Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 12. szám - A budapesti árutőzsdei szokások. [4. r.]

12 SZ. A budapesti árutőzsdei szokások,' Irta : dr. Wilhelm Károly, tőzsdei jogügyi titkár. (Befejező közlemény.) A szokások VII. fejezete a késedelemről szól. Az erre vonatkozó szabályok a kereskedelmi törvény vonatkozó intézkedéseitől főleg abban különböznek, hogy a szokások szerint kötött minden ügylet záros határidőre kötöttnek, fix ügyletnek tekintendő, s igy utólagos teljesítési határidő engedélyezése nem kötelező, másrészt, hogy az eladó átadási és a vevő át vételi késedelme, illetőleg a késedelem következményei között kü önbség nincs. A szokások csak szerződéshez hü felet és szerződéstszegő felet ismernek, tekintet nélkül arra, hogy eladó vagy vevő-e a késedelmes fél. Az átadási és átvételi késedelemnek ily módon való egységes szabályozása a forgalom érdekeinek jobban felel meg. mint az a distinktió, amelyet a K. T. 351. és 353. §-a: s az ezzel kapcsolatos intézkedések tesznek. A szokások 65. §-a szerint az átadásban vagy átvételben beállott késedelem esetén a szerződéshez hü fél vagy a teljesítést és a kesede.emb51 ered:- kár megtérítését követelheti, vagy az ügylettől elállhat, mint ha az meg sem köttetett volna, vagy a késedelmes fél rovására az árut megvehet', illetőleg eladatja és az ekként felmerült kára megtérítését követelheti, végül követelheti a teljesítés helyén és idejében, a szerződési ár és az átlagos piaczi. illetőleg tőzsdei ár közt mutatkozó különbözet, vaiamint egyéb kára megtérítését. Ezen jogok közül a szerződéshez hü fél szabadon választhat, de a megtörtént választástól eltérni csak az esetben lehet (67. §.), ha a szerződéshez hü fél a szerződés teljesítésére menő igényét kellő módon fentartotta. s a teljesítésre egyúttal 14 napot meg nem haladó határidőt tüz és ennek illetőleg amennyiben ilyen határidő nem tüzetett. 14 napnak eltelte után újólag választ a 65 §-ban felsorolt jogok közül s a késedelmes felet az ujabbi választásról legkésőbb az ujabb késedelmet követő hétköznapon értesíti. Az értesítés elmulasztása esetén csak a teljesítés és a késedelemből eredő kár megtérítése követelhető. A késedelemből folyó jogok közül csak a 6ő. §. a) pontján alapuló, vagyis a teljesítésre *) Lásd az előző közleményeket a K. J. 1913. 6, 5., 10. számaiban. és a késedelemből eredő kár megtérítésére menő igény érvényesítéséhez szükséges óvás. Ez a rendelkezés összevág a K. T. 355. §-ával. amely szerint fix ügyleteknél a szerződés teljesítését csak akkor lehet követelni, ha az, aki a szerződés teljesítéséhez ragaszkodni kiván, erről a másik felet azonnal értesiti. A szokások 66. §-a szerint a teljesítésre menő igény csak az esetben érvényesíthető, ha a szerződéshez hü fél a késedelmes felet legkésőbb a késedelem beálltát követő hétköznapon ajánlott levélben vagy a tőzsde titkári hivatala által felveendő óvás utján értesíti arról, hogy a szerződés teljesítéséhez ragaszkodik. A szokások a késedelem esetén gyakorolható igényeknek kereseti érvényesítésére rövid elévülési határidőket állapítanak meg, abból a felfogásból indulva ki, hogy a késedelmes felet sem szabad túlságosai hosszú ideig bizonytalanságban hagyni afelől, hogy a szerződéshez hü fél vele szemben támaszt e a késedelemből folyólag igényt. Ez okból a szokások 69. §-a kimondja, hogy a teljesítésre és a késedelemből eredő kár megtérítésére irányuló igény elenyészik, ha azt a fél a szerződésszerű, illetőleg ujabb teljesítési határidő (67. §.) lejáratát követő 30 nap alatt birói uton nem érvényesiti. Ez a 30 napos elévülési határidő a 14 napban maximáisan meghatározott utólagos teljesítési határidő kitűzésével 44 napra hosszabbodhatik, mig a 65. §. c) pontja szerint fedezeti vétel vagy végrehajtási eladás alapján támadó és a 65. § d) pontja szerint a szerződési ár és a teljesítés idején és helyén létező piaczi, illetőleg tőzsdei ár között mutatkozó különbözet érvényesítésére a 70. §. által megszabott 90 napos elévülési határidő meg nem hosszabbítható és amennyiben a késedelem beálltakor a szerződéshez hü fél utólagos teljesítési határidőt tüz is ki, s ennek lejártakor a fennebbi módon választási jogát gyakorolja is, az elévülésre megállapított 90 nap mégis a késedelem beálltától, iiletőleg a szerződésszerű teljesítési határidő lejáratától számítódik. Ha tehát például egy június végén lejáró szerződésnél az eladó a késedelmes féllel szemben július 1 én a teljesítésre menő igényét tartja fenn s az utólagos teljesítésre pld. 8 napi határidőt engedélyez, amely 8 nap lejárata után a 67. §. értelmében választási jogát újólag gyakorolva többé nem a szerződés teljesítését, hanem a 65. §. c) és d) pontjain alapuló igénynek vala-