnek (járvány pusztít), akkor már fenforog az erőhatalom, habár a természetes megítélés előtt mind a két esetben betegség akadályozta meg a váltóbirtokost kötelességének teljesítésében. Vagy más eset: az óvatoló közjegyzőt bemutatás közben villám sújtja. Ez nem erőhatalom, tehát a váltóbirtokos elveszti visszkereseti jogait stb. stb. Ez a néhány példa is eléggé bizonyítja, hogy az egységes váltójog nagyon is kényes holyzetekbe fogja hozni bíróságainkat; mert egy ós ugyanazon váratlan eseménynek joghatályát attól a tisztán véletlen körülménytől teszi függővé, hogy egyeseket avagy több személyt ór-e az. A mozgófénykép színházak hatalmas el terjedése a jogi szabályozást is elkerülhetetlenné teszi. Ausztriában az 1912. szeptember 18-án kelt belügy- és közmunkaügyi miniszteri rendelet 28 §-ban szabályozza ezeknek a vállalatoknak közrendószeti jogviszonyait. A rendelet szerint mozgó létesítéséhez legfeljebb 3 évre szóló engedélyre van szükség, amely sem nem örökölhető, sem át nem ruházható. Az engedélyt adó hatóság lajstromot vezet az engedélyekről. Csakis olyan képek mutathatók be, amelyeket a hatóságnál levő négy tagból álló czenzori testület jóváhagyott. Az engedély megtagadandó erkölcstelen, a köznyugalmat és rendet zavaró képektől. Az engedély megadása előtt az előadni kivánt képek a czenzornak előzetesen bemutatandók. 16 éven alóli gyermekeknek csakis olyan képek mutathatók be, amelyek az ő számukra külön engedélyeztettek. A mozgó-gépet csakis állami vizsgát letett operateur vezetheti. A mozgóban bemutatni kivánt reklámok, plakátok stb. szintén előzetes engedély alá vannak vetve. Ezek a szabályok csak a közrendószeti részt alkotják; nemsokára azonban szükségesnek fog mutatkozni a mozgószinházak magánjogi viszonyainak is a rendezése. IRODALOM. Richter: Die Versicherung der in einem Betriebe zur Bearbeitung befindlichen fremden Waren gegen Feuersgefahr. Hannover. 1913. 3 M. Schauer: Recht u. Gericht in Handelssachen in Frankreich. Berlin. 1913. 1 M. Plenge J.: Von der Diskontpolitik zur Herrschaft über den Geldmarkt. Berlin. 12 M. Grünhut C. S.: Die Gesellschaft mit beschrünkter Haftung nach österr. Recht. 2. kiadás. Wien. 3 50 M. May : Das Recht des Kinematographen. Berlin. 1912. 2 M. Steinbach : Gewerbeordnung für das deutsche Reich. München. Schweitzer Verlag. 1913. kötve 4 M. 50 pf. Bosenick: Neudeutsche gemischto Bankwirtschaft. München. 1913. fűzve 12 M.