Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 1. szám - A tökekamat- és járadékadó tekintettel a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokra

Kereskedelmi Jog 1. BZ. azt a jövedelmet, mely a jövedelemadón kivül más egyenes adó alá nem tartozik és szolgálati járandóságnak sem minősithető. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatokat illetőleg tőkekamat- és járadékadó alá tartoznak különösen a következő jövedelmek: 1. Az állam, törvényhatóságok, társulatok, valamint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok által kibocsátott kölcsönkötvények (elsőbbségi kötvények) és záloglevelek kamatai, ha azok a fennálló törvények értelmében adómentességben nem részesülnek. Ennélfogva a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok tulajdonát képező ilyen adóköteles értékpapíroknak kamatai szintén idetartoznak, mivel ezek a kamatok az 1909 : VIII. t.-czikk 17. § ának 3. pontja értelmében a mérlegszerű nyereségből levonhatók. 2. A hitelüzlettel foglalkozó s alapszabályaik értelmében pénzbetétek átvételére jogosított nyilvános számadásra kötelezett, vagy nem kötelezett vállalatoknál a takarékbetétek, úgymint: utalványok, betéti könyvek és egyéb betétokmányok, vagy folyó számla mellett gyümölcsözés végett bárki által elhelyezett tőkékből folyó jövedelem. (1912. évi adónovella 4. §-a.) 3. A nyűg- és kegyellátási intézeteknek tőkekamat- és járadékad1) alá tartozó jövedelmei. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok által alkalmazottaik számára létesített ilyen intézeteknek ezen jövedelmei azonban csak az esetben, ha a vagyon alapszabályszerüleg külön kezeltetik, mert külön kezelés hiányában az intézetnek jövedelme az 1909 : VIII.' t.-czikk értelmében a nyilvános számadásra kötelezett vállalat jövedelmével együtt adózik. (T. 1. §-a.) A nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknak- tőkekamat és járadékadókötelezettsége csakis két esetben áll elő, nevezetesen: a) az 1. pontban emiitett adóköteles értékpapírok kamataira, b) a 2. pontban emiitett takarékbetétekre vonatkozólag A nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknak minden más jövedelme az 1909 : VIII t.-czikk értelmében a kereseti adóbin adózik. Az adó alapja és kulcsa. I. Az adó tárgyából eredő nyers jövedelem az adó alapja. Az adótárgy nyers jövedelmének meghatározására nézve a következő rendelkezések irányadók : X. Abban az esetben, ha az adó az alábbiak szerint levonás utján szedetik be, az adó alapját képezi: a) a hitelüzlettel foglalkozó és alapszabályaik értelmében pénzbetétek átvételére jogosított vállalatoknál utalványok, betéti könyvek és egyéb betéti okmányok, vagy folyószámla mellett gyümölcsözés végett elhelyezett takarékbetéteknél az az összeg, melyet a pénzintézet kamat czimén kifizet, vagy tőkésít; b) az állam, törvényhatóságok és társulatok által kibocsátott és külön törvény által nem adómentesitett kölcsönkötvényeknél (elsőbbségi kötvényednél) az az összeg, mely kamat fejében az esedékesség napján felvehető ; 2. Az 1. pont alá nem eső esetben, ideértve a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok által kibocsátott és külön törvényekkel nem adómentesitett kölcsönkötvények (elsőbbségi kötvények) és záloglevelek kamatait, valamint a külföldi részvényekből, kötvényekből és más egyéb külföldi értékpapírokból származó kamatokat, vagy osztalékokat is, az adó alapját az adótárgyaknak egyenként, vagyis különkülön vett az a nyers jövedelme alkotja, mely a kivetést megelőző évben mutatkozik. Ehez képest abban az évben, amelyben az adóalap keletkezik, adókivetésnek helye nincs; de viszont az adó kivetése az adóalap megszűnésének évében nem ér véget, hanem az ezt követő évben pro rata temporis még folytatódik. II. Tőkekamat és járadékadó fejében általában véve 5% fizetendő. Ez alól kivétetnek és az adó kulcsa: 1. hét százalék : a) a földtehermentesitési pénzalap részéről papi tized kárpótlás fejében kiállított járadéki okmányok alapján élvezett összegek után ; b) az 1875 : LII. t.-czikkben emiitett horvát-szlavonországi jelzálogos váltsági kötvényeknek kamatai után ; 2. tiz százalék: a) az állam, törvényhatóságok, társulatok, valamint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok által kibocsájtott kölcsönkötvények (elsőbbségi kötvények) ós záloglevelek kamatai után, amennyiben ezek külön törvény értelmében adómentességben nem részesültek és nem esnek az 1. pontban emiitett 7°/o-os adókulcs alá; b) a külföldi részvényekből, kötvényekből és más egyéb külföldi értékpapírokból származó kamatok, vagy osztalékok után. Adólevonás és ellenőrzés. Abban az esetben,