Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 1. szám - Felszámolás alatt levő közkereseti társaságból tag kizárható e?

Kereskedelmi Jog De ugy hisszük, hogy a kir. Curia alkalomadtán nem fog elzárkózni attól, hogy előbbi döntéseit uj megfontolás tárgyává tegye és előbbi álláspontját revisió alá véve, más irányt fog követni, különösen oly esetben, midőn virágzó üzlet és vele nagy vagyon még meg lesz menthető az elenyészéstől. A 103. §. ugyanis tényleg „a többi tagok" egyetértő indítványáról szól ugyan. Azonban azt hiszem, hogy nincs semmi elfogadható ok arra, hogy azt szószerint vegyük; a törvény sok helyen beszél többes számban, más helyen pedig egyes számban, anélkül, hogy arra különös súlyt helyezne. A szószerinti magyarázatnak csak akkor lehetne helye, ha a törvény itt a többes számot az egyes számmal való szembehelyezése okából, tehát a többes számnak különös hangsúlyozása czéljából használná. Ez azonban itt nem forog fenn. Az az érv pedig, hogy a 103. §. a 100. §. alóli kivételt statuálna, szintén nem helyt álló, mert a 100 §. a társaság feloszlás eseteit tárgyalja, a 103. §. részben szintén ezt tárgyalja, mert a bíróság a tag kizárása helyett a társaság feloszlását is kimondhatja. Ehez járul még egy másik rendelkezése a kereskedelmi tőrvényünknek. A 15. §. szerint ugyanis, ha valaki fennálló kereseti üzletből kilép, az eredeti czég e változás daczára azontúl is használható, kivéve, ha a kilépettnek neve a czégben előfordul, mely esetben annak beleegyezése szükséges, végül szószerint azt mondja a §. „ugyanaz áll oly esetben is, midőn a társaság csak két személyből áll és azok egyike a társaságból kilép." A mi már „kilépés" esetén áll, hogy t. i. a benmaradt tag folytatja az eddigi társas czég alatt az üzletet, miért ne legyen lehetséges indokolt kizárás esetén? Azt hiszem, hogy ily esetben is nyugodtan alkalmazhatják a 103. §-t. Örömmel utalhatunk arra, hogy a jogirodalmunk is azt az irányt látszik követni, mert Nagy Ferencz is abban a véleményben van, hogy két tagu közkereseti társaságból is az egyik tag törvényes kizárási ok fenforgása esetén kizárható.8) A másik megoldandó kérdés az, vajon kereskedelmi törvényünk szerint oly közkereseti társaságból, mely felszámolás alatt áll, tag kizárásának egyáltalában van-e helye, tekintet nélkül a társasági tagok számára? 3) Dr. Nagy Ferencz : A magyar kereskedelmi jog kézikönyve, VI. kiad. I. köt. 284. 1. 1. sz. Mindenek előtt megjegyzendő, hogy a törvény erre nézve nem tartalmaz semmi rendelkezést ; sem judikaturánk, sem jogirodalmunk ezzel a kérdéssel nem foglalkozott. Azt lehetne a kereset elutasítása indokául felhozni — a mint a Reichsgericht tényleg fel is hozza — hogy csak fennálló társaságból lehet valakit kizárni, felszámolás pedig mindig feloszlott társaságnál fordul elő. A kereskedelmi törvény 108. §. tényleg ugy szól, hogy „a társaság feloszlása után" felszámolásnak van helye. A törvény e világos szavai daczára azonban azt hisszük, hogy e kérdés még sem egyszerű. A felszámolás alatt álló társaság mégis csak társaság, már pedig, ha tényleg feloszlott volna, akkor már fogalmilag sem lehetne társaság. A feloszlás daczára és felszámolás daczára mégis csak társaság, természetesen korlátolva a felszámolás czélja által. Tisztázandó ezért mindenek előtt az a kérdés, hogy a felszámolásnak mi a jogi lényege és tartalma? Megjegyezve azt, hogy a közkereseti társaságnál a felszámolás — eltérőleg a részvénytársaság fejszámolásától — nem kötelező, azaz a tagok megállapodhatnak a lebonyolításnak más módjában, kiemelendő, hogy a felszámolásnak tartalmát az képezi, hogy közös számlára, a közkereseti társaság nevében a folyó ügyletek, befejeztetnek, a társaság kötelezettségei teljesíttetnek, a követelések behajtatnak és a vagyon pénzzé tétetik. Ebből következik a felszámolásnak a jogi lényege,4) hogy t. i. a társaságnak produktív tevékenysége megszűnik. A személyegyesülés, a társaság jogi természete és a társaság vagyona mint ilyen fenmarad; csak a társaság szervezetében áll be változás. A vagyon, habár a társaság „feloszlása" előfeltétele a felszámolásnak, nem oszlik fel annyi részre, a hány tag van, a vagyon a felszámolási stádiumban is társasági vagyonnak marad. Figyelmet érdemel továbbá, hogy a felszámolási állapot nem eredményezi a társasági tartozások időelőtti lejártát, a szolgálati szerződések a felszámolás folytán nem szűnnek meg ipso jure; a felszámolási folyamat alatt — ha szükségesnek mutatkozik — uj alkalmazottak 4) Staub, Kommentár zum Handelsgesetzbuch I. köt. I 542. 1.