Kereskedelmi jog, 1911 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 1. szám - Uj letéti törvény Amerikában

1, SZi Kereskedelmi Jog 13 hogy alperes a 10.000 K kötbér kikötésével 0—n detail faüzletnek bármely minőségben való folytatásától, felperessel való versenyzéstől eltiltassék; már pedig annak kikötése, hogy alperes a kijelölt községben, tehát csupán meghatározott területén hasonló üzlettel ne foglalkozzék, egyfelől alperes egyéni munkásságának az erkölcsi fogalmakba ütköző megszoritását nem állapítja meg és alperes magánérdekeit jogellenesen nem sérti, másfelől a közérdek lényeges hátrányára irányulónak sem tekinthető, következéskép nincs jogi akadálya annak, hogy az ilyen kikötés biztosítására szolgáló kötbér bíróság előtt érvényesíttessék. Minthogy a felebbezési bíróság ítéletében megállapított, a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásnál is irányadó tényállás szerint alperes, mint az o—i fakereskedő rész vénytársaságnak üzemét irányító ügyvezető igazgató a részvénytársaság czége alatt felperessel versenyző vállalatot vezet, illetve a vállalat keretében fejt ki jelentékeny versenyző kereskedői működést, minthogy továbbá alperesnek ez az elj árasa a fent kifejtettek szerint a felek valódi akaratának megfelelő megállapodásba ütközik, és minthogy a kötbér a szerződésellenes cselekmény vagy mulasztás fenforgása esetében függetlenül attól, hogy okoztatott-e kár, vagy nem, követelhető: ezeknél fogva alperest alaptalan csatlakozási kérelmével elutasítani kellett. Részvénytársaság. 4. A részvénytársasági vagyonkimutatásnak a K. T. 199. §-a ellenére történő, vagyis akként megállapítása, hogy a „részvények belértéke a nyugdijalap és értékcsökkenések pótlására tartalékba helyezett alapok figyelmenkivül hagyásával számítandó ki", nem törvényellenes és ekként nem semmisítendő meg, ha ezen vagyonkimutatás nem az évi mérleg mikénti összeállításának képezi alapját, hanem egyéb, az igazgatóság hatáskörébe utalt intézkedés (pl. a részvények belértékének megállapítása) mikénti foganatosítására szolgál. (M. kir. Curia 538/910. — 1910. június 22.) A lőcsei Icir. törvényszék mint keresk. bíróság : Felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Felperes alperesi társaságnak 1909. április 4-én tartóit rendkívüli közgyűlésén hozott azon határozatát, amely szerint az alapszabályok 37. §-ába azon kiegészítés vétetett be: „A részvények belértéke pedig a nyugdijalap és értékcsökkenések pótlására tartalékba helyezett alapok figyelmen kivül hagyásával számítandó ki", törvényellenesnek mondja és ez alapon keresetileg megtámadja és kéri, mi szerint az alperesi társaságnak 1909. április 4 én tartott rendkívüli közgyűlésén hozott hatá rozata, mely szerint az alapszabályok 37. §-a azzal egészíttetett ki: „A részvények belértéke pedig a nyugdijalap és értékcsökkenések pótlására tartalékba helyezett alapok figyelmen kivül hagyásával számítandó ki", — megsemmisíttessék. Alperes tagadva, hogy a megtámadott határozat törvényellenes volna, kéri a kereset elutasítását. A megtámadott határozat hozatalának indokait és czélját következőkben adja elő : Az alperesi társaságnak részvényese az alapszabályok 8. §-ának a) pontja szerint csak Szepesvármegyében szesztermelésre jogosított mezőgazdasági szeszfőzdetulajdonos vagy annak bérlője lehetett. Ezen rendelkezés folytán, amely az alapszabályok 8. § ának h) pontja szerint az egyes részvényekre reá is van vezetve, a részvények forgalma korlátolt, aminek folytán a részvénytőke felemelésére a részvénytársaságoknál előforduló rendszerinti módon, t. i. uj kibocsátás által nem eszközölhető. Ennélfogva a társaság alapszabályainak 12. §. b) pontjában akkép intézkedett, hogy a részvényesek által beszállított nyers szesz egy bizonyos bázison ideiglenesen számoltatik el, fentartva, hogy az üzemév befejeztével a szeszárak végleg elszámolandók és amennyiben az ideiglenes és a végleges elszámolások között kedvező konjunturák esetén különbözetek mutatkoznának, ugy ezen különbözetek a részvényesek részére visszaszolgáltatandók, de nem készpénzben, hanem, mint az alapszabályok 12. § ának c) pontja rendeli, az igazgatóság által évenként megállapított értékű részvényekben. így kívánta a közgyűlés a részvényesek önerejével az alaptőkét szaporítani. Korlátozás csak annyiban van, hogy ezen rendelkezés csak addig érvényes, amig a társaság 2000 részvénye befizetve nincs. Ebben a rendelkezésben már benfoglaltatik az, hogy az igazgatóságnak jogában áll a részvényeket a névértéken felül elszámolni. Az igazgatóságnak ezen diskreczionális jogát kívánta a közgyűlés a megtámadott alapszabály kiegészítéssel korlátozni, illetve preczizirozni. Felperes ezen előadását nem tagadja, minélfogva az valónak fogadandó el. De hogy a megtámadott határozat másra, mint az alperes által említett esetre nem vonatkozik, illetve nem vonatkozhatik, kitetszik abból is, hogy az alapszabályok 40. § a a társaság leioszlása esetére a megtámadott rendelkezéstől eltérőleg a keresk. törv. 204, § ához képest intézkedik a vagyon felosztásáról, de kitetszik ez abból is, hogy az alapszabályok 8 §-ának b) és c) pontja szerint akkor, amikor a részvényes részvényeit rendelkezésre bocsájtani köteles, a megtámadott rendelkezéstől ugyancsak eltérőleg rendelkezik. Ezen most megállapítottnak vett tényállásból a bíróság azt állapítja meg, hogy az alperesi társaság a megtámadott rendelkezéstől ugyancsak eltérőleg rendelkezik Ezen most megállapítottnak vett tényállásból a bíróság azt állapítja meg, hogy az alperesi társaság a megtámadott rendelkezéssel az igazgatóságnak az alapszabályok 12. §ának c) pontjában engedélyezett diskretionárius jogát precizirozni kívánta és a megtáma-