Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 1. szám - A tökekamat- és járadékadó tekintettel a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokra

1. sz. Kereskedelmi Jog meghaladják a tömegben még megvolt és kiigényelt tárgy vagy értéknek értékét. Ha a tárgy rosszabb állapotban került vissza, az értékkülönbözet erejéig mint csödhitelező felléphet épugy. ha a tömegben talált értéknél még nagyobb a követelése. Ha a jogcselekvény hatálytalanítása folytán a másik fél a tömegnek visszatérítette azt. amit a tömegből a megtámadott jogcse'.ekvénynyel elvont, ugy természetszerű és jogos, hogy a másik félnek követelése ismét feléledt. Ezért a csődtörvény kimondja : ,Ha a megtámadott teljesítés tárgya visszaadatik, a teljesítés alapját képező követelés ismét hatályba lép." (34. §.) A követelés feléled „ex lege*, a törvény erejénél fogva, azért helyes is: A bejelentés alá eső csődkövetelés a megtámadási perben viszontkeresetnek nem lehet tárgya. (Curia 1903. szept. 17. 6098/902 ) A teljesítés czeljánál fogva az eredeti kötelmet megszünteti. Ha az adós fizet a hitelezőjének ugy a fizetés a hitelező követelését megszünteti. De ha a fizetés megtámadtatott (csődtörvény 27. §. 2. vagy 3. pontja) és a hitelező a neki fizetett összeget a tömegnek visszafizetni tartozik és visszafizeti, ugy a fizetés folytán megszűnt követelés a visszafizetés folytán uj életre kél. Ezen esetben ugy tekintendő, mintha meg sem szűnt volna és a hitelező a követelést csődhitelezőként érvényesíthet'. A követelés egész terjedelmében éled fel: feléled tehát a követeléshez fűződő zálogjog is. Az oly fizetés, mely a meg nem támadott zálogjogban is találta fedezetét, megtámadhatlanná válik, hiszen dolo petit, qui id petit quod mox redditurus sit. A birói gyakorlat azért a záloggal biztosított fizetés megtámadását, amenynyiben a zá'ogszerzés nem támadtatott meg, csak annyiban engedi meg. amennyiben a fizetés a megtámadhatlan zálog terjedelmét meghaladja. Ha a zálogtárgyak a fizetések teljesítése időpontjában még megvoltak, illetőleg a történt egyes fizetés teljesítési időpontjában a zálog tárgyakból annyi értékű megvolt, hogy azon érték a teljesite'.t vonatkozó fizetés összegével felért s így a fizetés ténye által és annak teljesítése időpontjában a közadósnak vagyona a kifizetett összeggel nem apadt, a fizetések meg nem támadhatók. (Budapesti tábla 1896. okt. 23. II. G. 68.) A záloggal biztosított követelésre történő fizetés a zálogot a fizetés arányában tehermentesítvén, a tömeg ugyanoly értékben gyarapodott a zálogjog megszűnésében, mint amily arányban csökkent a fizetésben. (L. Curia 1892. jun. 2. 3628. sz. határozat.) Az a körülmény, hogy a végrehajtás alkalmával lefoglalt vagyont később ugyanazon hitelező javára, de más követelése erejéig is lefoglalták, azon esetben, ha a bíróság az első végrehajtást a végrehajtást szenvedő fél csődh.telezöi irányában hatálytalannak mondja ki, azt eredményezi, hogy a hitelező a hatálytalan végrehajtás folytán felvett értéket, amennyiben az követelését és ennek járulékait meg nem haladja, a csődtörvény 33. §-a értelmében a csődtömegnek köteles visszatéríteni, minélfogva nincs törvényes alapja, hogy a megtámadott végrehajtás hatálytalanítása folytán, a hatálytalanított végrehajtás alól felszabadult összeg a későbbi meg nem támadott végrehajtással behajtani kívánt követelés kielégítésére fordittassek. Jogt. hit. I. 83. A követelés feléledése folytán nemcsak nem érdemes megtámadni a zálogjoggal biztosított követelést, hanem a megtámadhatóság ki is van zárva. A zálogjoggal biztosított fizetés csakis a zálogjog mérvét meghaladó terjedelemben támadható meg, amennyiben a fizetés a megtámadhatlan zálogjogban fedezetét nem találja. A törvény szerint azon követelés éled fel, mely a megtámadott teljesítés alapját képezte. A feléledő követelés rendszerint a tömeget terheli és mint csödkövetelés érvényesítendő. A tömeget azon kivételes esetben nem terheli, ha a közadós valamelyik hitelezőjének utalványánál fogva fizet egy harmadik személy kezéhez. Ha a harmadik a fizetést megtámadás folytán visszaszolgáltatja, ugy csak saját adósával (az utalványozóval, a közadós hitelezőjével) szemben léphet fel, követelése a közadóssal szemben nem volt. tehát a megtámadás után sem szerezhet követelést a tömeggel szemben. A feléledés szó fogalmilag kizárja az uj jogosultság szerzését. A tökekamat- és járadékadó tekintettel a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokra. Irta : Dr. Kneppó Sándor, p. ü. miniszteri pénzügyi s.-titkár. A tőkeJcamat- és járadékadó tárgya. A tőkekamat- és járadékadónak egyenes adórendszerünkben az a hivatása: érinteni mind-