Kereskedelmi jog, 1911 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 1. szám - Uj letéti törvény Amerikában

1 sz. dott rendelkezéssel nem kivánt egyebet tenni, mint a felemelt alaptőke befizetésének módozatát meghatározni, vagyis, hogy az igazgatóság a szeszárak végleges elszámolásakor a részvényes javára előállott különbözet fejében adandó részvényeket mily mértékben adja ki a részvényesnek. Kérdés már most, sérti-e ezen rendelkezés a törvény valamely rendelkezését. E részben egyedül mérvadók a keresk. törvénynek a részvénytársaságokra vonatkozó határozmányai és ennek nyomán kifejlődött állandó birói gyakorlat. E szerint nem szenved kétséget az, hogy a társaság közgyűlése, mint legtöbb szerve, az eredetileg megállapított alapszabályokat módosíthatja és pedig oly irányban is, amely a részvényesek egyéni jogát érinti, ha ezek a tör vényben feltétlen módon nincsenek megállapítva vagy a változtatás maguk az alapszabályok vagy külön szerződés értelmében tiltva nincs, vagy pedig, ha az uj intézkedés a tervezetben foglalt intézkedéssel nem ellentétes. Tehát jogosítva van a közgyűlés arra is, miután a most részletezett akadályok e részben jelen esetben fenn nem forognak, hogy alaptőkéjét felemelhesse, ami az alperesi társaságnál meg is történt és ez a bíróság által, miután a törvényes előfeltételek megvoltak, tudomásul is vétetett. Az alaptőke és igy a felemelt alaptőke befizetésének módozatát a keresk. törv. 157. §. 5. p. szerint a közgyűlés az alapszabályokban nemcsak jogosítva, de köteles megállapítani A fel emelt alaptőke befizetési módozata tekintetében kifejezett törvényi rendelkezés hiányában a kifejlődött állandó birói gyakorlat szerint a részvénytársaság alakulása czéljából teljesitendő eredeti részvényaláirásnál kiválóan a társaság megalakulása biztositékául felállított alaki feltételekre vonatkozólag rendelkeznek, ugy; mint a 10%, illetve 30% befizetése, a már megalakult részvénytársaság által alaptőkéjének felemelése czéljából foganatosított ujabb részvények jegyzésénél nem szükségesek. Ugyancsak a kifejlődött állandó birói gyakorlat szerint jogosítva van a közgyűlés arra, hogy az uj részvények kibocsátási árfolyamát megállapíthassa vagy ennek megállapítását az igazgatóságra bizhatja, amint az jelen esetben az alapszabályok 12. § ának c) pontjában foglalt rendelkezés szerint megtörtént. E részben korlát csak annyiban áll fenn, hogy a megállapított árfolyam a részvény névértékénél alacsonyabb nem lehet, ezt a korlátot pedig a törvény rendelkezéséhez képest az alapszabályok 11. §-ának C) pontja felállítja. A kifejlettek szerint még figyelemmel arra, hogy felperesnek a keresk. törv. 163. §-ának 1. bekezdésére alapitott panasza az alapszabályoknak a keresk. törv. 204. § ának megfelelő 40. §-beli intézkedésénél fogva alaptalan, hogy a megtámadott közgyűlési határozat a részvényeseknek a törvény által megállapított azon jogait, amelyektől az alapszabályok sem foszthatják meg, nem érinti, hogy a megtámadott határozattal az igazgatóságnak az alapszabályok ]2. §-ának c) ponijában engedélyezett jogkörének korlátozása mellett nyilvá-n a részvényesek jogkörét kívánta szolgálni, a közgyűlés a megtámadott határozat hozatalával a törvény által vont korláton belül maradt, aminek folytán a bíróság kijelenti, hogy a közgyűlés a megtámadott határozat hozatalával a törvényt meg nem sértette. Ez alapon felperes keresetével el volt utasítandó. (5910/1909.) A kassai kir. ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja. (3951/1909.) Af. Jcir. Curia: A másodbiróság ítéletét megváltoztatja és az elsőbiróság Ítéletét hagyja helyben. Indokok : Az alperes társaság alapszabályai 37. §-a kiegészítéséül a keresettel megtámadott közgyűlési határozattal elrendelt alapszabályváltoztatás tartalmából nyilvánvaló, hogy a jelzett kiegészítés nem a társaság évi mérlege mikénti összeállítására, hanem kizárólag a társasági alapszabályok 12. §. c) pontja szerint az igazgatóság hatáskörébe utalt és a társasági részvények belértékének mikéííti megállapítására vonatkozó rendelkezést tartalmaz. Ennek előrebocsátása mellett a kir. Curia a másodbiróság ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróságnak ítéletét, mely a felperest a K. T. 174. §-ára álapitott és az ítéletében felhozott és e helyütt is helyesnek elfogadott indokok szerint jogos alappal nem biró kereseti kérelmével elutasítja helybenhagyja. 5. Aki valamely részvény felének tulajdonát eladta, köteles a vevőt abba a helyzetbe hozni, hogy az azzal járó jogokat gyakorolhassa. (M. kir. Curia 683/910. — 1910. nov. 22.) M. kir. Curia : Mindkét alsóbiróság ítéletét részben és akként változtatja meg. hogy M. J.-né I. r. alperest kötelezi, miszerint a bécsi cs. kir. polgári birói letéthivatalnak bejelentse, hogy a nagyszombati takarékpénztár 228. sz. részvény felerésze már nem az I. r. alperes, hanem a felperes tulajdonát képezi; ha az alperes a jelen ítélet kézbesítésétől számítandó 15 nap alatt ezt a bejelentést megtenni elmulasztaná, akkor a felperes jogosítva lesz az említett bejelentést ennek az Ítéletnek alapján az I. r. alperes költségére eszközölni. Indokok: Az alsóbiróságok ítéleteinek azokat az indokait, melyek a részvény felének természetben leendő kiadását vagy értékének megfizetését, továbbá a részvény másik felének megszerzésére irányuló közbenjárást és II. r. alperes felelősségét tárgyazó kereseti kérelemre vonatkoznak, a kir. Curia is elfogadja. Minthogy azonban a felperes keresete az A. alatti szerződés feltételeinek teljesítésére van irányozva, sőt abban a felperes különösen is panaszolja azt, hogy az I. r. alperes a kérdésben forgó részvényre vonatkozó tulajdonváltozás bejelentését az A. alattiban vállalt kötelezettsége