Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 12. szám - A kereskedelmi ügyletekből eredő perek és az uj polgári perrendtartás

Kereskedelmi Jog 12. sz. nézve fennálló szabályoknak megsértéséből felmerülő kártérítési keresetek, valamint a szabadalmi törvény 19. és 58. §-aiban emiitett kártérítési perek. (3269/1881. sz. rend. 6. §. 12. p. és 1895 : XXXVII. t.-cz 59. §. 1912 : LV. t.-cz. 6. §.) 15. A K. T. 260. és 261. §-aiban felsorolt kereskedelmi ügyletekből felmerülő keresetek. Mindezen ügyek önmagukban véve nem oly fontosak, hogy csekélyebb (2500 koronán aluli) érték mellett elsőfokon a törvényszéken, felebbvitelben pedig a kir. ítélőtáblán és a kir. Curián nyerjenek elintézést. Sok visszásságra vezetett, költségeket és bajokat okozott pl. az, hogy a szövetkezeteknek tagjaik elleni, többnyire csekély értékű perei, az éitékre való tekintet nélkül, a törvényszékek hatáskörébe tartoznék. Megnyugvással fogja mindenki logadni, h gy ezen pereket a 2500 K.-ás értékhatáron belül a Pp. a járásbíróság hatáskörébe utalta. Épp ugy teljesen indokolt az is, hogy a többi kereskedelmi társaságnak, a közkereseíi, a betéti és részvénytársaságnak tagjai elleni perei a járíisbirósági értékhatáron belül a járásbíróság hatáskörébe utaltassanak. Ad III. A törvényszék hatáskörébe tartoznak tekintet nélkül az értékre: 1. Azok a perek, amelyeknek tárgya a kereskedelmi czég használásának a joga, továbbá a kereskedelmi czég jogosulatlan használásából származó kártérítési perek az ilyen czéghasználás által jogaikban sértettek és a czéget jogosulatlanul használók között. (Pp. 2. §. 4. p., 3269/1881. sz. rend. 6. §. 2. p.) 2. Azok a perek, amelyeket a közkereseti vagy betéti társaság tagjai a társaság feloszlatása, egyes tag kizárása, a képviseleti jog vagy az üzletvezetési megbízás visszavonása, vagy az ellenőrzési jo^ érvényesítésére indítanak; továbbá azok a psrek, melyeket a tag magánhitelezője a társaság feloszlatása végett indít. (Pp 2. §. 5. p., 3269/1881. sz. rend. 6. § 3. p.) 3. A részvénytársaság vagy a szövetkezet közgyűlési határozatának megtámadása iránt indított perek. (Pp. 2. §. 6. p.) 4. A szabadalom tulajdonjoga iránti perek — az öröklési vitás kérdések kivételével — a szabadalmakra vonatkozó vitás kérdések, amelyek a szabadalmi törvény szerint a szabadalmi hatóságok hatáskörébe utalva nincsenek. (1895 : XXXVII. t.-cz. 59. §.) Ezen perek eddigelé is a törvényszék hatás! őrébe tartoztak, rendszerint nagyobb fontossággal és jelentőséggel birnak, tehát már ezért is és minthogy ezeknél a perlárgy értékét meghatározni sokszor nagyon nehéz, sőt gyakran lehetetlen is, indokolt, hogy továbbra is a törvényszéki hatáskörben hagyassanak. Ad IV. A járásbíróság hatáskörébe tartoznak, tekintet nélkül az értékre az iparhatóságtól (1884 : XVII. t.-cz. 176. § ) illetve a békéltető bizottságtól a „törvény rer des útjára" terelt perek. Az ezen ügyekben megkívánt gyorsaság és az a körülmény, hogy az ügyek közelfekvő bírósághoz jussanak, indokolja, hogy tekintet nélkül az értékre, a járásbíróság hatáskörébe tartozzanak. Ezek a perek harmadfokban -2500 K értékig a kir. ítélőtáblához, 2500 K értéken felül pedig a kir. Curiához felvihetők, ez tehát elég biztosítékot nyújt az alapos elbírálásra. (1912 : LIV. t.-cz. 26. §.) A 3269/1881. sz. rend. 8. §-a szerint a 6. §. 2., 5., 6. és 7. pontjaiban felsorolt perek (alkalmi egyesülések részeseinek egymásközti pereit kivéve) kizárólag azon törvényszéknek illetősége alá tartoznak, amelynél az illető czég bejegyeztetett, vagy amennyiben a czégjegyzés elmulasztatott, amelynél a czég bejegyzendő lett volna. Ezen perekben a most említett illetékességtől eltérésnek helye nincs, a bíróság e felett hivatalból tartozik őrködni. A Pp. 1. §. 2. a) pontja és illetve a 45. §. alapján megengedi, hogy az I., II. alatti perekben a felek a törvényszékek helyett az általuk szabadon választandó bármely járásbirósági hatáskörnek, illetve illetékességnek vethetik alá magukat. Csupán a III. és IV. alatti perekre vonatkozólag van a kizárólagos illetékesség megállapítva. Ugyanis a Pp. 33. §-a rendeli, hogy a 2. §. 4., 5. és 6. pontjában felsorolt perek, kizárólag annak a bíróságnak az illetékességéhez tartoznak, amelynél az illető czég bejegyeztetett. Ezen illetékességi szabályozás nagyjában megfelel a mai jognak (3269/1881. rend. 8. §.) de mégis azzal a különbséggel, hogy a részvénytársaságok és a szövetkezetek pereire a a czégbiróságnak kizárólagos illetékességét nem tartja indokoltnak. Egy más alkalommal foglalkozni fogunk a kereskedelmi ügyletekből eredő perek illetékességének szabályaival.