Kereskedelmi jog, 1911 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 1. szám - A rendes bíróság permegszüntető határozata és a tőzsdebiróság

Kereskedelmi Jog feletti rendelkezésnek hatalmát, minek következtében a munkaadó tetszése szerint megmozdíthatja, vagy beállíthatja az államhatalom büntető szervezetének gépezetét. Érdekes vonása ennek az egész idetartozó anyagnak, hogy abban a pillanatban, amint a tőke legsajátabb érdekei védelemre nem szorulnak, amint érdekvédelmük indoka megszűnik, amint egy tőkés elszigetelt helyzete nem jelent külön gazdasági alanyt, az ipari titoknak jelentősége azonnal megszűnik. Képzeljük csak el a kommunizmus alapján felépült társadalmi termelés rendjét és akkor azonnal látni fogjuk, hogy a versenytilalom teljesen felesleges fogalom. Ebből a szempontból tehát a versenytilal mat nyilvánvalóan rendi, osztályuralmi intézménynek kell deklarálni. Aki ennélfogva modern szellemben akarja ezt az intézményt szabályozni, annak legalább is törekednie kell az ideális állapot megközelítésére és arra a z alapra kell helyezkednie, hogy csak addig a határig mehet el, amig az egyéni termelés rendszerének érdeke azt feltétlenül megkívánja. Nem szabad különben szem elől tévesztenünk, hogy az alkalmazott érdekei is két egymástól nagyon eltérő irányban kerülhetnek itt szóba. Az alkalmazott gazdasági tekintetben kétféle minőségben kerül itt megbirálás alá. Mikor a szolgálattól megválik, vagy önálló keresővé lesz és versenyre száll volt munkaadójával, (1 ) vagy ujabb szolgálati szerződést köt, ujabb szolgálati viszonynak alanya lesz (2.) Gcak ez utóbbi csoportban kell nagyobb súlyt helyezni a gazdaságilag gyengébb fél érdekének megvédésére. Mert az önállósodás folytán már kétmondhatni teljesen kifejlett és jogilag egyenrangú fél áll egymással szemben. Egészen más természetűek azok az aggályok, melyek abban a tekintetben merülhetnek fel, hogy az alkalmazott kiválása után uj szolgálati szerződésnek megkötése fog megnehezülni a versenytilalom szigorúbb szabályozása révén. A vezető szempont tehát ezen a téren csak a modern szocziálpolitikai felfogás lehet, csak az az irány kerülhet érvényesülésre, amely a termelő tőke gazdasági érdekeinek és nemzetfentartó szerepének szem előtt tartása mellett méltányosan és igazságosan bírálja el a tőke nélkül dolgozó osztályoknak igényeit is. Arendes bíróság permegszüntető határozata és a tózsdebiróság. Irta: Dr. Szende Sándor, budapesti ügyvéd. A sommás eljárás 5. §-a szerint, ha jogerejüleg ki van mondva, hogy az ügy nem tartozik a sommás, vagy rendes eljárás alá : a rendes vagy sommás perben utóbb eljáró bíróságok oly ok miatt, mely ezen jogerejü határozat alapjával ellenkezik, az ügyet hatáskörükből el nem utasíthatják. Ezen jendelkezés a dolog természetéből következik, mert kell, hogy a jogát kereső fél megtalálja a maga bíróságát. Megfelelő rendelkezéseket tartalmaznak az 1877: XXII. t.-cz. 41. §-a az, osztrák, német stb. perrendtartások (11. §.) is. A m. polg. perrend tartás javaslatának 1?. §-a is kimondja, hogy ha valamely bíróság hatáskörének hiányát jogerejüleg kimondta, az utóbb eljáró bíróságok oly ok miatt, amely a további határozat alapjával ellenkezik, az ügyet hatáskörükből el nem utasíthatják. A kérdés az, alkalmazandó-e ezen elv a tőzsdebiróságra is és ha a rendes bíróság illetékességi kifogás folytán hatásköréből elutasított egy ügyet azon alapon, hogy a kereset elbirálására a tőzsde választott bírósága illetékes, köti-e ezen határozat a tözsdebiróságot, avagy álhat-e jogában illetőségét önállóan és csupán az 1881: LIX. t.-cz. 94. §-ának alapján elbírálni? Felmerült esetben a budapesti árués értéktőzsde választott bírósága arra az álláspontra helyezkedett, hogy őt a rendes bíróság jogerős határozata nem érinti és minthogy a 94. §. feltételeit nem látta fenforogni, hatásköréből az ügyet szintén elutasította. Ezen végzését azonban a budapesti kir. Ítélőtábla megváltoztatta és a választott bíróság illetőségét megállapította. Az eset a következő: N. czég keresetet indít egyik vidéki kir. járásbíróság előtt A., B. és C alperesek ellen, hol mindbárom alperes hivatkozva a csupán B. Il-od rendű alperes által aláirt kötlevélre, melyben a budapesti áru- és értéktőzsde választott bíróságának illetősége köttetett ki, illetőségi kifogást emelt, ezen kifogásnak a rendes bíróság helyt adott az alapon, hogy a kötlevélbeli alávetés folytán a budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága illetékes. Midőn ezután felperes itt indította meg keresetét, A. és C I. és III. r. alperesek újból illetékességi kifogást emeltek azon az alapon, hogy ők a kötlevelet alá