Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 12. szám - A versenytilalom az angol jogban

12. n. Kere L HAZAI JOGGYAKORLAT. Általános. 167. Ha hosszabb lejáratú kölcsönnek idöelotti visszafizetése esetere a kamatokon felül kártalanítási fstornO' díjfizetése is kiköttetett : a kártalanítási dij. amennyiben az a kikötött kamattal es egyéb járulekokkal együtt a 8* .-ot egeszbrn vagy részben meghaladja, a kamattal és egyéb járulekok­kal együtt S" o-ot meghaladó részében az 1S77. évi VIII. t.-cz. 2. es i.. valamint az 1SS3. évi XXV. t -cz. 21 §-anak rendelkezésére tekintettel biroilag megítélhető e ? (A dönt­vény alapjául a következő ügyek szolgáltak: L G. 199 901., G. 285/1912., 4491 906. P., 7805/907. P. és 5802/911. P. sz. cuTiai határozatok és a pozsonyi kir. ítélőtáblának 1912. G. 20. sz. határozata. A m. kir. Curia jogegységi tanácsának L számú polgári döntvénye. 1913. május 19.) 11. kir. Curia : Ha hosszabb lejáratú köl­csönnek időelötti visszafizetése esetére a ka­matokon felül kártalanítási (storno) dij fizetése is kiköttetett: a kártalanítási dij. amennyiben az a kikötött kamattal és egyéb járulékokkal együtt a 8 o-ot egészben vagy részben meg is haladja, a kamattal és egyéb járulékokkal együtt 8°/o-ot meghaladó részében bíróilag megítélhető. Indokolás : Az elvi döntés alapjául a követ­kező tényállás szolgá't : Az uzsora-törvények eltörléséről intézkedő 186S. évi XXXI. t. cz. életbeléptetése utáD a törvényhozás e kamat korlátozását szükséges­nek találván : keletkez'ek az 1877. évi VIII. és az 1883. évi XXV. törvényczikkek. Ezek a tör­vények a követelhető és megítélhető legmaga­sabb kamatot 8%-ban állapítván meg: ezzel szemben hosszabb lejáratú kölcsönöknél arra az esetre, ha a kölcsön a kikötött idő előtt visszafizettetik. — a visszafizetéskor esedékes kártalanítási (storno) dij köttetik ki. Ez a kár­talanítási dij az egyéb járulékokkal együtt a legtöbb esetben 8°/o-ot meghaladván, abban a a kérdésben, hogy a kártalanítási dij a tőke 8° o-án felül is jogszerűen követelhető és meg­itélhető-e ? ellentétes elvi alapokon nyugvó ha­tározatok keletkeztek. Azt a kérdést, hogy a kölcsönösség után a bíróságok minő járulékokat és mily mérvben ítélhetnek meg. hazai jogunkban az 1877. évi VIII. t.-cz.. illetőleg ennek az 1883 évi XXV. t.-cz. 21. §ával hatályában fentartott 2 és 4. §-a szabályozza. Az 1877. évi VIII. t.-cz. — mint az czimé ben is kifejezésre van juttatva — az 1877. évi VIII. t.-cz. módosítását tárgyazza. ez utóbb hi­vatkozott törvény pedig az uzsoratörvények el­törléséről intézkedik, még pedig akként, hogy régebbi törvényeinkkel (az 1715. évi LI. tcz., az 1723. évi CXX. t.-cz.. az 1802. évi XXI. t.-cz.) ellentétben, a szerződéses kamatlábra vonatkozó fennállott korlátozást megszüntette és kedelmi Jog 235 megengedte, hogy a kamatlábat a szerződő felek írásbeli szerződéssel tetszésük szerint állapít­hatják meg. Ezt az intézkedést módosította az 1877. évi VIII. t.-cz. 4. §-ában foglalt azzal a rendel­kezéssel, hogy a biró 8°/o-nal magasabb kama­tot meg nem Ítélhet. Ezeknek az egybeveiéseből nyilváuvaló, hogy a törvényhozás az 1877. évi VIII. t.-cz. megalkotásával azt a közgazdasági és szocziális érdeket kívánta megóvni, hogy a kölcsönvevő a kölcsönbe adott összeg fejében a kölcsönadó által kizsákmányolható ne legyen és hogy a kölcsönadó bírói segélylyel ne juthasson a köl­csönadott összegért nagyobb haszonhoz, mint amennyit a törvényhozás a szeme előtt lebegett czél érdekében kamat fejében szedni iörvényi­leg megengedhetőnek talál. Xyilván ezt a czélt szolgálja az 1877. évi VIII. t.-cz. 2. §-a is, amennyiben akként ren­delkezik, hogy kamat alatt nemcsak a pénz­ben fizetendő minden melléktartozás értetik, hanem bármely dolog vagy haszon, melynek adására vagy teljesítésére az adós a hitelező részére a tőke visszafizetésen kivül kötelezett­séget vállal és hogy a kamatnak 8°/o-ban meg­határozott legmagasabb összegébe a kötbér, üzleti dij, megtérítési összeg és mindennemű melléktartozás is hozzászámitandó. A most idézett törvény 2. és 4. §-ának egybevetéséből, a törvényhozó által használt szavak köaönséges értelmét és egymásra való vonatkozását, valamint a törvény alkotásának fentebb jelzett czélzatát figyelembe véve kétség­telenné válik, hogy a törvényben mindig a töke után fizetendő kamat mellett emiitett és a tör­vény 2. §-ának második bekezdésében külön is részletezett czimeken alapuló fizetések és min­den melléktartozas alatt a kamat jogi természe­tével biró fizetéseket kell érteni, vagyis, olya­nokat, 8mik ép ugy. mint a tőkéhez viszonyítva rendszerint százalékokban meghatározott kamat, habár nem is ilyen százalékokban kifejezésre jutó összegben, de még;s a tőkének az adós által való használatáért és arra az időre fizet­tetnek, amig a töke az adós használatában marad és igy a kamattal együtt a kölcsönzés­nek az adós által a hitelező részére nyújtott ellenértékét képezik. Erre utal az is, hogy az 1877. évi VIII. t.-cz 2. §-ának második bekezdésében példa­szerűen felhozott czimeken alapuló fizetések közül az üzleti dij és megtérítési összeg szintén a tőke használatának tartama alatt fizetendő járulékot képez és mint ilyen a kamathoz csat­lakozik. De ilyennek kell tekinteni az idézett tör­vényhelyen külön említett kötbért is, mert a törvénynek abból a szövegéből, hogy a kötbért a kamat és a kétségtelenül kamat természetű mellékjárulékok között sorolja fel, arra kell ok­szerűen következtetni, hogy az itt említett kötbér

Next

/
Oldalképek
Tartalom