Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 1. szám - A csödmegtámadási jog tartalma

1. u. felfogadhatók, sőt kölcsönügyletek is köthetők. A felszámolás a tagok egyetenieges felelősségét nem érinti. Mindezekből a felszámolás lényege most már elég világosan á l elöltünk, vagyis a felszámolás alatt álló társaság csak látszólag feloszlott, de tényleg 'étező és működő társaság. A társaság jogi személyiségét mindeddig fennállónak kell tekinteni, mig a felszámolást be nem fejezték. A társaság a felszámolás alatt is alpjában véve megmarad, a mi volt.5) Ezekből aggály nélkül levonható az a következtetés, hogy a felszámolás a tagok által be is szüntethető és az üz'et tovább folytatható,6) ez nem uj társaságnak alapítása, mert hisz a régi még létezik. A törvény erről ugyan nem rendelkezik, de ezt nem is tiltja. Ennek a felfogásnak közgazdaságilag mindenesetre nagy jelentősége van, mert pl. jobb konjunktúrák beállta után nagy értékek megmenthetők, a régi üzlet a régi czég alatt tovább folytatható, a mi magában véve gyakran nagy vagyont képez. Ha már a felszámolási stádiumban lehetséges, az üzletet és a benne rejlő értékeket egy vagy több tag részére megmenteni, nircs ok a felszámolási stádiumban a kizárási keresetet elutasítani abból az okból, hogy a társaság felszámolás alatt áll Ily ér'elemben már nyilvánultak is vélemények, melyek mindenesetre figyelmet érdemelnek.7) Figy- Imet annál is inkább érdemei ez a felfogás, mert törvénynyel nem ellenkezik ; nem lehet mondani, hogy az ily felfogást kifejezésre juttató bírósági határozat contra legem volna, sőt miután nem lehet feladata a bíróságnak positiv törvényes rendelkezés hiánya miatt ugy határozni, hogy az által nagy értékek megsemmisüljenek, ily határozat csak helyeselhető volna. Megjegyeztük, miszerint természetes is, hogy ez a felfogás nem minden esetnél alkalmazandó, hanem mindig a fenforgó körülményekhez képest kell a bíróságnak eljárnia és döntenie. Gyakran nem is lesz értelme és czélja annak, hogy a tag kizáracsek és a benmaradó tag által folytattassék az üzlet, ha az pl. már ugyszólva amúgy is tönkre ment és nincs mit 6) Dr. Nagy Ferencz id. m. £86—287. 1. 8) Staub id. m. 496. 1. T) Flechtheim, Jurist. \Yochenscnrift 1911. évi 176. 1. 8 megmenteni többé. Csak azt akarjuk hangsúlyozni, hogy elvileg legyen megadva a lehetősége annak, hogy kizárási kereset a felszámolási eljárás alatt is legyen indítható. Hogy a kérdés úgyis a bíró belátására van bizva, ki minden egyes konkrét esetben a fenforgó körülmények figyelembe vétele és méltatása mellett fog határozni, kitűnik abból is, hogy a 103, §. világosan ugy szól, hogy a bíróság a kizárást „kimondhatja." Minthogy nálunk a kereskedelmi törvény erről az itt tárgyalt kérdésről külön nem szól, minthogy itt is újból azt látjuk, hogy a kereskedelmi törvény nem képes többé a gyakorlati élet kívánalmait kielégíteni, de mivel másfelül a kereskedelmi törvény revisiójára rövid időn belül szintén nem számithatunk, ajánlatos lesz, azt a kérdést a közgazdasági szempontra való tekintettel ne szűkkeblűén, hanem inkább szabadelvi irányban megoldani, mert senkinek érdekeit azzal nem sértjük, a gyakorlati élet kívánalmainak pedig eleget tegyünk vele. A csödmegtámadási jog tartalma. Irta : Dr. Bernhard Miksa, budapesti ügyvéd. A megtámadhatóság nem alapszik a jogcselekvény belső hiányosságán, nem képezi alapját a szerződő vagy jogviszonyba került felek viszonya, hanem ezen kivül áll és a jogcselekvényhez fűződő materiális causából (Verlustgemeinschaft) ered. Ehhez képest a megtámadhatóság hatása is az, hogy maga a jogcselekvény érvényes marad és mindaddig, mig a megtámadási cselekvény (kereset vagy kifogás folytán) hatálytalanítva nincs, hatályos is. A jogcselekvény a hatálytalanítás után érvényes, de bizonyos tekintetben hatályát azután is megtartja, mert a csődmegtámadás folytán a jogcselekvény csakis a csődhitelezőkkel szemben lesz hatálytalanítva. A szerződő felek közt a jogügylet hatályát nem veszti el, az egymás irányában való jogviszonyokat az általános magánjog szabályozza. Ezen rész a megtámadási jog keretébe nem tartozik. A megtámadási jog csak azt tárgyazza, hogy a megtámadott a csődtömeggel szemben mire van és lehet kötelezve. A megtámadással a közadós jogcselekvénye eredményében támadtatik meg. A magában véve érvényes jogcselekvénynyel a közadós vagyonából valamelyes dolog vagy jog kikerült, a közadós vagyonából valamit dando, liberando, solKereskedelmi Jog