Kereskedelmi jog, 1912 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 1. szám - A külföldi részvénytársaságok belföldi fiókintézetei és a magyar kereskedelmi törvény. [1. r.]

A gyulai kir. törvényszék: Utasítja a czégjegyzékvezetöt, hogy a czégiegyzékben jegyezze be: A társaság hirdetményei valamely Gy—n megjelenő lapban tétetnek közzé stb. stb. (6623/911) A nagyváradi Jcir. ítélőtábla : Az elsöbiróság végzésének felfolyamodással megtámadott egyedali azt a részét, amely szerint a részvénytársaság jogviszonyait feltüntető hirdetményei valamely Gy—n megjelenő hírlapban tétessenek közzé, megváltoztatja s kötelezi az igazgatóságot, hogy legkésőbb 45 nap alatt ujabb közgyűlést hívjon egybe az alapszabályok 19. §-ának akként leendő módosítása végett, hogy névszerint legyen megjelölve az a hírlap, a melyben a társaság hirdetményei közzétendök. Mert az 1875 : XXXVII. t.-cz. 157. § ának 15. pontja és a 158 §. 8. pontjához képest a részvényesek érdekeben szükséges az alapszabályokban megállapítani azt, hogy a társaság hirdetményei melyik névleg megnevezett hírlapban fognak közzététetni, s ennek meghatározása az igazgatóságnak fenn nem hagyható. (2182/911.) M. kir. Curia: A másodbiróság végzését megváltoztatja s az elsöbiróság végzését hagyja helyben indokaiból. 9. A részvényjegyzés alkalmából állítólag fenforgott semmisség — a részvény későbbi megszerzője által kifogásként, sikeresen nem érvényesíthető. (M. kir. Curi 293/1911. — 1911. október 24.) Az újvidéki kir. tőrvényszék: A sommás végzést alperesek irányában hatályában fentartja stb. Indokok: Alperesek azt a kifogást emelték, hogy a kereseti váltó alapját képező ügylet semmis lévén, felperes a váltó alapján követelési jogot nem érvényesíthet. A váltó alapját képező ügylet érvénytelenségét alperesek arra alapítják, hogy az elsőrendű alperes az általa jegyzett részvények névértékének 10° o át nem készpénzben, hanem a kereseti váltóval fizette, ez pedig a KT. 151. §-a szerint semmisnek tekintendő, ez okból felperes a törvénytelen ügyletre vonatkozó váltó alapján annak összegét sem követelheti. Felperes tagadta, hogy elsőrendű alperes az általa jegyzett részvények névértékét, illetve annak 10%-át a kereseti váltóval fizette s állította, hogy elsőrendű alperes az 1908. márcz. 28 iki megalakulás után ugyanazon év vége felé az egyesek által jegyzett é; teljesen ki nem fizetett részvényeket vett át. azok névértékét a kereseti váltóra kölcsön vett összeggel fizette ki és a váltóösszeg kifizetését ígérte, arra kamatokat fizetett, két éven át minden igazgatósági tag és pénztárnok saját aláírásával ellátott számadást, mérleget készített és ezen részvények alapján, a közgyűlésen is részvényesi jogokat gyakorolt. A kir. törvényszék megállapítja, hogy a felperesi részvénytársaság alakulásakor felvett jegyzőkönyvben, amikor elsőrendű alperes 250 darab részvény alapján volt jelen, megállapittatott, hogy az 50.000 K alaptőke aláírásokkal jegyezve van s arra 21.070 K, több mint 30% befizettetett. Heg van állapítva, hogy az 1909 márcz. 25-iki közgyűlésre szóló meghívó, az 1908 évi mérleg, veszteség nyereség-számla az elsőrendű alperes, mint pénztárnok aláírásával van ellátva. Megállapítható az is, hogy a felperesi részvénytársaság 1908. márcz. 28-án alapíttatott, amikor is elsőrendű alperes, mint részvényes jelenlétében a rés^ények aláírása és biztosítása, valamint az 50.000 K alaptöke Vi részének befizetése igazoltatott, azonban az egyesek által jegyzett és biztosított részvények nem vétetvén át, azokat ugyanazon év vége felé más részvényesek, köztük elsőrendű alperes is átvállalták a felperestől és azok névértékét elsőrendű alperes váltóval fizette ki, ezen váltó a felperesnél mint kölcsön kezeltetett, ilyennek tekintette azt alperes is, arra kamatot fizetett s a váltóösszeg kifizetését ígérte. Továbbá elsőrendű alperes, mint pénztárnok, nemcsak az általa jegyzett, hanem az egyesektől visszamaradt és az általa váltó elleneben átvett részvények alapján két éven át még az 1910. évi közgyűlésen is részvényesi jogokat gyakorolt, evi számadást, mérleget, nyereség-veszteség számlát aláirt. Minthogy eszerint a felperesi részvénytársaság részvényei az alakulás idejekor jegyezve voltak, azokra a KT. által előirt összeg befizettetett, akként a KT.-nek eleget téve alakult meg. A kir. törvényszék azt találta beigazoltnak, hogy elsőrendű alperes akkor, amidőn a megalakult felpere tői az egyesek által jegyzett, de visszahagyott részvényeket átvette, azokhoz az elsőrendű alperes már nem részvényjegyzés, hanem vétel utján jutott s ebből folyóan a kereseti váltóval nem a KT. 151. § ában foglalt fizetést teljesítette ; s minthogy felperes a váltóval az átvett részvények névértékét kifizetettnek tekintette és ezt mint kölcsönügyletet tekintette, melyre kamatokat is fizetett, s minthogy ezen részvények alapján két éven át részvényesi jogokat gyakorolt és mint igazgatósági tag évi számadási mérleget aláírásával ellátta; ha elsőrendű alperes a részvényekhez eredeti aláírás és részvényjegyzés utján jutctt volna is, azok névértékének a felperes által történt kifizetését elsőrendű alperes utólag jóváhagyta, alperesnek tehát a KT. 151. §-ának ama rendelkezésére, hogy a részvényaláirás és jegyzés semmis, az alperesek által is hivatkozott joggyakorlat szerint sikerrel nem hivatkozhatnak. : Ezek alapján alperesnek azon kifogása, hogy a