Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 17. szám - A tisztességtelen verseny jogi korlátjai a franczia jogban. [5. r.]

17. sz. Kereskedelmi Jog 297 A biztosítási kötelezettség alól szabadul még a tisztviselő, ha a biztosításra kötelezett foglalkozásának elfoglalásakor a 30. életévet betöltötte és legalább három éve az említett biztosításra fizeti a díj kat. Az ilyen felmentést a belépőjegyen kell kérni az erre szolgáló külön rovatban. Természetesen igazolni tartozik a kötvény, felvételiiv és dijnyugtákkal, hogy valóban és érvényesen fennáll a biztosítás. A törvény részletesen szabályozza az u. n. „Rentenausschüsse" nevü bizottságot, a választott első- és felsőbb fokú bíróságot. A járulékok 9 osztályba vannak sorozva, alapul szolgál 500 márkától 5000 márkáig elért jövedelem. A havifizetés tizenkétszerese, a heti fizetés ötvenkétszerese, a negyedévi fizetés háromszorosa szolgál alapul. A fizetés mellett a törvény külön számításba veszi a nyereségi jutalékot és a karácsonyi vagy újévi ajándékokat és jutalmakat, ez utóbbiakat szintén kilencz osztályba sorozzák havonként felosztva s a havi járulék 1 m. 60 pf. — 26 m. 60 pf. Helyszűke nem engedi meg, hogy bővebben foglalkozzam a felvételi és a biztosítási jegygyei, ennek alaki és tartalmi kellékeivel, dijak befizetési kötelezettségeivel s ezzel összefüggő eljárással. A befizetési határidő a lejárattól két év, ezután az intézet már visszautasítja ezeket, ha p^dig a biztosított igazolhatja, hogy nem saját hibája volt a fizetés elmulasztása, ugy az intézet négy éven belül utólag elfogadja még, de ez esetben a munkaadót sem szabad, hogy terhelje a mulasztás. Ez idők után az állami biz to; itó intézet követelési joga elévült a munkaadóval szemben. Ha az állami biztosító intézet egy éven belül nsm követeli a dijakat, ugy a járadékra szolgáló igényével a biztosítottat elutasítani nem lehet. A törvény szabályozza a befizetési időt a szeiint, amint 60 hónapi befizetésnél több vagy kevesebb történt és pedig a nyugdíjra tekintettel, továbbá szolgálatképtelenséget és ennek feltételeit, az Ö7vegyi és árvajiradékot, a nőtisztviselő járadékát s azt, hogy ha ez utóbbi elhal szolgálatképes korban, kit illet és mennyi illeti halála után, az önkéntes befizetés esetén a biztosított igényét. Az igényre való jogosultság tekintetében a törvény akként rendelkezik, hogy az, aki szolgálatképtelenné teszi magát szántszándékkal, ehhez tartozik az öngyilkossági kísérlet is, elveszti igényét. Ezzel ellentétben az öngyilkosság folytán bekövetkezett halál eseteben az özvegy és árva épp ugy kapja a járadékát, mint természetes halálnál. Ez alól kivételt tesz a törvény akkor, ha az özvegy vagy árva készakarva idézte elő a biztosított halálát. Az özvegy újra házasodásával elveszti az özvegyi járadékot, de nem az özvegyi nyugdijat. Az árva elveszti járadékát 18. életévének betöltésekor, vagy házasságával. Bűncselekmény elkövetése miatt a biztosított nyugdíjigényének elvesztését mondhatja ki a bizottság. A biztosítottnak nyugdíjra való igénye nyugszik, ha a nyugalomban oly havi jövedelemre tesz szert, mely a hatvanadik havi legmagasabb járulékot meghaladja. A végkielégítésnél, melynél lemond a biztosított a nyugdijáról, a befizetett tőke fele neki visszajár. Az özvegy újra házasodásakor az özvegyi járadék háromszorosát kapja végkielégítésül. Végül az anyagi rész az öröklést szabályozza. A BüntPtő határozatok szigorú pénzbüntetést szabnak ki, sőt a munkaadót elzárással is bünteti a törvény rendelkezéseinek áthágása esetében. Mindenesetre a német törvény, ha nem is tökéletes még és hiányok mutatkoznak, az eddig magára hagyott tisztviselőket a nyomortól és legalább a létminimumot biztosítja. Nálunk is mielőbb kívánatos volna ennek behozatala. A tisztességtelen verseny jogi korlátjai a franczia jogban.*) Irta: Dr. Richter Viktor, pozsonyi ügyvéd. (Befejező közlemény.) IV. Szerződésileg elvdllalat kötelezettség megszegésével kapcsolatos concurrence déloyale. 1. A concurrence déloyale eddig tárgyalt eseteinek közös jellemvonását a cselekmény objektíve tilos, vagyis deliktuozus volta képezi. Ez képezi egyben alapját a vele kapcsolatos abbanhagyási és kártérítési kötelezettségnek is. A franczia jogi irodalom azonban a concurrence déloyale körében oly cselekvőségeket is tárgyal, melyek objektíve megengedettek, de csupán egy meghatározott személlyel szemben kifejezetten vagy implicite elvállalt szerződési kötelezettség fennállása folytán képeznek az illetőre nézve jogsérelmet és reparálásra kötelezik a szerződésszegő felet. A jogsérelem reparálásának kötelezettsége tehát ez esetben nem az 1382. §. rendelkezé*) Lásd előző közleményeket f. évi ápr. 15., jun. 1., aug. 1 és aug. 15-iki számunkban.