Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 17. szám - A mozgófénykép-színházak. [Rövid ismertetés]

17. sz. L HAZAI JOGGYAKORLAT. Kereskedelmi ügynök. 223. Közvetítési dij követelésének jogalapja az, hogy a közvetített ügylet a közvetítő tevékenységével oly okozati összefüggésben álljon, hogy az ügylet létrejötte a közvetítő tevékenysége eredményének legyen tekinthető és nem elég e részben az, hogy a közvetítő a feleket összehozta, kivéve, ha a közvetítést a felek akarata szerint már akkor kltieritettnek lehehe tekinteni, ha a közvetítésre vállalkozó a szerződő feleket összehozza Az oly közbenjárás, mely — szü<ebbkörü ajánlati verseny esetén — befolyást érvényesít a munka kiadójánál az egyik ajánlattevő javára, hogy a munkát a többi versenyzi) rovására ne a legolcsóbb és legmegbízhatóbb ajánlattevő, hanem más nyerje el : mint a munkaadó s a többi versenyzők jogos érdekeit sértő, a jó erkölcsökbe ütközik. DJ a jó erkölcsökbe ütközik az olyan közbenjárás is, mely arra irányul, hogy a versenyzők árajánlatait a pályázati határidő eltelte előtt, meg nem engedett indiszkréczió utján megtudva, azokat az egyik ajánlattevővel közölje. (M. kir. Curia 992/912. sz. — 1913. május 2.) 224. Ha a megbízó a közvetített ügylet megkötését bár szerződésszerűen, de a jóhiszemű forgalomban nem szokásos módon s az ügynök megtévesztésével tagadja meg, az ügynöknek az üzletszerzés körül fölmerült költségeit megtéríteni tartozik (M. kir. Curia 730 912. V. sz. — 1913. febr. 20.) A budapesti kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A per elbírálásánál kereseti követelésének jogalepját illetően el-ősorban árnak megállapítása bir döntő sulylyal, hogy felperes milyen körű és tartalmú megbízás alapján vállalkozott az alneres csikmegyei fűrésztelepen termelt faáruknak Dellranczis országban, Szicziliaban és Északafnkában leendő eladására. Felperes azt vitatta, hogy ő az alperes társaság igazgatóitól az 5 alatt csatolt írásbeli ügynöki prosiziólevél kereten túlmenő, olyan tartalmú megbízást kapott, mely szerint az alperes áruinak az 1. alatti jegyzékben megjelölt meretekben és árban való eladására jogosíttatott fel olyképen, hogy az általa kötött eladási ügyleteket alperes csakis a megrendelők hitelképQsségének indoko't kifogásolása alapján, vagy pedig azon okból utasíthatja vissza, mert ax eladásnál fe'peres az 1. alattiban meg;elölt árakat el nem érte ; e mellett kötelezte magát az alperes társaság arra is, hogy felperesnek legalább £000 wiggon faárut fog eladás czéljából rendelkezésre bocsátani s azoknak a vevők által leendő megtekinthetése czéljából mintaw.iggonokat fog Marseillebe küldeni. Ennek a kereset jogalapját képező megbízásnak bizonyítása az alperes tagadásával szemben felperest terhelte, aki a megbízatására vonatkozó megállapodások bizonyítása végett s közte s az alperes társaság között folytatott levelezések tartalmára és tanukra hivatkozott. A bizonyítás azonban felperesnek nem sikerült. A felek között folyt levelezések és sürgönyváltások (6—45. alatt csatolva) tartalma ugyanis arra vonatkozólag, hogy felperrs az alperes társaság igazgatósága részéről, a kereI sete alapjaként felhozott körű megbizást kapta volna, semminemű bizonyítékot, vagy támpontot sem nyújt. E levelekből kitűnik ugvan, hogy felperes 1907. évi november hó 15-ikétől 1908. évi január hó 22-ig tartott külföldi utja alatt az alperes társasághoz többrendbeli levelet és sürgönyt intézett, amelyekben az alperes részére közvetített ügyletekről tett részletes jelentések kapcsán, az egyes vevők által tett megrendeléseket közli alperessel. Több levelében, hivatkozással &z alpe es igazgatóságával létesített megállapodásra próbcwaggon áruk küldését sürgeti, közölvén alperessel, hogy egyes felekkel létesített megrendelések érvényessége a próbaáru megtekintésétől tétetett függővé. Ugyanezen levelekből az is megállapítható, hogy alperes társaság a felperes által közvetített megrendeléseket el nem fogadta, a közölt árakat megfelelőknek nem találta, hanem felperest megfelelő magasabb ár melletti eladások közvetítésére buzdította s bár próbawaggonuk küldését többször kilátásba helyezte (11., 14., 20., 22. alattiak) azokat csikmegyei fűrésztelepéről el nem szállíthatta. Egymagukból azonban az adatokból tehát, amelyek a felek között lefolyt levelezésben foglaltatnak, a fe'peres által vitatott terjedelmű megbízásra még következtetést sem lehet vonni, mert a próbawaggonoknak minden kötelezettség nélkül a lehetőség szerint való elküldésének igérése abból a czélból, hogy felperes a közvetítendő eladásoknál, egyes vevők kívánságára az eladásra kinált áruk minőségét bemutathassa, még nem jelenti azt, hogy a felperes az alperestől az u'óbbi áruinak eladására vonatkozólag valamely különös, a közönséges ügynöki megbízás körén túlmenő megbizást nyert volna. A próbawaggonok küldésének ígérete, az emiitett körülmények között nem te1 kinth^tő egyébnek, mint a felperes üzlotszerj zési működésinek megkönnyítésére irányuló olvan ténykedésnek, mely az alperes társaság érdekeinek szolgálatára is alkalmas. Épen ugy nincs jelentősége a megbízás | körére s feltételeire nézve annak a körülményI nek sem. hogy az alperes társaság felperesnek j a 3. alatti szerint nyomtato't franczia nyelvű | szerződési mintákat és a 4. alattinak megfeí lelő czimkártyákat bocsáto't rendelkezésére;