Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 17. szám - Tőzsdei reformok

17. sz. Kereskedelmi Jog 303 esetén megtiltandó az alapításkor határozatlan értékű vagyontárgyak ellenében részvény- vagy részvényekre befizetett készpénz ídása; de viszont megengedendő, hogy a társaság ilyen vagyontárgyakat a tisztajövedelemre jogDt adó s e mellett esetleg szavazati jogot is biztos tó élvezeti jegyek ellenében szerezze meg. amelyei: létesítésük pilla\atában forgalomképesek és amelyeket bizonyos idő elteltével, amidőn az értékelést már a valóságos részvényesek foganatosítják és a reális becsléshez konkrétebb adatok állanak rendelkezésre, (pl. 2 év múlva) alaptőke-felemeléssel kapcsolatban részvényekké is lehet konvertálni. Ez a megoldás, szerény nézetem szerint, amellett, hogy megakadályozza a fiktív alaptökét, ugy a társas-ág, mint az apporteur érdekeit is kellően méltányolja ; igen sokat veszítene azonban gyakorlati értékébő1, ha uj törvényünk, követve a belga törvény 404. § át, minden alapításkor létesített élvezeti jegyre is felállítaná a forgalombahozás tilalmát. (Folyt köv.) KÜLÖNFÉLÉK. Tőzsdei reformok. Báró Harkányi János kereskedelemügyi miniszter programmbeszédében kilátásba helyezte a tőzsdei reformok mielőbbi megvalósítását is. Ebből az alkalomból nem lesz érdektelen rövid visszapillantást vetni a tőzsdei reformmozgalmaknak nyilvánosságra jutott történetére. A tőzsde reformjára irányuló törekvések még a mult század 90-es éveiben főleg a gazdakörökből indultak ki. amelyek a reform legfőbb czélját a határidő üzletekkel elkövethető nagyfokú visszaélések megszüntetésében jelölték meg. Konkrét kívánságaik voltak, ho^y a) a tőzsde szervezetében a mezőgazdasági termelök is képviselve legvenek, b) a tőzsdebiróság tanácsainak elnöke szakbíró legven, c) reformálandók a tőzsdei szokványok és d> a határidő üzlet akként szabályozandó, hogv a tiszta különbözeti ügyletek lehetetlenné váljanak. Ennek a mozgalomnak eredménye volt az a ker. miniszter által 1896-ban összehívott szakértekezlet, amely az előre megállapított kérdőpontok felett 1896. decz. 21-től 1897. január 26-ig tanácskozott és amelynek tárgyalásait „A tőzsdereform tárgyában a kereskedelemügyi minisztériumban 1896. deczember 21-től 1897. január 26-ig tartott szakértekezlet anyaggyüjteménye- cziin alatt a ker. miniszter közzé is tette. 1897. és 1898-ban a budapesti ügyvédi kamara indított mozgalmat a tőzsdebiróság hatásköre megszorítása érdekében. Amint látható, a tőzsdei reform már kezdettől fogva bifurkálódott, egyrészről az anyagi tőzsdei jog, másrészről a tőzsdebirósági eljárás alaki jogának újjáalakítását tűzve ki czélul. Polonyi Géza volt igazságagyminiszter 1906-ban erélyesen hozzáfogott a reform előkészítéséhez (1906. évi ig. min. jelentés 17. 1.) ós 1907. január 19-én a képviselőházban tartott beszédében a reform elveit a következőkben foglalta össze: „a hatáskör revíziója, igazságügyi felügyelet és befolyás szervezése, gondoskodás arról, hogy a tőzsde-szokványok a tételes joggal összhangzásba hozassanak, a fedezetlen határidő üzlet kiküszöbölése." Az Ausztriával 1907. október 8-án kötött és az 1908 : XII. t.-cz.-be iktatott kereskedelmi szerződés XXI. czikkében a m. kir. kormány kötelezettséget vállalt, hogy a törvényhozás elé törvényjavaslatot fog terjeszteni „a budapesti tőzsde üzleti forgalmának szabályozása tárgyában." A szerződós zárójegyzőkönyvébe felvett megállapodás szerint e reform elvei: hogy az irreális jellegű, különösen pedig a játék-ügyletek jellegével bíró tőzsdeügyletek megakadályoztassanak és hogy a tőzsdeügyletek kötése lajstromozási kényszer nélkül az erre hivatottak körére szorítkozzék. (1908. évi jelentés. 16.1.) Ezóta, amint az az ig. miniszteri évi jelentésekből megállapítható, ugy az anyagi, mint az alaki tőzsdei reform munkálatai állandóan folyamatban vannak és igy az uj kereskedelemügyi miniszter urnák bőséges anyag áll rendelkezésére az általa kilátásba helyezett reformok tető alá hozását illetően. Lapunkban állandó érdeklődéssel fogjuk kisérni ezt a közgazdaságilag fontos reformot és olvasóinkat tájékoztatni fogjuk a nyilvánosságra jutó részletekről. Az okozati összefüggés fogalma a balesetbiztosításnál. A Reichsgericht és a német birodalmi biztosítási hivatal ellentétes álláspontot foglalnak el abban a kérdésben, hogy mikor lehet egy sérvnek a balesettel való okozati összefüggését megállapítani. Ez volt oka annak, hogy a biztosítási hivatal 1912. május 24-iki Ítéletében mélyről vett fejtegetésekkel igyekszik az okozati összefüggés elméletét megalapozni. Az érdekes ítéletből a következő okfejtést tartjuk különösen kiemelendőnek: Minthogy a törvény nem ad fogalom-meghatározást, a törvényértelmezés feladata az „ok" fogalmának körülírása. Ez az értelmezés azonban csakis az általános nyelvhasználatra és a gyakorlati élet felfogására támaszkodhatik, mert hiszen a törvény ennek szükségletei alapján alkottatott. Ezzel ellentétben a bölcsészet legkiválóbb művelői az eredmény összes előfeltételeit a maguk osszeségében oknak minősitik. A gyakorlati életben azonban nem minősítik az eredmény összes előfeltételeit oknak ; hanem oknak és mellék-oknak csakis azokat az előfeltételeket tekintik, amelyek az eredraénynyel való szoros összefüggésüknél fogva annak bekövetkezését lényegesen előidézték. Ezeknél fogva a biztosítási