Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 12. szám - A versenytilalom az angol jogban

12. 8Z. Ügynök. 171. Nem állitható fel általános szabályul, hogy az ügynöknél történt kifogásolás és rendelkezésre bocsátás az eladóval szemben nem joghatályos, mert bizonyos körben az ügynök is meghatalmazottja főnökének s nincs kizárva, hogy meg­hatalmazása olyan terjedelmű, mely öt kifogásolások és rendelkezésre bocsátó nyilatkozatok átvételére is feljogosítja. (M. kir. Curia 1014/912. V. sz. — 1913. május 8.) M. Jcir. Curia: Mindkét alsóbiróságítéletét megváltoztatja, az alperest az elsöbiróság ítéle­tében felhozott és a másodbiróság által átvett indokokból a kereseti követelésben és járulékai­ban marasztalhatónak nem találja, ehhez képest az alperes beszámítási kifogására, valamint a perbeli és a felebbezési költségre vonatkozó alsóbirósági rendelkezéseknek hatályon kivül helyezése mellett, utasítja az elsőbiróságot, hogy a per további érdemében szükségesnek mutatkozó bizonyítás felvétele után, a beszámí­tási kifogás és az összes költség viselése iránt is intézkedő határozatot hozzon. Indokok : Nem állitható fel általános szabá­lyul, hogy az ügynöknél történt kifogásolás és rendelkezésre bocsátás az eladóval szemben nem joghatályos, mert bizonyos körben az ügy­nök is meghatalmazottja főnökének s nincs kizárva, hogy meghatalmazása olyan terjedelmű, mely őt kifogásolások és rendelkezésre bocsátó nyilatkozatok átvételére is feljogosítja. Nem lévén vitás, hogy a szóbanforgó vételi ügylet a felperesnek wieni ügynöke M. I. R. utján köttetett meg, akit a felperes a 2. és 3. alatti áruszámlákra vezetett záradékból kitü nőleg a vételár felvételére is megbízott, e tény­állásból folyóan nevezett ügynököt erre az ügy­letre vonatkozóan olyan meghatalmazottnak kell tekinteni, kinél az áru minőség hiánya miatti kifogásolás és rendelkezésre bocsátás az eladóra nézve joghatálylyal volt a vevő részéről előter­jeszthető. Minthogy tehát az alperes állította és bizo­nyítani is kívánta, hogy a szóbanforgó árukat azonnal a megérkezés után M. I. R. ügynök utján a felperesnek minőség hiánya miatt ren­delkezésre bocsátotta: az alperes a bizonyítás­nak minden irányban mellőzésével a kereseti követelésben és járulékaiban nem volt marasz­talható az alsóbiróságok döntésének egyedüli alapjául felhozott abból az okból, hogy az ügy­nöknél való kifogásolás és rendelkezésre bocsá­tás, ha az megtörtént is, a felperesre nem jog­hatályos, az utóbb közvetlenül magánál a fel­peresnél megtett kifogásolás és rendelkezésre bocsátás pedig elkésett, az áru tehát alperes részé­ről kifogás nélkül átvettnek tekintendő. Ugyanezért mindkét alsóbiróság Ítéletét megváltoztatni és az elsőbiróságot a per további érdemében a jelen Ítélet rendelkezésének meg­felelő eljárásra utasítani kellett. Részvénytársaság. 172. Az a körülmény, hogy az alaptökefelemelés czéljából ki­bocsátott uj részvényeket formaliter egy syndikátus vette át, ha ez az átvétel teljesedésbe nem ment, Illetve fiktív­nek jelentkezik, nem \ ehető olybbá, mintha az alaptöke­felemelés sikerre vezetett volna ; miért is ily esetben az illető részvényesnek a befizetett összeg visszatérítendő. (M. irir. Curia 1009/912. sz. — 1913. május 15.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvény ­szék mint, kereskedelmi bíróság : Felperes kere­setével elutasittatik és köteleztetik, hogy al­peresnek 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett 52.000 kor. tőkét; ennek 1907. január hó 1-től járó 5% kamatát és 2031 kor. perköltséget fizessen. Alperes viszonkeresetének többi részé­vel elutasittatik. Indokok: Felperes az 1906. szeptember hó 2 án tartott közgyűlés által elhatározott alap­tőke-felemelés alkalmából átvett 250 drb rész­vényért lefizetett 52.335 kor. visszafizetésére k.ri alperest kötelezni azon az alapon, hogy az alaptőke-felemelés nem sikerült, amennyiben az uj részvények egy nagy része elhelyezhető nem volt. A hivatalból betekintett okmánytári iratok között levő jegyzőkönyv szerint az 1906. szep­tember 2-án tartott közgyűlés az alaptőkének 1,000.000 kor.-ról 5000 drb 200 koronás név­értékű részvény kibocsátásával 2,000.000 kor ra való felemelését határozta el, miként azt külön­ben a 2. sz. a. csatolt aláírásra való felhívás is bizonyítja. Az alaptőke felemelés teljesítettnek csak akkor tekinthető, ha az alaptőkének felemelt része teljesen befizettetett, s az uj alaptőkére vonatkozó alapszabálymódositás a czégjegyzékbe bevezettetett. Addig, mig ez meg nem történt, a rész­vényjegyzők, illetve azok, akik az uj részvények árát kifizették, részvényeseknek nem tekinthe­tők. Mert ezek csak azzal a feltétellel fizették be az uj részvények értékét, hogy az alaptőke tényleg a közgyűlés által elhatározott összegre fog felemeltetni. Amennyiben tehát az alaptőke-felemelés a közgyűlés által elhatározott mértékig nem sike­rül, az meghiúsultnak tekintendő, s a részvény­jegyzők befizetett pénzeiket levonás nélkül visszakövetelhetik. (K. T. 154. ut. bek.) Lényegesen más azonban a helyzet, ha az alaptőke felemelésének keresztül vitele, habár az igazgatóság megállapítható vétkességével a czégbiróságnak bejelentetett s a felemelt alap­tőkére vonatkozó alapszabálymódositás a czég­jegyzékbe bevezettetett. A részvényjegyző befizetése ez által az uj alaptőke részévé válik, s mint ilyen, teljes egé­szében a jóhiszemű harmadiknak, a hitelezőnek felel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom