Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 12. szám - A versenytilalom az angol jogban

12. sz. Kereskedelmi Jog 237 rendelésének gyűjtését földműveseknél a törvényben nyert felhatalmazás erejénél fogva a m. kir. kereskedelmi miniszter csak az alatt a feltétel alatt engedélyezi, ha a megrendelés a községi elöljáróság által a megrendelési vagy szerződési okiraton hitelesíttetik, ez pedig a jelen esetben meg nem történt. Minthogy továbbá az idézett törvény és rendeletben szabályozott megrendelés gyüj ése fogalmát már maga az a tény állapítja meg. hogy az ügylet létrejötte s illetve az arra vonatkozó megrendelés felvétele nem a megrendelést felvett kereskedő telepén történt, ennélfogva az A) alatti kötlevél szerint létrejött ügylet az 1900. évi XXV. t. cz. 4. §-a értelmében hatálytalan mindamellett is, hogy az alperes a megrendelést alkalmilag vette fel, mert a törvény kijátszására vezethetne, ha a törvényben különben sem említett ilyen kivételnek tér engedtetnék. Ugyanazért a m. kir. Curia mindkét első bíróság ítéletének megváltoztatásával helyt adott a felperes keresetének és a felek szerződését hatálytalannak nyilvánítva, ennek következményekép az alperest kötelezte, hogy a hatályát vesztett vétlevelet, melynek birtokában litét alperes nem tagadta, a felperesnek adja vissza és a teljes perveszteség folyományaként az 1868. évi LIV. t.-cz. 251. §-a alapján alperest a per és az evvel egytekintet alá eső sikeres felebbezési költségben marasztalta. Főnök és alkalmazott. 170. A részvénytársaság vezérigazgatója nincs jogosítva az alkalmazottak felmondási idejét saját hatáskörében megállapítani. (M. kir. Curia 686 912. sz. — 1913. ápr. 22.) A budapesti iir. kereskedelmi és váltótörvényszéle : A kereseti követelésnek 600 kor. tőkéből álló részét valódinak kimondja. Indokok: Felperes a közadós által pénztárkezelő tisztviselőül, másszóval pénztárnokul fogadtatván fel, felperest, mint fontosabb teendőkkel megbízott kereskedősegédet az 1884. évi XVII. t.-cz. 92. §. értelmében 3 havi felmondási idő illeti meg. Ezen nem változtat az. hogy felperes a K.-ék elleni bűnügyben megtartott főtárgyaláson, mint arra alperes hivatkozik, ugy vallott, hogy nem pénztárnoki teendőket, hanem a K. G. által reá bízott egyéb teendőket végzett, mert ha a főnök az alkalmazottnak nem képes a felfogadáskor megállapított munkakört adni. ez az alkalmazott jogi helyzetének hátrányára nem szolgálhat Ellenben nem találta a törvényszék bizonyítottnak azt, hogy felperes javára a szolgálati szerződésben a törvényesnél hosszabb : hat havi felmondási idő állapíttatott volna meg. noha ilyen megállapodás esetében a felperes a Cs. T. 60. §. 1. pontja értelmében a csődhitelezői követelések I-ső osztályába való sorozást, csakis a törvényes felmondási időre eső — tehát 3 navi — járandóságára nézve követelhetné ; a többi felmondási időre eső járandóságnak pedig csak a II. osztályába való sorozását kérhetné. Az a körülmény, hogy tanuk szerint a közadós fizetési zavarainak beállta idejében K. G. azzal tagadta meg a 10.000 kor. kifizetését, hogy az felperesnek óvadéka és ugy mikép az állása 6 havi felmondáshoz van kötve, nem fogadható el bizonyítékul arra nézve, hogy a szolgálati szerződésben 6 havi felmondás állapíttatott meg, mert az, hogy K. G. szorongatott helyzetében ilyen kijelentést tett, nem alkalmas arra, hogy abból következtetést lehessen vonni a megállapodás való tartalmára, annál kevésbé, mert a kinevezési okiratban arról, hogy a törvényesnél hosszabb felmondási idő állapíttatott volna meg. szó sincs, felperes azt, hogy 6 havi felmondási idő mellett lépett volna közadós szolgálatába, a K. G. ellen tett feljelentésében maga czáfolja. mert felperes azt ezen perben nem állítja, hogy 6 havi felmondási időre nézve utólag jött létre a megállapodás és mert, ha K. G. utólag, mikor felperes pénzét követelte, 6 havi felmondási időt igért volna is felperesnek, ez az ígéret a közadós részvénytársasággal szemben csak ugy emelkedett volna érvényre, ha ahhoz az igazgatóság hozzájárult volna, erre azonban semmi adat nincs. M. Tcir. Curia : A másodbiróság Ítéletének a felperes követelését az elsöbiróság által megítélt 600 koronán felül további 600 koronában megállapító részében megváltoztatja és az elsőbíróság ítéletét hagyja helyben, egyéb részében azonban a másodbiróság ítéletét hagyja helyben. Indokok : A másodbiróság Ítéletének részbeni megváltoztatásával egészben az elsöbiróság ítéletét az abban foglalt indokokból és azért hagyta helyben, mert valamely részvénytársaság vezérigazgatója már állásánál fogva nem lévén feljogosítottnak tekintendő arra, hogy az alkalmazottakal felmondási idejük meghatározására nézve megállapodjék, minthogy a felperes azt nem bizonyította, hogy K. G. az alperes társaság igazgatósága által a vitatott 6 havi felmondási idő megállapítására felhatalmazást nyert volna, az elsöbiróság helyesen utasította el a felperest három havi törvényes felmondási időn tuli időre járó illetményei iránti keresetével, miért is e részben a másodbiróság ítéletének megváltoztatásával az elsöbiróság Ítéletét kellett helybenhagyni. Egyebekben azonban a kir. Curia másodbiróság ítéletét a benne foglalt és az alsóbiróság Ítéletéből átvett indokok alapján helyben hagyta,