Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 12. szám - A versenytilalom az angol jogban

236 Kereskedelmi Jog 12. 82. alatt olyant lehet csak érteni, ami a kölcsönszerződés tartama alatt késedelmes, vagy nem szerződésszerű teljesítésért fizetendő és igy a hitelezőnek végeredményében mégis csak a kölcsönzött összeg használatáért a kamattal együtt jár. A kérdés már most az, hogy a szérződésben kikötött storno-dij a törvényben emiitett „mindennemű melléktartozás" fogalma alá vonható-e ? és ez a kérdés azon fordul meg, vájjon a storno-di jat a kamat jogi természetével biró tartozásnak kell e minősiteni, vagy sem ? A 3torno-dij hosszabb lejáratú kölcsönöknél a hitelezőt érhető hátrány elhárítása czéljából arra az esetre kikötött dij, ha az adós a kölcsönösszeget a kikötött szerződési idő lejárta előtt fizeti vissza. Az tehát nem képez a kölcsönadott összeg használatáért az adós által a hitelezőnek nyújtott ellenértéket és nem is a kölcsönszerződés fennállásának tartama alatt és a kamat mellett fizetendő, hanem éppen ellenkezőleg: a storno dij csak akkor illeti meg a hitelezőt, amikor kölcsönadott tőkéje után kamatot már nem igényelhet és igy a kamat jogi természetével biró és a kölcsönvett tőke használatáért járó teljesítménynek semmi esetre sem tekinthető, amiből következik, hogy a storno-dij nem vonható az 1877. évi VIII. t.-cz. 2 §-ában említett azok közé a melléktartozások közé, amelyeket a kamat legmagasabb össze góbé be kell számítani. Az 1877. évi VIII. t.-cz. 4. §-ában foglalt az a rendelkezés tehát, hogy a biró 8%-nál magasabb kamatot meg nem állapithat, nem állhat útjában annak, hogy a szerződésileg kikötötr storno dij a kamatra és egyéb mellékjárulékokra való tekintet nélkül megítéltessék. Mindezeknél fogva a rendelkező rész értelmében kellett határozni. Magától értetődik, hogy ez a döntvény nem érinti azt a kérdést, hogy adott esetben a storno-dij, ennek tulmagas voltánál fogva esetleg mérsékelhető e ? 168. A vendéglős kereskedő. (M. kir. Curia 807/912. sz. — 1913. márczius 11.) A budapesti Jcir. Ítélőtábla : A semmiségi panasznak helyet nem adva, az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja, annyiban, amennyiben az elsőbiróság illetékességét megállapította. Indokok: Az elsőbiróság helyesen állapította meg a saját tárgyi illetékességét, Ítéletének ide vonatkozó indokai alapján és azért, mert a vendéglős (trattore) a K. T. 258. §. 1. pontja alá tartozó ügyletek kötésével iparszerüen foglalkozik és igy a K. T. 3. §-a értelmében kereskedő, továbbá mert a kereseti számlákban foglalt áruk mennyiségéből arra kell következtetni, hogy az áruk a vendéglő-üzlet czóljaira, illetve a vendéglő üzlethez tartozó tárgyak festésére és javítására szolgáltak, amit különben alperes az első bíróság előtti tárgyaláson nem is vont kétségbe és végül, mert felperes is kereskedő lévén, a jelen per az 1853. évi febr. 16 i illetékességi szabályzat 55. §. 3. pontja értelmében a kereskedelmi bíróság tárgyi illetékessége alá tartozik. M. kir. Curia: A semmiségi panaszt elveti, a rendkívüli felülvizsgálati kérelemnek pedig helyt nem ad. Indokok: Az elsőbirósági Ítéleteknek a bírósági hatáskör kérdésére nézve felhozott indokai helyesek és igy az ideigl. perrendtartás 339. §. esete fenn nem forogván, a kir. Curia a semmiségi panaszt elvetette. Az ügy érdemében pedig a rendkívüli felülvizsgálati kérelemnek azért nem adott helyet, mert az alsóbiróságok ítéleteik rendelkezőindokai alapján helyesen állapították meg, hogy a szóbanforgó vételügylet kereskedelmi ügyletnek tekintendő és igy a kereskedelmi törvény rendelkezéseit helyesen alkalmazták. Megrendelés gyűjtés. 169. A megrendelések törvényileg tiltott gyűjtésének fogalmát megállapítja már az is, hogy az eladó nem a telepe helyén kötötte meg az ügyletet (M. kir. Curia 293/1912. sz. — 1912 nov. 21.) M. kir. Curia: Mindkét alsó bíróság ítéletét megváltoztatja, felperes keresetének helyt ad, a peres felek között Ferenczhalmon 1910. november hó 28-án egy aratógép adásvétele tárgyában az A) a. megrendelő levél szerint létrejött vételi szerződést hatálytalannak mondja ki és végrehajtás terhével kötelezi az alperest, hogy a hatálytalannak kimondott ügyletről kiállított eredeti vétlevelet a felperesnek 15 nap alatt adja vissza, továbbá, hogy 199 kor. 60 fillér perköltséget, valamint az ezuttali felebbezésért 50 kor. 60 fillért 15 nap alatt végrehajtás terhével fizessen. Nem vitás, hogy a peres felek között Ferenczhalmon 1910. november 28-án egy aratógép adásvétele tárgyában szerződés jött létre, mely ügyletre vonatkozó megrendelést az alperes, akinek mint gépkereskedőnek üzleti telepe Gyertyámoson van, a felperes lakóhelyén Ferenczhalmon vette fel Himon Ádámtól, mint felperes megbízottjától. Nem vitás az sem, hogy a felperes földmives gazdálkodó, aminek magát a keresetben megjelölte. Minthogy az 1900. évi XXV. t.-cz. végrehajtása tárgyában 27.483/1901. sz. alatt kibocsátott kereskedelemügyi miniszteri rendelet 6. §-ának 4. pontja értelmében aratógépek meg-