Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 11. szám - A belga uj részvényjogi törvény

11. st. jáig e rövid használat folytán pedig rájuk nézve, kik a ruhákat megtartották, számbavehető, de főleg oly értékcsökkenés, mely a podgyászkésés miatt felperes nevezett jogelődeinek a vasút által fizetett 30 korona szabványozott kártérítést meghaladná — rendes körülmények között fel nem merülhetett; és mert felperes kijelentette ugyan végiratában, hogy ő a beszerzésére fordított kiadás megtérítése ellenében kész a beszerzett ruhada abokat alperes rendelkezésére bocsátani, de ez nem volt figyelembe vehető, mert alperes vasutvállalat ezt az ajánlatot saját károsodása nélkül csak akkor volt volna köteles elfogadni, ha azok a ruhák a rendelkezésre bocsátás idejében is képviselték volna azt az értéket, melylyel a podgyász kiszolgáltatásakor bírtak, azt azonban arra való tekintettel, hogy a végiratbeli rendelkezésre bocsátás a podgyász kiszolgáltatásánál csaknem két évvel később történt a divatnak és viselés nélkül is avulásnak alá vetett szóbanforgó női és férfi ruhanemüeknél a dolog természete szerint kizártnak kellett venni. M. kir. Cwia: A másodbiróság ítéletét az alperest fizetésre kötelező nem felebbezett ré szében nem érinti, felebbezett egyéb részében pedig a benne felhozott és felhívott indokok alapján helybenhagyja. Védjegy. 163. A védjegyen alapuló jogok gyakorlásának belföldi képviselethez való kötöttsége. A vonatkozó törvényi rendelkezés értelmezése. A képviseleti kényszer a sértett inditványi jogát és annak más képviselő utján való gyakorolhatását nem érinti. (M. kir. Curia jogegységi tanácsa: 1779/313. sz.— 1913. márcz. 7 ) M. kir. Curia: A koronaügyész perorvoslata alaposnak találtatván, kimondatik, hogy a védjegyek oltalmáról szóló 1890: II. t.-cz. módosításáról és kiegészítéséről alkotott 1895 : XLl. t.-cz 5. §-ában foglalt az a szabály, mely szerint azon külföldi, kinek czéga az országban bejegyezve nincs, csak azon esetben érvényesítheti az idézett törvények alapján jogait, ha megfelelően meghatalmazott képviselőt nevez, ki a magyar korona területén, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokban vagy Bosznia és Herczegovinában állandó lakással bir és akinek neve és lakása az 1895: XLI. t.cz. 5. §-ának harmadik bekezdése értelmében a lajstromozó hatóságnál, a védjegylajstromba leendő feljegyzés végett, bejelentendő, nem kor látozza a sértett fél részére a Btk. 113. § ában, valamint a BP. 41. és 47. §-aiban biztosított azokat a jogokat, melyeknél fogva a magáninditvány előterjesztésére a sértett jogosult, aki az 1895: XLI. t.-cz. 8. és 9. §-aiban körülirt kihágások esetében mint főmagánvádló, a kir. ügyészségnek a vád képviseletére való előleges felhívása nélkül vádat emelhet és aki mindazoknál az eljárási cselekményeknél, amelyekre nem személyes megjelenés kötelezettségével van idézve, ügyvéddel képviseltetheti magát. Kimondatik továbbá, hogy ezeknek a jogoknak az 1895 : XLI. t.-cz. 5. §-ában megjelölt külföldi czég részéről való gyakorlása nem köthető akhoz a feltételhez, hogy a czégnek a bünperben eljáró képviselője a védjegylajstromba bejegyzett meghatalmazottjával azonos legyen. Megsértette tehát a temesvári kir. törvényszéki ítélettel annyiban, amennyiben vádlottakat a F. B. & Comp. czég magánvádló által az 1895 : XLI. t.-cz. 8. §-ában körülirt védjegybitorlás kihágása miatt ellenük emelt vád alól abból az okból mentette fel, mert a nevezett magánvádló czége az országban bejegyezve nincs, annak a magyar korona területén lakó meghatalmazott képviselőjeként a védjegy! astromban 1911 évi márczius hó 16-ig N. N. ügyvéd volt bejegyezve; az 1911. évi február hó 24-én és 25 én tett feijelentéseket ellenjegyző ügyvéd pedig csak az 1911. évi márczius hó 16 án beadott kérvény alapján jegyeztetett be a védjegylajstromba, mint a magánvádló meghatalmazott képviselője; a magánvádlót tehát joghatálylyal csak márczius hó 16-tól kezdve képviselhette; s mert ezekhez képest, minthogy 1910. évi november 28-tól, mint attól az időponttól számítva, melyben az elkövetett kihágás a sértett tudomására jutott, 1911. évi márczius hó 16-ig több mint a Btk. 112. §-ában megállapított három havi határidő telt el, a magáninditvány hiányánál fogva, a bűnvádi eljárás megindítását kizáró ok forog fenn. Jelen határozat a felekre nem bir hatálylyal. Indokok: A F. F. B. & Comp. e—i (németországi) bejegyzett czég a temesvári kir. járásbíróságnál 1911. évi február hó 24. és 25 én 369., 370. és 372. számok alatt beadott háromrendü bűnvádi feljelentésében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában vádat emelt W. S. S. temesvári gyógyszerész, mint az „Arany kereszthez" czimzett gyógyszertár tulajdonosa, K. J., mint az „Irgalmasok gyógyszertárához" czimzett gyógyszertár gondnoka és B. E. temesvári gyógyszerész, mint a „Szentháromságához czimzett gyógyszertár tulajdonosa ellen az 1895: XLI. t.-cz. 8. §-ában körülirt védjegybitoilás kihágása miatt azon az alapon, hogy nevezett gyógyszerészek gyógyszertáraikban 1910. évi november hó 25., 26., 27., 28. és 29. napján „aspirin" nevü gyógyszert rendelő orvosi vevényekre nem a feljelentő ilyen nevü készítményét, hanem a feljelentő által bemutatott dobozokban foglalt, vegyileg azonos összetételű, de olcsóbban beszerezhető, „acetylsalycilsav" gyógyárut szolgáltatván ki, a dobozokat mégis „aspirin" jelzéssel látták el s ekként a feljelentő részére belajstromozott és ennélfogva annak kizárólagos használati jogát képező *as-